Ti írtátok
Ti írtátok: Azóta Kun-madarat lehetne fogatni velem…
Ha augusztus, akkor nyilván Kunmadár és éjszakai show – a szegediek beszámolója (megint) tökéletesen tükrözi, milyen is egy kunmadarasi Extrém Fesztivál hangulata…
Szöveg: Dama – FMP Szeged Képek: Gémesi Balázs, Damacsek Máté, TM
Kunmadár jövőre nagykorú lesz, így én is ennek tudatában vágtam neki a nyár egyik legnagyobb, európai hírű versenyének. Már hetekkel előtte a megye és vonzáskörzetének teljes lakosságát evakuáltuk Kunmadarasra, ahol idén is rekordok születtek és dőltek meg.
A szerda reggeli indulás helye és ideje nyílt titok volt mindenki számára, hiszen már évek óta Szegeden a 47-es kivezetőn gyűlnek indulásra a fanatikusok. Rozit és férjét, Tibit egyetlen lányuk, Szandra kísérte el, akik autóval jöttek utánunk. A májusban Kunmadáron a pályán eljegyzett Kinga vőlegényével, Tomival mutatták meg az új motort, a gyönyörű Yamaha R6-ost – amit arra a napra egy kölcsön-Suzuki GS500 váltott le. Az idő múlásával folyamatosan gurultak be a motorok Bartus Ricsi – F4i, Somorjai Gabi – FZ6…
Reggel fél 7 után kezdetét vette az alkonyattól pirkadatig tartó őrület. A Lukoil kútról megindultunk, mint a 3. könnyűlovassági század, Zvolival az élen. Ezzel a megmozdulással ugyan – a rekord mennyiségű, 211 fős – autós-motoros nevezői gárdát nem gyarapítottuk, de így is hozzájárultunk a 4351db lelket számláló nézősereghez!
Az út maga helyenként gyors és kanyargós, olykor veszélyes… ezt tudják mindazok, akik már sokadjára néznek farkasszemet a HDA Fan Klub pódiumával. Ellentétben a kék SV tulajdonosával, (konspiratív okokból nevezzük csak Máténak – bizonyos rokoni szálak fűzik a szerzőhöz :) – a szerk.) aki ugyan bátor, mint a Tenkes kapitánya, de aznap túl mohón húzta a gázt, bújt a plexi mögé és ugrott bele az árokba. Ennek következtében az alábbi szituáció alakult ki: győzött a fizika, a végeredmény 1:0 Martfű-Suzuki, mely hiányzott Máténak, mint sárgaláz a lepratelepen (halkan jegyezném meg, ugyanennek a kanyarnak esett áldozatul Máté testvére, Dama is két évvel ezelőtt… – Zvoli)
Ez a manőver okozott némi késést, aminek a szegedieket évek óta szisztematikusan és tömegesen szállító Zvoli arcáról egy pillanat alatt letörölte a mosolyt. Amint a fejem újra felvette a sisak formáját, tovább követtük a fehér Hondát és komoly gondolkodású emberről lévén szó, végig bekapcsolt őrangyallal faltuk a kilométereket kelet-közép Európa leggyorsabb dragpályája irányába. A megváltást jelentő jobb kanyar után a pálya bejáratán túl már a hangárok árnyékában éreztem magam és a sátorállítás tényét egy 17 lépéses algoritmusból viszonylag gyorsan megoldottam.
A teljes kikapcsolódást a csongrádi Mészáros Ádám és az őt elkísérő baráti társaság jelenlétében kezdtem, aminek csúcspontja a Honda CBR600 F4i és mind a 110 lóerő betörése volt. Akkora hátsó lánckereket húzott a lánc, amit B-s jogsival gurítani se lehet és a kanyarban is hamarabb leért, mint a lábtartó! Hangulatváltozásra, depresszióra én csak ajánlani tudom, mert másodikban is gázra felszippantja az elejét.
A tesztmotor.hu csapatából Szikora Dominika hamar a pályára küldte Közönség 750-954 kategóriában #308-as Kovács Tamást (11.181 s 200,78 km/h) és testvérét #753-as Norbit, egy Yamaha MT-09, illetve a 2 hengeres 07-es öccse nyergében. A versenyre felkészített járgány teljesen az utcai adekvát változata, így az új modell fejen álló teleszkóp futómű beállítása alul-felül bármilyen irányban egy pillanat alatt elrontható egy tekeréssel.
Közben a V2-es #552-es Gémesi Balázs „Balu” (11.266 s 212,44 km/h) a magyar Rossi hasonmás csatlakozott a teamhez. A déli sokadik rögtönzött zápor után Roziék kompromisszummentes vendégszeretete meglepően jól esett mindannyiunk számára, amiért ezúton is nagyon hálásak vagyunk nekik. Csak annyit mondok, már a reggeli is vetekedett egy ebéddel!
Reggel még attól féltem olyan meleg lesz, hogy kérés nélkül vattát köpök, de hamar rájöttem, hiba volt otthon hagyni az esőruhát. Így vizesen a Tchibónál, akarom mondani a Bátszi Motornál mindent megvettünk Szikora András “Bátszi Bandi” segítségével, ami a márkatárs motorjának (SV) rekonstruálásához elengedhetetlen…
Eközben Zvoli szomszéd már a ceglédi Honda támogatásával a már nem „Kunmadárszűz” Marcsit fuvarozta óránként más motorral. Először az új CB650F, majd egy VFR800, és CTX700 utasaként láttam átalakulni a szárnyas márka rajongóvá, ami érzés később csak fokozódott benne – majd még a két Yamaha MT nyergét is meglovagolta (akárcsak Palatinus Attila – a szerk.).
A visszafogott, mégis határozott jelleménél fogva, a japán márka típusai több rajongót szereztek maguknak, mint a Thomas Anders és Dieter Bohlen páros. Marcsi a zakarautó sorsolás egyik nyerteseként egy ajándékcsomag boldog tulajdonosaként készülhetett: ezek után ülhetett Szabó Ákos Stuntshow Team tag és Safety Hungary instruktor mögé, a Racetaxira (CBR600RR).
A temperamentumos 600RR esőben is megfutotta a 12,236mp-t és a 188,15km/h-át. A pálya másik végén a HSRC stuntosai gyakoroltak, ahol Lakatos Ildi üdvözölt egy hatalmas cuppanóssal, akinek társaságát sajnos nem élvezhettem sokáig, mivel sokak bánatára akármerre lapoztam a naptárat, mindenhol munkanap várt ránk. De addig is a golfpálya–zöld fű helyett a napra és Ildi felé forgók zártak el minket a város zajától.
Moditwin #551-es Jakus Heni domináns Suzuki SV1000S-ével viszont végig kitartott, és együtt vártuk a finálét (11.532 s 194,39 km/h). A Gajdi Team kisbuszához érve #934 R5-ös Békészki Bence (13.486 s 146,29 km/h) mesélt nekem 38 kg-os 70-es „sima tuningos” Yamaha Jog-járól ami ennek ellenére 402 méteren Street400-as időt ment. A 24 lóerőt 28 mm-es karbi öteti maximális 15.750-es percenkénti fordulat mellett. Közben a légkalapács-szerű 1 hengeres szuperlotyók a nyomatéktól ugráló első kerékkel Dörmögő Dömötörként rotyogtak oda-vissza a kicsit sem vízforraló időben.
A VIP terület FMP lelátójáról testközelből láttam a Honda European Drag Challangen, ahogy a Hayabusák megkapják a felszállási engedélyt és #067-es Tóth Zoli „Totti” motorja sajnos újabb technika gondok áldozatává vált, így neki hamar vége lett az Extrém Fesztiválnak. Ez idő alatt közelről szemügyre vettem a Titanic méretű kitámasztót, amiben több csavar volt, mint egy Opel Kadettben. Az impozáns méretű, 330 cm hosszú alumínium szerkezet flexibilis, hogy a 150 méteren át tartó hajlító nyomaték csábító kísértésének képes legyen törés nélkül ellenállni a történelmi pillanatban.
Minden futam végén koncentráltam, mint a kénsav és szemem sarkából a „forró” nyári napon a karácsonyfa fényeit figyeltem. A cseh Pavel Kubera 9,34-es idővel új csúcsot állított fel a módosított 2 hengeresek kategóriájában! A Competition osztályban a német Karl Heinz Weikum 7,4-es idővel győzött a magyarok előtt! A European Drag Challange nemzetközi bajnokság Superstreet kategóriájában több nemzet versenyzői is képviselték magukat, többek között Dánia, Németország, Szlovákia és Ausztria.
Peter fivére, Thomas Granica vezette a kvalifikációt 7,76-os idővel, de az utolsó kvalifikáció utolsó futásán SSB #290-es Lencsés Donát Dani átvette a vezetést 290,96 km/h 7,743 másodperces idővel. Az özvegycsináló olyan, akár egy Sherman tank zakóban. A bibliai méretű turbónak saját irányítószáma van, így nem nehéz kitalálni, mire képes a zöld lámpa fényére. A 306-os rajtszámú Lázár Pál a második helyen zárta a Competition kategóriát. Gál Tamás a dobogó második fokára állhatott fel, egyéni legjobbját 8,13-al elérve. Sebők István második helyre futott be nitrós Apriliájával.
A Jetcar első futama azonban nem csak a szívünket melengette meg, de a Motul zászlók is megizzadtak a nagy izgalomban, melyhez képest a felszálló helikopter is csak déli krónika. Eleinte lassan gurult az autó formájú rakéta, ami miatt vártam néhány bátor önként jelentkezőt, akik picit megtolják, de mire kimondtam volna már 311km/h-val hasította a levegőt. Állítólag bőven tudott volna még egészen 420 km/h-ig, de a nagy füst láttán szerintem „végig csúsztatta a kuplungot”.
Gyöngyösi Robi és párja, Adri is kilátogatott az esemény helyszínére, de sajnos a géppark most otthon maradt. A plázákba járó, viagrára keményedő, felgyorsult műanyag világ modern gyermekei, akik az elektronika innovációin nevelkedtek, egy olyan motort, ami a kétszeres magyar bajnok Robi kezeit dicsérik, talán felfogni sem tudják, mire képes valójában. A fiának épített, nitróval is megbolondított, 200 lóerőnél is erősebbre pumpált vadállat a kompakt Suzuki TL1000R Turbo. Az akkori kor technológiájának csúcsa ebben mind megtalálható, ezért fokozottan ön- és közveszélyes jármű ez egy egyszerű, földi halandó számára. A saját, tavaly főtengelytörés miatt félretett, szteroidos Funny Bike motorja, a Kawasaki KZ 1428cm3-re fúrt feltöltős blokk csordultig methanollal, jövőre újra rajthoz áll!
A folyamatosan, váratlanul érkező eső miatt a Pap Zoltán végsebességmérő emlékverseny sajnos elmaradt.
A stunt metódusa a következőképpen történik. A 4 kötelező elem 50 méter lassú egykerekezés fakultatív testhelyzetben, első keréken gurulás 30 méter ráfutással, gumiégetés körbe mindkét irányban 10 másodpercig, valamint egykeréken forgás tetszőleges irányban és testhelyzetben, szintén rövid ideig tartó cselekvéssorozatból áll. Ennek bemutatása során a bírák által kiosztott pontok alapján tudják rangsorolni magukat egymás között a versenyzők.
Pala(tinus Attila) a 2011-es DivízióII-es magyar bajnok, és aki ebben az évben is a HealTech Electronics (és a TesztMotor ;) – a szerk.) színeiben versenyezik, a magyar bajnokság 3. fordulóját a 4. helyen zárta. Összetett gyakorlatát egy kiadós Farias-induló zárta, így a hazai Bendorf dob pótolhatatlan ékszerévé vált a szolnoki srác motorjának.
Tompika (Végh Tomi) a kéz nélküli 8-as forgás után a 6. perc elején kezdetét vette a lendületes motorozásnak. A full idomos csapatós géppel kuplung nélkül bátran belenyúlt a kormány végébe minden teligázas kigyorsításnál. Kötél (István) gumija öngyilkos-kemény volt, mert megcsúszáskor nem fekete csíkot húzott, hanem szikrázott, így csupán távtartónak volt alkalmas a felni és az út közé. Azon a CBR-en több fog volt hátul, mint egy ásító cápában. Kérdezés nélkül, pillanatok alatt le is durrantotta!
Mókus (Herczeg Balázs), a kaposvári presszóharcos rendesen beerősített a ködgépével, amivel meg is nyerte ezt a fordulót. Így Tompika lett a 2. és őt követte a bronzérmes Mikeboy (Kulman Miklós).
Roziék egy kis meglepetéssel készültek. Tavaly ilyenkor egy palack vizet tettek el emlékül, ami idén 1 éves lett, és most újra velünk volt, amit Zvoli és Hadnagy Józsi segítségével felavattunk. AP #703-as Kohári Zoli (225,33 km/h, 8.636s) Dragacsa alatt segítette a burnoutot. Zoli Chevrolet Camarójának hangja a startnál Tom Jones korai korszakára emlékeztetett. A V8 a pokolban is V8, pláne a “nagy csigás” kompresszorral. A Dragacs 2700 lóerővel nem tudott új csúcsot felállítani, de ismét közönségkedvenc volt! Erdős Csaba 1600 lóerős dragjával 1,02mp-es 60 láb után 7,12 másodperces időt tudott futni!
A vacsora ismét a piros Ford Transit árnyékában telt, ahol megpihentünk és átbeszéltük az eddig átélt élményeket. Ahogy hallgattam a többieket, újra együtt volt a társaság és közelebb kerültünk egymáshoz. Minden nap vacsorázik az ember, de azon az estén egy különleges hangulat kerített hatalmába, amit csak az élhet át, aki egyszer ellátogat Kunmadaras katonai repterére! Egy lopakodó rendőrautó láttán a lopás általi tulajdon átruházásának ténye kapcsán újra felbuzgott bennem a kuruc vér. Nosztalgikus szívemben még mindig Ötvös Csöpit és Kardos doktort vártam, de ekkor megjelentek Torrente barátai felesküdve a bűn ellen. Sokáig nem élvezhettük a gasztronómia csodáit, mert a díjkiosztót követte a lökhajtásos 2. rajtja.
Ahogy beindult a jetcar, rajtam úrrá lett egy határozottan kellemes altesti zsibbadás, egy mérsékelt erekció. A Mugen Race Night Show állandó fellépői Szabó Ákos, Kulman Miki, Erdei Balázs, Dér Gábor és Csáki Gyuszi 21 órakor megkezdték az Arénában a gladiátorok harcát. A gixeres kemény akár a berlini fal, ezért nem is létezik olyan hátsó gumi, ami neki gondot okozna. Az Ezredes Úr a 8. perc végén rövid kóstolgatás után alapjáraton lelőtte a radírt. A fénypompa-ragyogás tovább folytatódott az új kenyér ünnepén egy második tűzijátékkal. Estére annyian lettünk, mintha mindenki szült volna még 2-t maga mellé.
Blöró vezénylésével a Blues Company életre keltette a napraforgókat, és a közönséggel együtt hallgatták a frontember bölcs tanácsait az életről. Én eközben szolidan kevertem magamnak egy Titanic koktélt. Persze a fiúk vettek 2 liter neutralizálót és feltették fekete napszemüvegüket… a többit már csak elbeszélésekből tudják felidézni a léböjtkúra után. A koncert alatt az FMP-sek úgy eláztak, mint Nemecsek Ernő a füvészkertben, mert korsóban kérték a felest (1 üveg „Alien vére” fogyott el). A párlatok hatására mindenki szétszóródott, mint a rajzszög. A dobhártyaszaggató éjszakai pápaválasztást követően elindultunk a szállásunk felé, mint három remegő szentjánosbogár egy forró finálé után. A parkoló sötét, mint az eszéki vár pincéje, ezért aki nem paksi születésű, vigyen magával zseblámpát!
Ütvefúró horkolás mellett kezdetét vette a társasági alvás. Annyit aludtunk, mintha minden leszabályzáson eldurrantott gumi emlékéért egy perces néma csenddel adóztunk volna. Azon az éjszakán csuda dolgok történtek. A reggelt a jól megszokott hajtókar söprögetéssel kezdtük. A másnapi pirkadat az összepakolás jegyében telt, de ezt már a sokadik spontán zivatar zavarta meg, ami okozott némi bosszúságo – de még előtte a kakucsi B1 győztessel elsétáltam a pálya vége felé, újra felidézve a tegnap történteket (előző este a koncert után a teljes távot lesétáltuk, teljes sötétségben – majd a 402m-en, a pálya közepén volt a “megpihentünk és átbeszéltük” :) – a szerk.)
Esőben nem árt, ha gyorsabban elkészülsz, mint egy tűzoltó! Az eső és a tárolás kérdése továbbra sem megoldott. Szeged fele szokásosan picit eltévedtünk, ami miatt megnőtt a menetidő, és megfájdult az ülepem. Hazafele rájöttem, egész végig igaza volt Nikinek, kényelmetlen ez a motor, nem csak hátul, de elöl is! Nem tudom kik tömték az ülésemet 12 évvel ezelőtt, de egész úton imára hajtottam a fejem, és kértem a Jóistent, hogy az ilyenek ne szaporodhassanak többé!
Ez a két nap élményekkel teli volt, s kicsit izgatottan, kicsit szomorúan (mert még nagyon soká lesz május 1.) várjuk a következő versenynapot. Addig is Kun-madarat lehetne fogatni velem… Jövőre Ti is gyertek velünk, hiszen Kunmadár sokunkat már hazavár!
– további FMP-s beszámolók május 1-jéről ITT, június 28-áról pedig ITT
– Gémesi Balázs képgalériája ITT, Damacsek Máté fotói pedig ITT
– eredmények a Kunmadaras Motorsport oldalán
– hamarosan a mi versenyünkről is beszámolunk…
Kövess bennünket az Instagramon is!
