Ti írtátok: Mi leszek, ha nagy leszek?

Erik, ez a kérdés nem is kérdés :) Ha ennyire bírod a Szimót, akkor egyszerűen kár ilyen kétes RX-eken gondolkodni, vagy buszozással(?!) “áldozni” egy nagy Cagiváért… Inkább járnál busszal, miközben a többiek olyan gyakran cserélnek “dugót” a Simsonban, ahogy Te a bérleted veszed?! És húzzák egész nyáron át, bandáznak a kocsma, a pékség, a focipálya előtt, és járkálnak a helyi autósboltba gázbovdenért, gyűrűért meg gyertyáért… Életed legszebb nyara(i) előtt állsz, ne béreltre költsd a zsebpénzed!

Pláne, ha egy ilyen “ígéretes” vétel van kilátásban – mert ha valóban csak 7.600km van a motorban, akkor ez az. Az enyémet (lásd a kezdőképen, balra) anno 12.222km-rel az órájában vettem, első(!) tulajdonostól (aki még a saját fiát sem engedte ráülni…) – szóval elég jó üzlet volt, még úgy is, hogy akkoriban ez a szép kerek összeg nem volt kevés egy S51-ért (ahogy most sem:)). Azért is tudok ekkora átéléssel nyilatkozni a témáról, mert a Te korodban úgy évi 5 ezer kilométert csavartam bele a gépbe :)

Amikor “korodbeliek” voltunk, mindenhová Szimóval jártunk: iskolába, boltba, edzésre, korrepetálásra (ehh), biciklitúrára :) – hidd el nekem, nincs annál nagyobb buli, mint amikor négy (vagy több) tökegyforma (bár a szivárvány minden színében pompázó:)) motor együtt vonul a strandra, például (lásd a lenti képen, bár ezek nem mi vagyunk :)). Egyszer hárman elindultunk (igaz, csak két motorral értünk haza) Kakucsról Kunmadarasra, egy nappal a verseny előtt, biztos ami biztos… Életre szóló buli volt, egyszer talán megírom :) Máskor egy nap alatt – ugyaninnen indulva – megkerültük a Tisza-tavat – igen, 300km-t toltunk le jó 50-nel…mert ez nem a sebességről szól, hanem a motorozásról.

A 70-es utazót mondjuk kissé “soknak” tartom, az én – gyári állapotú, háromsebességes – S51b-m “vége” 72 volt, a Dabas-Sári traffi szerint… A 45-öt szerette, a 65 már sietős volt – előbbivel kiment volna a világból, ahogy mondani szokás (ami azért nem sok Simsonról volt elmondható a környezetemben:)). Inárcs-Kakucson az enyém (volt) a legszebb, és a hangja is nagyon sokáig nagyon jó volt – így a harmadik hengerrel már nem annyira… A lényeg, hogyha szép gyári hangja van a kiszemeltednek, és úgy is néz ki, akkor ne nagyon habozz, mert az “OT-gyanúsaknak” az ára felfelé indul már!

Bár “nem tudsz dönteni”, de a megoldás mégis ott van a következő mondatodban: “a Simson olcsón fenntartható, egy életre szóló motor, több ilyet úgyse találok! Az RX-eket nem ismerem, amúgy arra biztos rámegy a gatyám, ha valami baja van” Van még kérdés? :) “Hosszú” haverom egy idő után lecserélte az UTE-lila négysebességes Szittyóját egy 70-es RX-re – és rá is ment gatyája. Egy ideig nagy királynak érezte magát közöttünk, és “komoly dolog” is volt az S51 után meghajtani egy “rendes”, pörgős, méretes, tárcsafékes, satöbbis kétüteműt, de… de az igazi királyság mégis az (mint mondtam), amikor egyforma gépekkel vágtok neki a végtelennek. Simsonja mindenkinek lehet, aki motorozni akar (ez a szocializmus egyik csodája?!:)).

Azt mondom Neked, vedd meg ezt a Simsont, Erik! Előtte mondjuk egy képet küldhetnél róla, már csak azért is, mert kíváncsiak vagyunk rá. Így ahogy mondod: tökéletes első motor, amit soha nem kell majd eladnod. Mindenhol tudsz vele menni, ha a többieknek is van, lehet bandázni, mopedmetálozni. A Cagivát meg a buszozást felejtsd el, az legyen a következő lépcső – én is a Szimó mellett gyűjtöttem a Mitóra. A Cagivához tényleg nem könnyű alkatrészt találni, ahol a fenti képet lőttem, ott is áll már egy Elephant egy ideje, emiatt. Inkább motorozz jó sokat a Szimóval, kis pénzből – ezzel olyan alapokat kapsz a későbbiekre, hogy nem nagyon kell majd vezetéstechnikai tréningre költened…már ha tényleg sokat mész. Aztán ha nagy leszel, és dolgozol, úgyis veszel olyat, amilyet akarsz – de a Simsont el ne add! :)