Csatlakozz hozzánk

Hírek

˝Szisztematikus˝ olajhiány lesz…

…ami nem azt jelenti, hogy kevés lenne a kőolaj, hanem hogy… – a cikkben erre is választ kapsz

Közzétéve

ekkor

MPS RAM MOUNT
ALPINESTARS OFF ROAD

Forrás: fn.hu

Már jó ideje riogatják azzal a jónépet, hogy nem is olyan sokára elfogy a Föld kőolajkészlete, szóval ideje valami alternatív hajtás után nézni. Ennek egyenes ági következménye az egekbe törő benzinár… Ez így azonban csak részben igaz, hiszen az olajhiány a közeljövőben legfeljebb “szisztematikus” lehet – ami annyit jelent, hogy az olaj ára és a kitermelés (politikai) körülményei jelenthetik majd a problémát – és nem a készletek kimerülése. Így, a 400Ft/literes érték felé közeledve minket, motorosokat is érzékenyen érint a téma: Orosz Györgyi interjúja az fn.hu-n érdekesebb nézőpontokat feszeget annál, mintsem “minél kevesebb, annál drágább”.

Magyar szakember nem töltött még be ilyen magas pozíciót a világ energiaszektorában, mint a Mol volt stratégiai igazgatója. Párizsi interjú Varró Lászlóval, a Nemzetközi Energiaügynökség frissen kinevezett, kulcspozícióban lévő vezetőjével téveszmékről, felszínes gondolkodásról, színtiszta bénázásról, ostoba gázárstratégiáról és arról, miért lesz szisztematikus olajhiány.

A japán földrengés következtében megrongálódott a fukushimai atomerőmű. Milyen hatással lesz ez az energiaviszonyokra?

Nyilván minden ilyen katasztrófánál kiderülnek olyan tanulságok, amiket érdemes végiggondolni, de óriási volumenű energiát szén-dioxid-kibocsátás nélkül megtermelni, erre nagyon kevés technológia képes.

Lehet változás az atomerőművek biztonsági előírásait illetően? Különböző szervezetek a már meglévő egyéb atomerőművek biztonságát firtatják…

Lehetnek dizájnváltozások. 2001. szeptember 11-e után újratervezték a Areva reaktor dizájnját. Ebből Finnországban épül az első. Abba bele lehet repülni egy Boeing 747-essel is. Kibírja.

A minap azt mondta, téves riogatás, hogy a Föld olajkészlete hamarosan kimerül. Inkább az a veszély, hogy ez a mennyiségű olajkészlet gyakorlatilag négyszer fel tudná égetni a Földet. Hogy kell ezt érteni?

A világ bizonyított olajkészletei, kb. 1980 óta folyamatosan, évről évre nőnek…

Nőnek? Újabb kitermelhető kőolajat találnak?

Igen. Az olajkészlet növekedése két forrásból származik. Új olajmezők felfedezéséből és a meglévő mezőkről is kiderül, hogy többet lehet kitermelni belőlük.

Gondolom, ez csak bizonyos régiókra vonatkozik…

Vannak olyan régiók, ahol az olajkitermelés csökken és nem is áll meg.


Az olajtartalékokról: “A téma komoly szakértőjének nincs kétsége afelől, hogy geológiailag még rengeteg olaj van. (…) Néhány új mélytengeri zóna került a térképre, például Afrika partjainál. Egész Kelet-Szibéria szűz terület. Az orosz parti vizek is”

Nem akarnak többet kitermelni?

Akarnak, csak a politikai szabályozó környezet miatt nem teszik. Csökken az olajkitermelés például Mexikóban. Az öböl fele az Egyesült Államoké, fele Mexikóé. Mexikóban állami monopólium a kutatás. Benne van az Alkotmányban, hogy külföldi tőke nem ruházhat be az energiaszektorba. Ezért az a csúcstechnológiát alkalmazó, multik által vezényelt olajkutatási siker, ami az Egyesült Államokban volt, Mexikóban elmaradt. Csökken az olajkitermelés Venezuelában, ahol alapvetően pártpolitikai alapon vezérelt állami monopólium van.

Árat akarnak diktálni?

Nem. Ez színtiszta, egyszerű bénázás.

Bénázás???

Igen. Nem kétséges, hogy ezen országokban lehetne többet termelni és amennyiben az állami monopóliumok helyett magántulajdonra, külföldi tőke és technológia bevonására építenének, akkor ez lehetséges lenne.

Szimplán rosszul csinálják?

Általánosságban a politikai és projekt menedzsment és az úgynevezett föld feletti kockázatok súlyosabbak a geológiaiaknál. Iránban is csökken az olajkitermelés, mert az országot sújtó szankciók miatt nem jutnak pótalkatrészekhez, de vannak olyan régiók is, ahol a kitermelés geológiai okokból csökken. Például Indonéziában vagy az Északi-tengeren. Ott tényleg elfogy az olaj.

És az arab országokban? Észak-Afrikában?
A világ többi részén, különösen a Közel-Keleten évtizedekre vagyunk a készlet kimerülésétől. A kitermelési technológia folyamatosan változik. Az olajtartaléknak pedig nemcsak geológiai, hanem közgazdasági definíciója is van: a rendelkezésre álló technológia mellett gazdaságosan kitermelhető. Ha az olajár elszáll, a készletek már ettől nőnek. Az olajár megüti azt a szintet, ahol érdemes kitermelni.

Részben értem…

A ’90-es évek fordulóján az olajár elindult felfelé. Tíz dollárról felemelkedett 20-ra, 40-re, 80-ra stb. Hihetetlen erőfeszítések mentek bele a kutatás-fejlesztésbe. Amikor tartósan magas az olaj ára, akkor a technológia fejlődik. Tengeri olajkitermelés létezik már a ’70-es évek óta, de a ’90-es évek közepéig nagyjából 500 méteres mélység volt kitermelhető az akkor létező technológiával. 2010 legnagyobb felfedezése a Tiber volt a mexikói öbölben. 3500 mélyen kezdtek fúrni a tengerfenéken és onnan még 5000 métert fúrtak lefelé. Mélyebbre fúrtak, mint a Mount Everest magassága, tengerszint felett.

És ezt is megéri kitermelni…

Hordónkénti 100 dolláros olajárért? Bármit. Annak ellenére, hogy az erre képes fúróhajó napi bérleti díja egymillió dollár körül van. De egy ilyen mezőről a kitermelés majd felmegy 100 ezer hordóra naponta. Az tízmillió dollár naponta.

Elképesztő számok…

A téma komoly szakértőinek nincs kétsége afelől, hogy geológiailag még rengeteg olaj van. A mélytengeri fúrás az Egyesült Államokban kezdődött el és már Brazíliában is felpörgött. A termelés fokozatosan fog felfutni, de közben néhány új mélytengeri zóna került a térképre, például Afrika partjainál. Egész Kelet-Szibéria szűz terület. Az orosz parti vizek is.


A politikai környezetről: “13 év a mexikói öbölben nem számít, mert ott tizenhárom év alatt nem lesz államosítás, nem lesz különadó, nem lesz visszamenőleges hatályú árszabályozás a termelésre…”

Tele olajjal?

Meglátjuk, ha befejezték a kutatást, de amit eddig tudunk potenciálisan elég hatalmas. A probléma az, hogy beruházásigényes átfutási ideje van ezeknek a projekteknek. A Tiber-tervezés 6-7. évében történt meg az első fúrás, és ez a kutatófúrás 800 millió dollárba került. Az az egy fúrás!

Egy bizonytalan környezetben ez…

…és minimum öt év, míg jövedelmet kezd termelni. A Shellnél a tavaly termelésbe állított mező projektjének 13 év volt az átfutási ideje. 13 év a Mexikói-öbölben nem számít, mert ott tizenhárom év alatt nem lesz államosítás, nem lesz különadó, nem lesz visszamenőleges hatályú árszabályozás a termelésre…

Értjük. Ott abszolúte stabilan, kiszámíthatóan működhet…

…az Egyesült Államok rendkívül stabil és befektetőbarát környezetet biztosít. Az olajvagyonnal rendelkező országok jó része viszont olyan ország ahol tizenhárom év alatt sok minden történhet, meg annak az ellenkezője is. És 13 év után csak az első hordót termelem ki! A befektetés megtérüléséhez még tíz évig termelni kell. El tudom képzelni, hogy lesz egy olajválság a következő tíz évben…

…de nem azért, mert vészesen fogy az olajtartalék…

…nem, hanem azért, mert az olaj ott van a föld alatt, például Északkelet-Szibériában, csak éppen nem épült ki az infrastruktúra, amivel ki lehetne hozni.

Olajválsággal, magas olajár mellett megéri majd ezt is kitermelni…

Pénzügyileg megérné, csak van a kockázatoknak olyan szintje, amit már semmilyen olajár nem tud kompenzálni.

Mire gondol?

Ha komoly a veszély, hogy a kutatást és a kitermelést államosítják, az növeli a kockázatot. Ezek nagyon nehéz projektek. Sok ország ambíciója, hogy állami tulajdonban építsen fel egy erős energetikai holdingot. Oroszország az egyik ilyen állam. Ők jó technikai szakértelemmel bírók, de vannak olyanok is, akik rosszul menedzselik az állami cégeket.

Például?

Például Venezuela. Attól nem tartok, hogy az olaj elfogy és kifacsarjuk a Földet. Attól igen, hogy a világgazdaság szisztematikus olajhiánnyal – szisztematikus alatt a nagyon magas olajárat értem – kell, hogy szembenézzen, mert a legkülönfélébb politikai szabályozók miatt elmaradnak azok a beruházások, amelyek ezt az olajat ki tudnák hozni a piacra. Ez reális veszély.

A nagyon magas olajár veszélye, hogy visszaesik a fogyasztás…

…hogy a fogyasztás visszaesik, az nem veszély. Az kívánatos. A baj az, hogy a fogyasztás nem fog jelentősen visszaesni.

Akármekkora lesz is az olajár?

Az Egyesült Államokban nincs jövedéki adó, Európában van. Ez az adó kb. 150 dollár/hordó olajárnak felel meg. Európában nagyjából 250 dollár/hordónál lenne annyi a benzin ára, mint Amerikában – és ez harminc éve így van. Európában 30 év 250 dolláros olajárral azt eredményezte, hogy kisebb autóink vannak és kevesebbet autózunk, mint ők. Amerikában ismeretlen a kis fogyasztású dízel, itt népszerű. Ugyanakkor a 30 éve magas jövedéki adó ellenére is az európai közlekedési rendszer is alapvetően az olajra épül. Sőt! A teherautó piaci részesedése a fuvarozásban még magasabb is, mint Amerikában. Van hatása az olajárnak, de a magas olajár is csak lassan és kis hatást fejt ki. Magyarországon úgy 10 százalékos visszaesés volt a fogyasztásban másfél év alatt, de ez alapvetően nem az olajválság árnyalata.


Mi is a jó? “A baj az, hogy a fogyasztás nem fog jelentősen visszaesni”

Hanem?

Az embereknek nincs pénzük.

Ez a magas benzinárnak is köszönhető…

Nem. Mikroökonómiai terminológiával élve ez nem árrugalmasság, hanem jövedelemrugalmasság. Változatlan ár mellett is visszaesett volna a benzin iránti kereslet.

Miért?

Az átlag magyar azzal szembesül, hogy az adócsökkentés eredményeképpen csökkent a nettó jövedelme, a svájci frank törlesztőrészlete kiveri a biztosítékot, az élelmiszerárak elszálltak, tehát egyszerűen újra kell definiálni, hogy mi nélkülözhetetlen és mi nélkülözhető. Ez az autózás. Úgy sincs pénzünk étterembe menni, úgyhogy hétvégén nem megyünk étterembe autóval.
Ön azt mondja, van elég kőolaj, csak ki kell hozni a földből. Minek tudható be akkor a globális riogatás a készlet fogyásáról?
Alapvetően a felszínes gondolkodásmódnak.

Egy átlagember ettől jobban megijed, mint attól, hogy egyszer majd hú de drága lesz a benzin?

Lehet. Bár az, hogy a világ olajkészletének a 75-80 százaléka vagy autoriter politikai rezsimmel bíró országok alatt van, vagy fegyveres konfliktus van, vagy terrorista veszély, vagy ennek valamilyen kombinációja, az éppen elég ijesztő. Nincs szükség geológiai kimerülésre! Hogy Líbiában mennyi készlet van a föld alatt (egyébként nagyon sok), az jelen pillanatban irreleváns.

Mert nem kitermelhető.

A líbiai forradalom sokkal realisztikusabb veszély az olajár alakulására, mint a fizikai kimerülés. Líbia jól áll tartalékkal. Az észak-afrikai forradalmi hullámmal kapcsolatban mindenki azt találgatja, hogy olyan lesz-e, mint 1848, ami nagy forradalmi hullám volt, aztán „Európa csendes, újra csendes” és úgy nagyjából visszaáll a régi rend. Vagy olyan lesz, mint 1989? Azon a nyáron Csehszlovákia egy tökéletesen stabil rendszernek tűnt, de a lengyelországi és a magyarországi változások ott is elsöpörték a rezsimet.

Ön mire tenne? Lesz változás, vagy marad a régi rend Líbiában?

Én még nem tenném ki a „Happy end” táblát. Tipikusan azt gondolom, egy nemzetnek nem jó, ha forradalom van.

Miért?

Ha megnézzük, hogy a győztes forradalmak mekkora eséllyel vezettek kulturált demokráciához és mekkora eséllyel vezettek szintén gusztustalan, csak más színű rezsimhez, akkor szerintem ez utóbbi történelmileg gyakoribb.

Ön szerint nem lesz változás?

Egyiptomban van egy képzett, világlátott középosztály és üzleti elit. Ott látszik az alapja a valóságos változásnak, de még Közép-Európa esetében is azt gondolom, hogy az Európai Unió bővítése nélkül a legtöbb kelet-közép-európai ország olyan lenne, mint Fehéroroszország.

Ezt hogy érti?

Ronda, bezárkózó, autoriter országok lennének. A nagy gazdasági világválság annak idején Németországban, Európa legműveltebb és legkorszerűbb országában megsemmisítette a demokráciát. A rendszerváltás átmenetének sokkja bizonyos szempontból súlyosabb volt, mint a nagy gazdasági világválság. Az államilag vezérelt tervgazdaság tökéletesen működésképtelen rezsim, és amikor ezt kell átállítani piacgazdasággá, az rettentően súlyos sokk. Hogy ilyen éles sokkokat a közép-európai rendszerek le tudtak kezelni úgy, hogy demokráciák maradtak, ez óriási történelmi fegyvertény, ami szerintem alapvetően az unió pozitív befolyása. Ez a fajta befolyás hiányzik Észak-Afrikában meg Egyiptomban, mert ezek az országok nem lesznek EU-tagok.


A kockázatokról: “A világ olajkészletének a 75-80%-a vagy autoriter politikai rezsimmel bíró országok alatt van, vagy fegyveres konfliktus van, vagy terrorista veszély”

Az Arab Liga lehet valamilyen hatással?

Régóta létezik, de sok pozitív dolgot még nem csinált. Európának nagyon komolyan gondolkodnia kell azon, hogy viszonyuljon ehhez a krízishez. Képzeljük azt el, hogy 1989-ben Európa úgy viszonyul Kelet-Közép-Európához, hogy „na most már elzavartátok Ceaucescut, Kádárt, meg Gustav Husakot, úgyhogy most már jó nektek. Viszlát!”.

…küzdjetek magatok…

Európának nagyon aktív szerepet kell vállalnia abban, hogy ezek a társadalmak tényleg demokráciává váljanak.

Ami kemény és veszélyes is.

Ennek 150 éves tradíciója van. Görögország és Szerbia így lett független. Szerbia annak köszönheti állami létét, hogy az 1870-es években a szerb szabadságmozgalom ellen olyan atrocitásokat követett el a török hadsereg, hogy az ezen felbőszült brit közvélemény kikényszerítette a brit kormány beavatkozását. Néhány évtizeddel korábban Byron mozgósította az angol elitet a görög szabadságmozgalom érdekében. Ez a fajta humanitárius katonai beavatkozás szervesen benne van az európai politikai történésekben.

A beavatkozásból igen komoly nemzetközi helyzet alakulhat…

Nem gondolom. Szerintem 1934-ben követtük el a döntő hibát. Akkor egy lengyel javaslat azt mondta, hogy tessék elolvasni az új német kancellár Mein Kampf című könyvét. Ez alapján most kommentár és indoklás nélkül vonuljunk be Berlinbe és hajítsuk ki ezt az embert. A történetnek ez lett a vége, csak ötvenmillió halottal később. ’34-ben még meg lehetett volna úszni úgy, hogy „szimplán” nemzetközi bonyodalom lett volna csak belőle.

Ehhez fel kellett volna ismerni a folytatást. Nem biztos, hogy onnan nézve meg lehetett volna tenni…

A magyarok nemzeti legendái között szerepel, hogy 1956-ban magunkra hagytak minket, az amerikaiak nem jöttek segíteni. Mi a lelkünk mélyén elvártuk ezt. Úgy is, hogy akkor az könnyen atomháborúhoz vezethetett volna. Ilyen körülmények között, amikor mi a nemzeti legendáink között elvárjuk, hogy nekünk segíteni kellett volna, akkor nem mondhatjuk azt komolyan, hogy nekünk nincs erkölcsi kötelességünk arra, hogy lelőjük azokat a helikoptereket, amelyek gyilkolják az embereket.

Ennek megvolt a tradíciója a politikai gondolkodásban. Amibe ez nem fér bele, az a jaltai világrend. Amely az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül vétójogot ad Oroszországnak meg Kínának. Geopolitikai szempontból teljesen világos, hogy Oroszország meg Kína kikerülhetetlen, de ez a két ország emberi jogok szempontjából nem egy példakép.


Az EU szerepéről: “A rendszerváltás átmenetének sokkja bizonyos szempontból súlyosabb volt, mint a nagy gazdasági világválság”


A realitásokról: “Geopolitikai szempontból teljesen világos, hogy Oroszország meg Kína kikerülhetetlen, de ez a két ország emberi jogok szempontjából nem egy példakép”

MPS ALPINESTARS 2017
MPS AUTOMAG

Comments

comments

Hirdetés
Astone

Facebook

Suzuki

INSTAGRAM

Kövess bennünket az Instagramon is!

ALPINESTARS OFF ROAD
MPS RAM MOUNT

Trending