Csatlakozz hozzánk

Hírek

Tamburini nyugdíjba vonul

Bizony, Massimo nem tervez több motort a világnak. Óriási veszteség!

Közzétéve

ekkor

Euromotor3

Bizony, Massimo nem tervez több motort a világnak. Óriási veszteség!

Massimo Tamburini-t talán mindenki ismeri, ha máshogy nem, a művein keresztül. Nyugodtan nevezhető a motor formatervezés istenének, aki alkotásain keresztül az egyszerű járműveket néhány ecsetvonással művészi szintre emelte. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy modern kori kétkerekű szobrai közül egy, az MV Agusta F1000 a mai napig a new-yorki Guggenheim múzeumban áll, megannyi festmény és kőfaragvány között. Nevéhez fűződik még a kortalan, mindig a legszebbek között emlegetett Ducati 748/916/996/998, és persze a naked etalon MV Agusta Brutale is.


Tamburini tiszteletére épített F4-es. A limitált szériás motornak nem csak
a fényezése más, a műszaki tartalom is legalább annyira lélegzet elállító.

Pályájának kezdete a Bimota-val kezdődött, vagy akár írhatnám ezt fordítva is. Ugyanis ha 1972 szeptemberében Tamburini nem töri össze szeretett Honda CB750 Four-ját a misano-i versenypályán, a Bimota talán nem is létezne. A hármas bordatörésből felépülő motoros új acél csővázat készített a roncs motornak, mely a gyárinál sokkal jobban kezelte a blokk erejét, ráadásul lejjebb került a súlypont és az egész motor könnyebb lett. Első jelentős és híres alkotása ez a HB1-re keresztelt motor, melyből összesen 10 darab készült. Bianchi-val és Morri-val megalapították a Rimini székhelyű Bimotát és a következő években verseny vázakat gyártottak. Egy idő után odáig fajult a dolog, hogy természetessé vált, aki komolyan gondolja a versenyzést, Bimota vázzal építi a motorját. 1977-től elkezdtek nagyban gondolkodni, és jöttek az első ízig-vérig Bimota motorok. Tamburini ’83-ban hagyta el a Bimota gyárat, melynek nevében a ‘ta’ szócska pont a tervező zseni nevéből jött. Gondoltátok volna?


Ez az első Bimotaként emlegetett motor, ami igazából egy CB750-es.
Az igazi “bimotaság” rajta az acél csőváz.

Akkoriban az olasz motor gyártás egy nagy család volt, mindenki ismert mindenkit. Az sem meglepő hát, hogy a két barát, Tamburini és a Cagiva alapítója, Giovanni Castiglioni 1987-ben megalapította a CRC-t (Cagiva Research Center) az akkor már befutott olasz márka GP tapasztalatokra épülő kutató, fejlesztő részlegét. Ekkora ugye a Cagiva bekebelezte a Husqvarnát, a Moto Morini-t és a Ducatit is. Ez utóbbinak jól jött az a Cagiva nyújtotta pénz mag, hiszen Massimo Bordi újszerű blokkja, a hengerenkénti 4 szelepes, vízhűtéses, injektoros, desmodromikus V-twin így elkezdhette hódító útját a Ducati 851-ben, 888-ban, majd a legendás 916-osban. Igen, kevesen tudják, hogy ebben erősen “sáros” a Cagiva és Tamburini is. A tervező mágus első munkája a Ducati színeiben a Paso volt, és máig kitartó hírnevét talán ez alapozta meg igazán.


Tamburini első Ducatis alkotása mai szemmel elég old-school, de akkoriban
ez volt a motorok netovábbja.

Igazi kiugrása persze a ’90-es évek elején kezdődött, amikor a Castiglioni-család bekebelezte az óriási hagyományokkal és presztizzsel övezett MV Agustát is. Rögtön elkezdték az F4-es projektet, melybe Enzo Ferrari fia, Pierro még a tulajdonukban lévő Fiatot is bevonta a fejlesztésbe. Hét évbe és óriási veszteségekbe került (menet közben anyagi gondok miatt el kellett adni a Morini-t és a Ducati-t), mire az MV Agusta F4-est bemutatták. A csíklámpás Ducatik után Tamburininek kétség kívűl ez a legnagyobb sikere a motoros vonalon. Formái kortalanok, ma az emberek ugyanúgy megcsodálják a 748-ast, mint annó 1994-ben, vagy akár, mint 10 év múlva fogják. Emiatt is nevezik sokan a szakma első emberének.


Az ikon: Ducati 916.

Bár Massimo azt állítja a 2009-es évvel nyugdíjba vonul, sokan inkább a vezetésnek tulajdonítják a távozást. Ugyanis az MV Agusta a Harley-Davidson kezébe került, ahol valószínűleg kicsit máshogy értelmezik a motor gyártás lényegét. Hiába, amerikaiak, az MV pedig olasz. Ironikus a sors, mert a Cagiva motorok sorozat gyártása egy Harley-s épület megvásárlásval kezdődött. Fordult a kocka, és talán Tamburini tényleg emiatt döntött úgy, hogy inkább otthon, az unokáival rajzolgat tovább. Persze felvetődik a kérdés, hogy egy formatervező abba tudja-e hagyni a motortervezést, egy művész valóban tud-e nyugdíjba menni? Szerintem nem, szóval nem lepődnék meg, ha itt-ott, egy-egy márka típusánál megjelenne még a mester tollvonása.


A szakma nagy öregje egy CR&S nye$rgében.
A mester talán két legnagyobb munkája

MPS ALPINESTARS 2017

Comments

comments

Hirdetés
Astone

Facebook

MPS Vespa-MV

INSTAGRAM

Kövess bennünket az Instagramon is!

KTM

Trending