Csatlakozz hozzánk

Blog

Suzuki Bandit 650SA vs. Kawasaki ER-6n SF

Megtúráztattuk tartósteszt gépeinket – félezer kilométer két nap alatt

Közzétéve

ekkor

MPS ALPINESTARS 2017
MPS AUTOMAG

Van pár olyan megmozdulás az évben, amiket már tűkön ülve vársz és sose hagyod ki őket. Ilyen lehet például a brnoi motoGP, a Sziget Fesztivál, a balatoni nyár, vagy akár a haverod születésnapi partyja, amire sose emlékszel. Nekünk ebbe a kategóriába tartozik a Pilisi Sólymok motoros bulija.

A Sólymok által szervezett “Light-os” Motoros Találkozó mindig kiváló – és már a sorban az ötödik – alkalom arra, hogy meglógjunk egy kicsit motorozni. A szombati felvonulás, motoros ügyességik és a koncertek, egyszóval “ereszd el a hajam” után a vasárnapot mindig egy kis túrázásra szántuk a környék csalogató útszakaszain – most azonban kicsit messzebb merészkedtünk a két hatötvenessel – egészen a felvidéki SlovakiaRingig.

Szóval BenZso-tól már jó előre kikuncsorogtam tartósteszt Bandikánk kulcsait, aki a Karasna jóvoltából a nemes alkalomra megkapta a szezon elején beharangozott Akrapovic titán dobot is, sőt, még mutatós aranyszínű Titax fék-és kuplungkart is növesztett. Elég nagyfiús lett a kisebbik Bandika kinézete és végre a hangja is férfiassá változott, úgyhogy azóta csak Andrásnak szólítjuk. BenZso a túra előtti napon percek alatt felpattintotta a két (vagy három) új alkatrészt, amiről nemsokára bővebben is olvashatsz Műhely rovatunkban. Azt azonban nem nagyon bírom magamban tartani, hogy mennyivel jobb lett a Bandit a titánuim anyagú és hexagonal formájú Aprókavicstól: hangra, küllemre, érzésre… Némi túlzással egy más minőségű motorozást nyújt, amikor négy-ötezres fordulatról finoman, de határozottan visszadurrog, nagy sebességnél mégsem ordít – túrázásra tökéletes, remekül passzol Bandika jelleméhez.

Szóval szűkítő nélkül sem hangos, de ha benne van, akkor meg egyenesen halk. Ha valami befolyásos emberke lennék a Suzukiéknál, biztosan kötelezővé tenném minden Banditra, annál is inkább, mert négy kilóval könnyebb (a szemnek is), mint a gyári “hurkatöltő” – DennyM szavaival élve. Érdekes, hogy a – szintén Karasna-portéka – Titax karok sem csak a szemnek kellemesek, hanem jó érzés markolászni is őket: eltalált a formájuk, nagyon könnyen állíthatóak és olyan sportos kinézetet kölcsönöznek a vasnak, akár a sufnituning Zsiguliknak a “nelásskirács”. Ami nagyjából kétszer harmincezer forintért lehet, hogy luxus az átlag Bandit-felhasználónak, de véleményem szerint az Akra dobra megéri összekuporgatni a nem kevés, 185.000 kredetitet – vizuális és akusztikus élményekkel is gazdagon megajándékoz minket.

Bandika és jómagam túratársa bátyám, illetve a másik hatötvenes vas, a korábban már bemutatott, streetfighter-jellegű Kawasaki ER-6n. A Kawa túrára való felkészítése – előző éjszaka – sajnos két tükör felcsavarozása és pimpelésként pár matricában ki is merült, mivel a megrendelt ledes indexeket sajnos nem sikerült időben ráoperálni. Igazából nem volt semmi probléma az indexek hiányából, de azért így ne indulj el messzire, ha nem kötelező. Nekünk muszáj volt, ezen a hétvégén minden évben úton vagyunk… Az új alkatrészek mellett szükségünk volt még némi túrakiegészítőkre is, ami végülis egy kölcsönkért tanktáskát jelentett, viszont végre hasznát vettük a Kawa kitámasztójának: kiválóan hozzá lehet gumipókozni a sátrat és a hálózsákokat… Motormosás, szendvicsgyártás, láncfújás, plexi tisztítás, csurig tankolás és irány Pilisjászfalu.


A Drapál János utcai emlékműnél, Pilisszentivánon

A tradicionális, 30km-es! felvonulás kicsit korábban kezdődhetett, mivel már szembe jött velünk a menet a 10-es úton… Hátra arc, majd csatlakozás a több száz kollégához, akik közül a pilisszentiváni Drapál János utcánál kiváltunk pár perc és pár fotó erejéig. Megszokhattuk már, hogy mindig mi állítjuk utolsóként a sátrat, és most sem volt ez másképp, most tényleg későn jutottunk be és szinte már sötétben bűvészkedtünk – még jó, hogy nem tart tovább öt percnél a művelet. Estére – motor nélkül – sok új vendég is érkezett, ami egyértelműen a közelgő Tankcsapda koncert “vonzása” volt – ami nem egy tipikus motoros-zenekar. Nem mintha kevesen lennének a Sólyom-bulikon, “Light-os” nevével ellentétben tartalmas programok várják a “nem csak motorosokat” (a szervezőkről bővebben is olvashatsz keretes írásunkban).


A Pilisi Sólymok motoros bulija minden évben nagy népszerűségnek örvend
Pilisi Sólymok Motoros Klub

A Pilis hegység környéki települések egyes motorosai 2000-ben alakítottak motoros klubot, Pilisi Sólymok néven. Első találkozójukat 2001-ben tartották a pilisvörösvári Halastó Kempingben. Azóta minden év augusztusának első hétvégéjén megtartják a bulit – vagyis most már a X. “Light-os” Motoros Találkozón vehettünk részt. Ha a hangulat nem is, de a helyszín megváltozott a kezdeti idők óta: az útóbbi három rendezvénynek a Pilisjászfalu közelében, a 10-es út mentén lévő Sólyomfészek” adott otthont. Azért volt szükség a változtatásra, mivel a ‘vörösvári Kempinget bérelte a Klub, a Sólyomfészeknek keresztelt bázis területnek pedig az egyik tag a tulajdonosa. Ide épült a Sólymok klubháza is, amely az Alkonyattól Pirkadatig nevet kapta, és amely nem egy szokványos motoros kocsma, hanem egy magas színvonalú, minden igényt kielégítő “közösségi ház”. Itt a Sólymok kéthetente pénteken ülnek össze megvitatni az elmúlt félhónap eseményeit, szervezni az aktuális találkozót, no meg kibeszélni az asszonyt. Rendszeres, komolyabb lélegzetvételű (egy belföldi gurulás szinte nem is számít náluk távolságnak…) túráik mellett sosem feledkeznek el nemes kötelességükről: a Sólymok “vadászterületébe” tartozik a legendás Drapál János lakó-és nyughelye, Pilisszentiván is. A falu temetőjében minden évben megkoszorúzzák Jancsi sírját, valamint a 2008 óta létező Drapál János utcai emlékművet is, közvetlenül aktuális találkozójuk előtt.


  – Hali Lali Papi! – Papi Kuki Mami! Az elmaradhatatlan Üvegtigris


Ebből a szögből is bitangul néz ki…

A másnapi szokásos éberkómás reggeli csomagolás után – akárcsak az első TesztMotor túrán – a 10-es úttal párhuzamos dobogókői úton kanyarogtunk Esztergomig, ahol némi itatás és euró váltás után visszakeveredtünk a 10-esre, majd Komárom felé tereltük a vasakat. Esztergomtól Komáromig a Duna mentén hangulatos és motoros szempontból is élvezetes utazásban lehet részünk, akárcsak a folyó túloldalán, ugyanis átmerészkedünk Szlovákiába. Nyugodtan mondhatom, hogy merészkedtünk, hiszen kaptunk már ezer koronás büntetést Párkányban úgy, hogy két perce voltunk az országban – akkor a magyar zászló nem jött be a szervnek. Mostani csallóközi kiruccanásunk célpontja Dunaszerdahely volt, amely a közelmúltban meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott a sajtóban: egyrészt a botrányos focimeccs miatt, a motoros médiumokban pedig az új versenypálya (vagy épp a Supermoto OB) kapcsán. Mindkét helyszínt felkerestük, a DAC stadiont és a SlovakiaRinget is, utóbbin többek közt Pista bá’ jóvoltából a szervízút mentén körbe is mehettünk (erről nemsokára bővebben is olvashattok pályabemutató sorozatunk következő részében). Mire nagy nehezen elbúcsúztunk a pálya dolgozóitól (mindenki magyar), majdnem ránk is sötétedett, így háttal a naplementének suhantunk vissza a határig a mesés 63-as úton: túl sok helyen nem jártunk még Szlovákiában, de ez az út például tökéletes: jó minőségű gyors, széles és ki is van minden rendesen táblázva – nem úgy, mint itthon, ahol egy órán keresztül rossz irányba mentünk a vaksötétben…


Háttérben a szlovákiai magyarok csapatának a stadionja Dunaszerdahelyen…


…nem messze a várostól pedig kész a SlovakiaRing – Pista bá’ mindent megmutatott

Mindkét túratársunk 650 köbcentis volt és… és itt be is fejeződnek a hasonlóságok – no de miben is hasonlítana egy félidomos túragép egy épített streetfighter-hez? Erre a kétnapos programra nyilván a Bandit volt a megfelelőbb, nyáresti körúti randalírozásra pedig inkább a Kawa. Bár Bandika is tökéletesen alkalmas ilyen “nap végi levezetésre”, míg a Kawa nem egy hosszú tavú gép ebben a formájában. A leáttételezett sárga vas nyergében olyan 110km/h-s sebességig volt elviselhető a menetszél és a hang, így ekörül alakult az utazó is. 574km-t tekertünk a “motorkákba” – ahogy a szerdahelyiek mondják – és ezalatt Bandika újra bebizonyította számomra, hogy az egyik legsokoldalúbb és legmegbízhatóbb gép, amihez valaha szerencsém volt, mindemellett hihetetlen könnyen vezethető. Új testrészei pedig, a Titax karok és az Akrapovic kidörrentő pedig felteszik a Bandit “i” betűjére a pontot…


Biztos Úr, a motor elején az Edisün matrica nem azt jelenti, amire gondol…
Tartósteszt felszerelések

LS2 Dream tartósteszt sisakom mára már olyannyira mindennapjaim része, mint a fogkefém vagy a kispárnám: elképzelhetetlen egy-egy nap nélküle. Amióta megvan, szögre akasztottam a saját bukómat, pedig az se egy rossz darab. Egyetlen negatívuma, hogy a nagyobb sebesség miatt rendszeresen kilazul a plexitartó műanyag konzol, ami miatt egyszer már félig leszakadt a plekó. Mondjuk ez is megelőzhető lett volna, ha meghúzom a csavarokat, azóta figyelek is erre – és végülis semeddig sem tart két csavart meghúzni, mondjuk kéthavonta. Szóval ennél nagyobb problémája ne legyen, és nincs is: jól néz ki, jó a formája, kényelmes, hosszú távon és nagy sebességnél sem túl hangos. Eleinte furcsának találtam egy speed-bukóban a lehajtható napszemüveget, de rá kellett hogy jöjjek, hogy nagyon okos húzás: nem kell a plexicserével mókolni, világos plexit magunkkal vinni, mondjuk túrázáshoz. Csupán egy gombnyomással kapcsolható az éjszakai üzemmód… Tényleg az egyik legjobb választás az ár-érték arányt tekintve a piacon – és ez nem az én öncélú marketingszövegem, hanem majdnem egy szezon tapasztalata. Az LS2 Discovery tartósteszt dzsekivel kapcsolatban még ennyi negatívumot sem tudok mondani, kiválóan “teszi a dolgát”, nagyon kényelmes. Bár városban, a nyári kánikulában nem éppen idális a full-fekete kabát, de országúti tempónál már semmi baj nincs vele. Nemrégiben találtam csak meg a belső zsebet rajta, szóval praktikumból sincs hiány, ráadásul nagyon könnyen tisztítható, vízálló tulajdonsága pedig már nagyon jól jött pár alkalommal, amikor elkapott a zuhi. Lehet, hogy nem ez a legdivatosabb a piacon, de ha “jól működő” motoros ruhát akarsz jó áron, akkor nyugodtan leteheted az LS2 mellett a voksod.

Motorparts Motorosbolt

Cím: 1096 Budapest, Soroksári út 16/D
Nyitvatartás: Hétfő, Szerda, Péntek: 10.00-18.00h
                        Kedd,Csütörtök : 10.00-19.00h
                        Szombat: 10.00-13.00h
Telefon: 06 1 878 08 06
Infoline: +36 20 9 745 837
Info@motorparts.hu
www.motorparts.hu
www.ls2.hu

TCX SS Sport tartósteszt túra-sport csizmám ez alkalommal is bebizonyította, hogy kiválóan alkalmas hosszú távú, egész napos motorozásokra is. Nekem nem kell esőruha, mert az LS2 dzseki vízálló, és bár ez a csizma nem a vízálló kivitel, mégsem sikeült benne még úgy megáznom, hogy átázzon. Nem fárad el benne az ember, egész nap kényelmes, biztonságérzetet is nyújt, emellett pedig pontosan érezhető benne a váltó és a fékpedál is. Ráadásul bitang jól néz ki ebben a fekete-fehét színösszeállításban, aminek az egyetlen hátulütője, hogy a világos részek kicsit kényesebbek és jobban látszik rajtuk a kopás, a használat – valamit valamiért. Bőrápoló viasszal szoktam kenegetni, ami szép fényt ad neki és a vízcseppek is leperegnek róla – talán ez is hozzájárul a jó vizes tulajdonságaihoz…

Euromotor –
legjobbak egy helyen

Cím: 1134 Budapest, Lehel u. 17/b.
Telefon: +36 1 877 44 30 , +36 1 877 44 30
Fax: +36 1 877 44 40
Weboldal: http://www.euromotor.hu
E-mail: euromotor@euromotor.hu

MPS ALPINESTARS 2017
ALPINESTARS OFF ROAD

Comments

comments

Hirdetés
Astone

Facebook

Suzuki

INSTAGRAM

Kövess bennünket az Instagramon is!

ALPINESTARS OFF ROAD

Trending