Csatlakozz hozzánk
KTM

Ti írtátok

Ti írtátok: Suzuki DR-Z400E teszt

Olvasónk véleménye a hazai ösvények jól ismert sárga szöcskéjéről, az egyik legnépszerűbb japán enduróról, 2004-es Suzuki DR-Z400-asáról. Mivel a gazdi szerelő, ezért a típushibákat és a szerviztapasztalatokat is jól ismeri…

Közzétéve

ekkor

suzuki dr-z400e galeria
ALPINESTARS OFF ROAD
MPS RAM MOUNT

Szöveg, képek: Bencze József (EnJoy87)

A „halhatatlan”néven is emlegetett sportenduro négyütemű, egyhengeres, szárazteknős motor (az olajat a króm-molibdén ötvözetű acélcső váz tárolja), dupla felülfekvő vezérműtengelyekkel (DOHC) és vízhűtéssel. Pörgős, erős motor, kevéske vibrációval. Akár 10.000-es percenkénti fordulatot is ki lehet belőle hajkurászni, az áttételektől azonban a végsebessége valamivel 140km/h alatt marad, cserébe harmadik fokozatban is gázra felkapja az elejét – ez lánckerék áttétellel könnyen módosítható, kedvünk szerint. Ugyanezt a blokkot nemcsak motorkerékpárba, hanem a quadjába (LT-Z) is beépítette a Suzuki.

A DR-Z rugalmasságát többek között ötsebességes váltójának köszönheti, tipikusan suzukis simasággal, röviden veszi a fokozatokat, pakoljuk azokat éppen fel vagy le. A karburátorra épített szivatókart használva önindító segítségével kelthető életre a motor. 2000-től gyártják, akkoriban még csak berúgókarral, mára már ez nem található meg rajta. Mivel ez sportváltozat (E), így nincs benne termosztát, ami miatt már induláskor a teljes hűtőközeget (1,7 liter) keringeti a vízpumpa – ez csak a 400E típusra igaz, az S-re vagy az SM-re nem.


A bemelegítési fázis emiatt minimum 5-6 perces, kellemes tavaszi időben is. Nem ajánlom a hidegen indulást és gázcibálást, ha nem akarjuk, hogy dugattyúnk beleszántson a hengerfalba, és idő előtt költségekbe verjük magunkat. Az üzemanyag-felhasználás akár takarékosnak is mondható. A méréseim alapján, vegyes felhasználásban 5,5 liter/100km, ami nem rossz érték egy karburátoros motortól, na és persze 50 lóerőt etetni is kell (keményebb endurózáskor akár 7 liter is lehet a fogyasztás).

Típushibák

A kormánycsapágy, ha az ember mossa és odafigyel rá, akkor is maximum két év és kuka! A vízpumpa alól elkezd szivárogni a víz, szintén két év után, és tönkremegy a tömszelence! A hátsó lengővilla – ha az előző tulaj hanyag volt és nem zsírozta, akkor – fél év és úgy lötyög, hogy az valami katasztrófa! A gyújtás felőli oldalon a lendkerék lelazul és „rendet rakhat” szépen… Gyenge megoldás, és a sok le/felmelegedéstől kilazul, jobb megelőzni. A hűtői nagyon könnyen sérülnek, és ritka az a példány, amivel pereceltek és nem nyomódott meg. A blokk oldalai elég gyengék, ha valami „olyanra” zuhan, betörik – és tolás…


Típusjellemzők

Mivel ez E típus, elég szegényes felszereltségű, cserébe 10 lóerővel erősebb (ezt módosított vezérműtengellyel, nagyobb légnyeléssel, nagyobb kipufogórendszer-átmérővel és más gyújtástérképpel érték el) és 10 kilógrammal könnyebb – viszont a DR-Z400E üzemórás motor. Valamivel az üléspozíció és a hasmagasság is feljebb van, illetve hosszabb a tengelytáv is. Az üzemanyagtank műanyagból van, nem fémből, mint a másik két változatnál – az S (street legal) és az SM (supermotard) változatokra gondolok.

Ha valaki rendszámosat vesz gyári állapotban (akárcsak én, a teljesítmény-többlet miatt), számoljon vele, hogy az E típus a műszakin nem felel meg! Csak „át lett rugdosva”, mivel nem rendelkezik az első lámpa „E” típus engedélyező számmal, nincs benne helyzetjelző, és a gyári izzófoglalat is csak egy 35 wattos izzót tartalmaz. Továbbá nincs tompított , ahogy egy nyamvadt kormánykapcsoló sem, csak egy „gyönyörű” vészleállító gomb.


Folytatva a sort, nem rendelkezik a motor féklámpával és kapcsolókkal sem (utóbbiaknak helye sincs). Aztán megemlíthetem a kürtöt is, a tükröket, valamint a lengővillára a láncvédő műanyagot, de ez már csak a hab a tortán. A gyári kipufogó is túllépi a megengedett decibel értéket. Nem rendelkezik sebességmérővel, csak egy napi számlálóval, ami 100 kilométer megtételéig mér, aztán körülfordul.

Én magamnak az átalakításokat megcsináltam, hogy minden rendben legyen, mint az S és SM változatokon (amiken minden, az előbb említett szabályos és szükséges dolog megvan). Már egy-két extrával is rendelkezik szeretett sárdagasztóm (pl. karbon oldaldekli védők, alumínium motorblokk védő, digitális km óra, alumíniumbetétes kézvédők ,versenykormány stb.). Egy kis motortuning is került fel, illetve bele: sportkipufogó rendszer, karburátorban megnövelt fúvóka méretek, és sportlégszűrő, hogy legyen még egy kis lóerő-plusz.


A motort a kétütemű KTM-em után vásároltam – mivel van némi közöm a krosszpályákhoz, össze is hasonlítanám, mit tud egy krosszgéphez képest. Azonnal érezhető a súlykülönbség és a jóval keskenyebb kormány. Beindítva pedig csak egy igazi botfülű nem tudja nem észrevenni, hogy négyütemű… A rugózását gyárilag jóval lágyabbra tervezték, ami kényelmesebbé teszi, de a komfortnak ára van az ugratásoknál és a tempósabb egyenesekben. A fék is gyengébb hatásfokú, mint a krosszmotorokon.

A négyszelepes szíve tartogat némi meglepetést: az ember azt gondolná, a nyomaték csak alacsony fordulatszámon nagy – mint általában a négyüteműeknél -, de ennél a típusnál ez máshogyan alakul. Folyamatosan emelve a fordulatszámot nemhogy gyengül, inkább nő a teljesítmény, és a kétütemű motorokkal azonos stílusban lehet vele menni. Ezért az is könnyen megbarátkozik vele, aki sosem vezetett ilyet.


Mindent összevetve, a DR-Z400 E vasparipát inkább endurózásra ajánlanám, de egy kis átalakítás után a teljesítménye alkalmassá teheti krosszozásra is. Vagy mint én (és sokan mások ? – a szerk.), beledobtam egy supermoto kerékszettet és irány az utca! Széles utat, olcsó benzint, gumifákat!

A magyar DRZ Klub facebook közösség által készített videó, melyben cikkünk szerzője is szerepel:

MPS ALPINESTARS 2017
MPS AUTOMAG

Comments

comments

Hirdetés

Trending