Csatlakozz hozzánk

Ti írtátok

Ti írtátok: Vadállat az utcán – KTM 1290 SuperDuke R teszt

Olvasónk azt a naked gépet tesztelte, amellyel még mi sem mentünk utcán: lássuk, hogyan teljesít a 180 lovas Bestia, ha kiszabadul a zárt pályáról… (videóval)

Közzétéve

ekkor

ktm 1290sd teszt rsvrock
Euromotor3

Szöveg: Varga Róbert (RSVRocky) Képek: SzAP

Kevesebb, mint két évvel ezelőtt kezdődött a legújabb SuperDuke története. Az akkor bemutatott prototípus üdítően hatott a csupasz motorok kedvelőire. A motor egy igazi szörnyetegnek tűnt, vad vonalak, melyekhez 180 lóreős 1300 köbcentiméteres motor párosult. Habár sok hasonlóan vérszomjas koncepciómotort láttunk már teljesen átalakulni vagy eltűnni a süllyesztőben, az osztrákok mégis ragaszkodtak az eredeti ötletekhez.


Vagány külső

A teljesen megújult SuperDuke jelenleg már elérhető a nagyközönség számára, a koncepciómotorból sorozatgyártású utcai motor vált. Megkapta a kötelező tartozékokat, mégis megmaradt minden vadsága. A forma az RC8-hoz hasonlóan a jövőbe mutat, vonalai összetéveszthetetlenek más típuséval. Magas hangsúlyt kapott az acél csőváz, ami a gyártót jellemző narancssárga színével vonzza a tekinteteket. A hátsó fertályt figyelve könnyen egy ülésesnek tűnhet a gép, mégis kapott pluszba ülést és lábtartókat.


Izmos motor és okos elektronika

MPS Turismo
AIRFLITE
MPS RAM MOUNT
MPS AUTOMAG
MPS Vespa-MV

A külsőhöz méltóan az erőforrásban sem kötöttek kompromisszumot. 1,3 literes 180 lóerős V-kettes szív, ami 144Nm nyomatékot biztosít! Elképesztő adatok egy naked motornak, és ebből kifolyólag egy nehezen kezelhető bivalyerős motorra számíthatunk. Szerencsére a gyártó gondolt a ménes terelését segítő elektronikára is, és nincs hiány kipörgés- és egykerekezésgátlóból.

A KTM 3 motorvezérlő üzemmódot készített a felhasználók számára. Az eső üzemmód 100 lóerőre redukálja a teljesítményt, és a gép nyomatékát is csökkenti már közepes fordulatszám tartományban is. Ekkor az ABS és a kipörgésgátló is maximálisan beavatkozik. Az utcai üzemmódban már megkapjuk a 180 lóerőt, azonban a teljesítményleadás nagyon kiszámítható és egyenletes, mindehhez közepes kipörgésgátló beállítás társul. A sport üzemmódban már durvább kigyorsításokkal kell számolnunk! A kipörgésgátló ilyenkor kis mértékben engedélyezi kerék kipörgését kigyorsításkor, az ABS pedig csupán az első kereket figyeli. Ha ennél is többet szeretnénk csúszkálni, akkor külön aktiválnunk kell SuperMoto üzemmódot.

E beállítások minden egyes újraindításnál elvesznek, és utcai módban találjuk magunkat. Az egyes üzemmódokat könnyedén váltogathatjuk akár menet közben is, csupán a gáznak kell elzárt állapotban lennie. A fordulatszámmérőtől balra elhelyezett informatív kijelzőn minden átlátható és jól érthető. Az index feletti gombokkal tudunk lépegetni és átállítani a kívánt paramétereket, melyeket kesztyűs kézzel is probléma nélkül lehet kezelni.


Harapós fékek

A fékeket a brembo szállítja, méghozzá megkapjuk az utcára elérhető legjobb Monoblock nyergeket. A bivalyerős fékekhez nagyon jól működő ABS-t is kapunk, melynek aktivitása változik az egyes üzemmódokban. A felfüggesztés habár Öhlins helyett WP, úgy hiszem semmilyen szégyenkezni valója nincsen! Lehet a svéd márka jobban mutatna egy ilyen árkategóriájú motoron, azonban ez a felfüggesztés is teljesen állítható, így a legdrágább sportmotorokon is megállná a helyét.

Könnyen átlátható és kezelhető műszerek

Kiváló menettulajdonságok

Próbáljuk hát megülni ezt a fenevadat! Az első benyomás rögtön az ülés, ami elég kemény, és ez jelentősen kihat a motor kényelmére. Látható, hogy a fő szempont a sportosság volt, nem pedig a túrajellegű kényelem, mint néhány konkurens csupaszmotoron. A KTM viszont nem hagyta ennyiben a dolgot, rendelhető hozzá prémium komfort ülés a gyártó PowerParts katalógusából.

Tehát elindultunk! Ekkor az első gondolataim rögtön a motorerőre irányultak, de nem pozitív értelemben. Biztosan 1300 köbcentiméteres ez? Nem csak egy 750-es? Az RC8-hoz képest hihetetlenül könnyen kezelhető az erőforrás alacsony fordulatszámon, és a brutális nyomaték sem teszi kezelhetetlenné a gépet. 180 lóerős teljesítmény és 144Nm nyomaték? Egyáltalán nem érződött ennyinek, inkább csak a felének. Azonban ahogyan sikerült megszabadulnom utasomtól – pardon, akarom mondani leszállt állandó fotósunk, – elkezdtem bátrabban cibálni a gázkart.

A teljesítmény rögtön megjött, azonban nagyon kezelhető formában! Mindez még utcai üzemmódban történt, és eléggé magabiztosnak éreztem magam ahhoz, hogy átváltsak sport üzemmódba. Ekkor ismét egy kezelhetetlenül erős motorkarakterisztikára számítottam, ami ismét elmaradt. Érezhetően agresszívabb lett a motor, és a kijelző is folyamatosan jelzi a kipörgésgátló és egyéb elektronikai segítőeszközök beavatkozását. Mindezt egybevetve a SuperDuke még így sem tűnt nehezen kezelhető, főként annak tudatában, hogy ez egy kiélezett kéthengeres.

A narancssága csúcsnaked tehát lélegzetelállítóan teljesít, és sportmotorokat megszégyenítő gyorsaságra lenne képes, azonban ebben hátráltat minket a szélvédelem hiánya. A fényszórón és a műszerfalon kívül semmilyen terelőidom nincs a sisakunk előtt, így tempós közlekedésnél bizony van mit tennünk, hogy a motoron maradjunk. Persze nem feledtük el, hogy ez egy naked! Viszont annyi pozitívuma van ennek a motornak, hogy úgy érzem kellően ki kell emelnem az apró hibákat is, mint például a kemény ülés és az erős menetszél.


Összegzés

Nehéz szavakba foglalni az élményt amit ez a motor nyújtott. Őszintén szólva voltak kétségeim a SuperDuke-al kapcsolatban, és nem is hittem volna, hogy ennyire közel fog maradni az utcai verzió a koncepciómotorhoz képest. Hatalmas köszönet a KTM szlovákiai kereskedésének a lehetőségért (OKR Motor, s.r.o., Nána), mivel úgy gondolom a SuperDuke R jelenleg a legjobb csupasz motorok egyike a piacon, ami feladta a leckét a konkurenciának.

Habár az ára nem éppen alacsony, azt hiszem nagyon sok mindent kapunk a pénzünkért. Ez a motor akkor sem vallana szégyent, ha piros festést és egy Ducati jelet kapna a tankra! Fogalmazhatnék úgy, hogy az osztrákoknak sikerült egy könnyen kezelhető, mégis nagyon stílusos gépet összehoznia. Könnyű vezetni, mint egy Hondát és lélegzetelállító, mint egy Ducati? A rajongók ezzel biztosan vitába szállnának, azonban a SuperDuke közel került ehhez a lehetetlen kombinációhoz.


– SuperDuke R pályateszt (videóval) a Hungaroringről ITT!


MPS ALPINESTARS 2017

Comments

comments

Hirdetés
Astone

Facebook

Asesso

INSTAGRAM

Kövess bennünket az Instagramon is!

Husqvarna
KTM

Trending