Suzuki Dirla GSX-R 1300

Ne higgyünk a szemünknek, a képen nem egy 1989-es GSX-R 1100-at láthatunk, hanem egy 2000-es Hayabusát, ami Falk Dirla keze alatt épült.

Az optikai csalás egyszerűen kiválóan sikerült, de a busa rajongók közelről biztos egyből leleplezik a szemfényvesztést, amit a 3 részes GSX-R 1100 idom eredményez. A kellemesen sárgára fóliázott fényszóróval és a régi időket idéző karakteres tompa orral tökéletes az illúzió, de alatta tényleg minden Hayabusa: a motor, váz, egyszerűen minden.

Falk Dirla érti a dolgát, ugyanis a zürichi BMW és Suzuki kereskedésnél műhelyvezető és tapasztalt motorépítő, ahol már nagyon sok tapasztalattal lett gazdagabb. Egy nap kapott egy sérült Hayabusát a műhelyébe, melynek a motorja is kapott egy hatalmas pofont, a vezérműlánc egy hibás feszítőgörgő miatt átugrott, ennek köszönhetően mind a 16 szelep görbült, néhány tört is. Egy ilyen sérülés, illetve meghibásodás után a motort talpra állítani gazdaságilag nem éri meg, pláne Svájcban, ahol az ilyen problémás dolgokat egyből kukába dobják, de Falk megsajnálta.

Csodával határos módon a hengerfej belseje nem sérült, tényleg kár lett volna kidobni, ezért egy tanítványával nekiálltak a felújításnak. Nagy munka volt újra életet lehelni a Busába, de sikerült.
Az első próbakör alatt Dirla meglátta tükörképét egy kirakatban, „Ez a motor olyan ronda, mint amilyen mindig is volt”– mondta Falk. – Ekkor jött az ihlet, mivel a karrierem a léghűtéses GSX-R 750 és 1100 tuninggal és 6-os váltó beszereléssel kezdődött, miért ne idézhetné valahogy azt a korszakot. Végül 80 óra kemény munka után sikerült megalkotni a legerősebb retro speed gépet.”

A GSX-R idomokat Ebay-en szerezték be, amit egy egyedi készítésű segédvázra rögzítettek. A tank elejét át kellett építeni az optikai cél érdekében. Baloldalon egy harmonikus nyílást kellett kialakítani a burkolatban, mert az 1100-as generátor a blokk „hátán” helyezkedik el, de a Busánál a főtengely végén található. A Ricambi Weiss farokidom mellett tökéletesen illeszkedik a szorosan és magasra helyezett gyári 1300-as kipufogó, az összekötőcsövek szintén egyedi gyártásúak.

A villahíd szinterfestést kapott, de előtte lecsiszolták róla a Hayabusa feliratot. Ugyanígy jártak a féknyergek is, onnan a Tokico feliratot vakarták le, majd a helyére egyszerűen annyi került, hogy „Bremse” (németül: fék), amit az eredeti Brembo betűtípussal készítettek el. A teleszkóp „ÖHLDRIN” (németül: olaj van benne) matricát kapott, ami a Öhlins mintájára készült. Feltűnő a “SACS” matrica is az oldalán, melynek jelentése „Suzuki Advanced Comical System”. A műszerfalnál egy speciális lakkozást alkalmaztak, ami a száradás következtében összehúzza magát és egy ráncos felületet képez. Kapott egy klasszikus MRA plexit és egy szett visszafogott mini irányjelzőt. A burkolat végül megkapta a teljesen egyedi és korhű fényezését, ezzel elkészült Falk látványos időgépe.
Ahogy a mester fogalmazott:
„A Suzukim az idővel szembe megy, ráadásul piszok gyorsan”.

A teljesítménye a Busáknál megszokott 3 másodperc alatt 100 km/h, a végsebessége 300 km/h,  ezzel egy igen virgonc klasszikust sikerült építenie. 1500-as fordulaton már rendesen tol, majd 8000 felett jön az igazi haragja, rendes gázfröccs esetén mintha egy katapulton ülnénk. Ha megnyílik a jobboldali sáv, akkor hamar eltűnik minden a pici tükrökben, gondol itt Falk az ostobán tolakodós Audi TDI userekre. :)
Minden izgalmat, amit ez a motor adhat, azt ABS és kipörgésgátló nélkül szolgáltatja, ez a gixxer még igazi férfiaknak készült. A mai modern motorok már könnyedén teljesítenek ennyit, vagy akár többet is, de Flak retro motorjának nincs mit szégyellnie a maga 175 Le-jével. Mindezt sajnos nem tudja rendesen kihasználni, mivel a svájci autópályán 120km/h a maximális megengedett sebesség. (De azért nem kell félteni :) )
A dörmögő sornégynek nincs mit bizonyítani, nem kell hangosnak lennie ahhoz, hogy igazán keménynek tűnjön, ez egy igazi „Gentleman sportmotor”- ahogy Falk fogalmazott.