yamaha super tenere worldcrosser kepek
Tesztek

Yamaha Super Ténéré Worldcrosser teszt

Piaci trend, hogy minden túraenduróból előbb-utóbb készül egy még exkluzívabb, általában terepesebb jellegű vagy hosszabb távú kivitel - a Yamaha méltán híres nagy Ténéréje esetében ezt Worldcrossernek hívják
Euromotor2
MotoStar

Képek: BenZso, KT, s&m

Hogy mi tesz még exkluzívabbá egy Super Ténérét? Egy túlélőcsomag! Ezt a nagy Yamaha esetében Worldcrossernek hívják. Ezzel a plusz felszereltségi szinttel igyekeztek a marketingesek újra a világ túraendurósainak a figyelmét – az immáron négy esztendős – sorkettes ezerkettes hangvillásra terelni. Teszik ezt olyan – számukra – nehéz időkben, amikor a nagy rivális, a BMW R1200GS megújult formában tör (és tér) a trónra…

Ezt a túlélő-témát nem mi találtuk ki, a Yamaha aposztrofálja “született túlélőként” a Super Ténéré új változatát, amely egy tisztességesen felextrázott változat – hogy mennyire tisztességesen, az a teszt végére kiderül. Az alapmodellt egyébként már jól ismerhetitek, hiszen mint mondtuk, már évek óta “köztünk van”, még ha nem is látni belőle túl sokat az utcán. Mivel már megjelenése idején teszteltük az XT1200Z-t – és azóta a belső tartalom mit sem változott -, most a Worldcrosser kivitel sajátosságaira helyezzük a hangsúlyt.

A 29 literes oldaldobozok sajnos nem járnak alapáron a Világutazóhoz

Talán a legfontosabb, hogy egy rakás, a gyárival, illetve az alapmodellével megegyező formájú szénszálas idomot találunk ott, ahol eddig műanyag várt ránk. A kisebb-nagyobb (vázvédő) panelek mellett a legjobb szolgálatatot a karbon teleszkópszár-, illetve hűtővédő nyújtja (telóvédő műanyagból sem volt eddig). Utóbbi különösen fontos, mert erősebb, mint a műanyag, így nyugodtabban kelhetünk útra vele valahova a harmadik világba – nem feltétlenül kell feladni – a hűtő miatt – a túrát, ha esetleg rádől egy sziklára a 260 kilós vas.

A karbon borítás mellett a lyukacsos kialakítás is jó ötlet volt, így már kevésbé kellemetlen a lábunknak a hűtőtől távozó forró levegő

Ha magadra veszed a Worldcrosser jelzőt, és tényleg nekiállsz világot látni, akkor az úttalan utakon legalább ilyen fontos lehet, hogy plusz alumínium karter- és kardánvédő vigyáz rád, illetve a Ténéré létfontosságú alkatrészeire. Ezen túlmenően átdolgozott, három részből álló szélvédővel, illetve műanyag kézvédővel is felszerelték ezt a modellváltozatot, amely a biztonság mellett a hosszú távú komfortérzetünknek is kedvez.

Lehet terepezni: alumínium borítás védi alulról a blokkot
Különvélemény – Gergely István

Gergely István kétszeres olimpiai bajnok vízilabdakapus is részt vett egyik TesztMotor Tréningünkön Kakucson, ahol a Ténérét is kipróbálta. A dunaszerdahelyi születésű hálóőr jelenleg egy BMW K1200R-rel jár, de mint mondja, szimpatikus számára a túraenduró kategória.

201 centimnél fogva szeretem a magas motorokat, és mivel motorozás, túrázás közben szeretek egy kicsit letérni az útról, ezért a sok mindenre használható nagy túraendurókat is kedvelem. Egyszer lesz egy ilyen motorom, az biztos. Nagyon tetszik a meztelen kategória is, ezért most egy naked BMW-vel járok. Ennél fogva az új R1200GS “adja magát”, mégis azt mondom, hogy a Yamaha Super Ténéré finomabb volt, jobban feküdt a stílusomhoz.

Meglepett, hogy milyen jól fordult a KakucsRingen, még ezekkel a gumikkal is mennyire pontos a pályán. A lábtartó úgy ért le, hogy közben meg sem rezzent, és ez nagyon tetszett. Szerintem könnyebben kezelhető, mint a BMW – ha választani kéne, a Yamaha jobb lenne nekem. A cél számomra mindenképpen ez a kategória, és nem kizárt, hogy egy Super Ténéré nyergében gyűjtöm majd tovább a kilométereket.

Az lenne a hab a tortán, ha a Worldcrosser sajátja, a kézvédő is karbonból készült volna

És ezekkel a tételekkel a sor egyben véget is ért, meg nem is. Ugyanis az eddig említett, többnyire hasznos extrák járnak “alapáron” a Worldcrosser csomagba, de az exkluzivitást még lehetne fokozni. Például azzal a “könnyű és finom” Akrapovic sportdobbal (lásd lentebb, ami a tesztmotorunkon ugyan rajta volt, de egyébként feláras. Ugyanez a helyzet a bukócsővel és az arra szerelt ködlámpával, amik még beleférhettek volna a keretbe – a dobozokról nem is beszélve.

Igényesen kialakított segédszélvédők a két oldalon

Pedig a Worldcrosser kivitel 4,868 milliós árába igazán beletartozhatnának ezek az egyáltalán nem jelentéktelen cuccok, és ezalatt leginkább a 29 literes oldalkoffereket értjük. Persze a 270 fokban elékelt főtengelyű sorkettes dörmögése is jobban hangzik az Akrán keresztül… Ez a kettő a tesztgépen ott volt, de aki tényleg rászánja magát egy tisztességesebb távra, és a túraenduró szóösszetétel második felét, tehát a terepes kihívásokat is komolyan gondolja, az úgysem indulna el egy valamire való bukócső, vagy éppen terepgumi (ami szintén rendelhető) nélkül – és ugye dobozok nélkül sem.

A Worldcrosser a kardántengelyt is védelemben részesíti

Összességében tehát azt kell mondanunk, hogy a Worldcrosser felszereltsége plusz extrái fényében is hiányos, mert ha már “világot átszelő”, akkor egy bukócső és kofferszett “illene”, különösen a majd félmillió forintos felár fényében. Meglévő karbon és alumínium extrái viszont funkciójukat és kidolgozásukat, megjelenésüket tekintve is rendben vannak, de aki csak országúton használja a gépet (mint a legtöbben), annak nem igazán éri meg a plusz kiadást.

Sajnos az Akrapovic dob is az opciós listán van…

Ugyanis ennyiből már fel lehet dobozolni, kipufogózni és bukócsövezni az alapmodellt is – és akkor a legfontosabb extrák (kinek mi – a szerk.) már meg is vannak. Ezeket ugyanúgy meg kellene venni a Worldcrosserhez is… A “hagyományos” XT1200Z 4,388 milliós ára egyébként 240 ezer forinttal olcsóbb a rivális BMW alapáránál. A Yamaha alapmodellből azonban sosem tudunk olyan exkluzív gépet építtetni, mint amilyen a Worldcrosser alapjáraton. Valamit valamiért, már megint.

A kényelemre nem lehet panasz, különösen a kézvédős és plusz plexis Worldcrosseren

Kalandorok csatája – ezt a filmet még korábban forgattuk a Super Ténéréről – az aktuális ellenfél az R1200GS előző generációja volt:

Előnyök / hátrányok – Yamaha XT1200ZE 2013 (Worldcrosser)

  • Igényes kivitelű és kidolgozású extrák…
  • …amelyek ráadásul hasznosak is
  • Exkluzivitás
  • A Worldcrosser csomag magas felára…
  • …de ha már ennyi, benne lehetne az Akrapovic…
  • …vagy legalább a dobozok, esetleg bukócső


– még több fotó a jobb oldalon, a Képgalériában

KT#14 másodvéleménye

A Worldcrosserrel keveset mentem, az alap Super Ténérével viszont sokat, többek között Lengyelországban is jártam vele, további öt XT-Z társaságában. És mivel a menettulajdonságok az extrákkal tarkítva sem változtak, tartom magam akkori tapasztalataimhoz:

A szerencsés túrázó, aki XTZ-vel falja a kilométereket, olyan elektronikus csemege-csomagot kap, amire nyugodtan rábízhatja magát. Nem kell izgulnia izmosabb fékezésnél vagy rossz időben (ABS), egy kellemesebb kigyorsításkor sem ugrik ki a szíve (kipörgésgátló). Utóbbi két variációban léphet működésbe: vagy szavatolod a teljes biztonságot, vagy megengeded neki, hogy egy kicsit engedje szabadjára a hátsó kereket, hogy a Dakaron érezhesd magad – de azért még biztonságban… Hasonló élményekkel kíván megajándékozni a jobb kormánykapcsolóról választható sportfokozat is, amellyel érezhetően fickósabb, pörgősebb, mérgesebb, tehát sportosabb a nagy Yamaha. Jól el lehet vele játszani hosszabb kirándulásokon: utazósabb szakaszokon elég a túra mód, de szerpentines előzésekhez vagy egy-két “agresszív levezetéshez” kapcsolj S-be! Feel the difference! Hirtelenebbek a gázreakciók is, ami egy Budapest-Bamakó távon már idegesítő lenne, de így pont jó. Sajnos a futómű nem lesz gombnyomásra keményebb, de egyébként nagyon jól működött a nem mindig tökéletes (tehát sokszor tré) felvidéki utakon. Elég puha ehhez, a hajtűkanyarokban mégsem bizonytalan: jól fordul a magas Yamaha.

Jól is fékez: itt egy integrált fékrendszer garantálja lelkünk békéjét: az első fékkar húzásával a hátsó is fog valamennyit, ugyanakkor ha rátaposunk a pedálra, akkor “kapcsolat bontása” van és véletlenül sem satuzik be meglepetésszerűen. Az ABS miatt nem is nagyon tudna, amely nem kapcsolható ki, de mindannyian tudjuk, hogy ezt a gépet nem a bokorugrók vásárolják, lájtos civilizációmentes pötyögésnél meg úgysem zavar majd. Én még Sport módban sem éreztem 100 lóerőnél többnek, de velem van a baj, mert 110 lovas a Ténéré. A sorkettes blokk pörgős, de számomra kissé kommersz, viszont könnyen kezelhető, mindenhol jól megy. Nem szerettem bele, inkább egy nagyon jó barátnak tartottam, akire mindig lehet számítani. Ez semmit sem von le az érdemeiből, de igaz az egész motorra. Egy igaz barátra számíthatsz a bajban, és szerintem ez igaz a Ténérére. “Nincs emberi kapcsolat, mely mélyebb, megrendítőbb lenne, mint a barátság” – ha ez ember és gép viszonyára is igaz, akkor az XT1200Z lehet az egyik legjobb választás, ha hosszabb távon rábíznád magad egy vasra. /Kovács Tamás

  Egy remek kis videó készített hozzá a MotoGeo-s Jamie Robinson kollégánk  

Comments

comments

Specifications

  • No specification found :(