Csatlakozz hozzánk
Fantic caballero

Hírek

Stunt Riding történelem – III. rész

Jöjjenek a stunt-töri újabb darabkái, 2005-től kapcsolódunk vissza az eseményekbe

Közzétéve

ekkor

GRINGO Kicsi
MPS RAM MOUNT
ALPINESTARS OFF ROAD

Szöveg: Amrein László – MotoRage magazin (motorage.hu)
Képek: Amrein László, Veggie Dave, Kriszt Attila, Magyar Krisztián

A motoros akrobatikával, mint sportággal foglalkozó sorozatunk első részéből megtudhattátok, honnan is indult az extrém motorozás e látványos fajtája, a második epizódban pedig bemutattuk a kezdeti Európa-és Világbajnokságok történéseit. A most következő harmadik részben 2005-től követjük nyomon az egyes neves nemzetközi  versenyeket, amelyeken szép magyar eredmények is születtek – többek között egy világbajnoki cím.

A Donington Parkban, a VB második fordulója után még azt gondoltuk, hogy az évek óta Csehországban zajló versenyek – megjegyzem igen színvonalasak – természetszerűen folytatódnak. Így kissé meglepett, amikor Marek Lichtenberg bejelentette, hogy ezentúl csak minden második évben rendez versenyt. Persze hogy faggattam az okáról: kiderült, a befektetett munka, pénz és a rizikó nincs arányban a végeredménnyel… Marek álláspontja szerint “snassz” versenyt nem akar rendezni, egy nagy volumenű rendezvény pedig túl sok energiát, pénzt és időt kívánna.

Big Bike Moto Freestyle World Championship

Mivel más nemzetközi stuntverseny nem volt kilátásban akkoriban Európában, azt hittük, a 2005-ös év üresjárat lesz. Aztán két lehetőség is felbukkant: Németországban a MotoXtreme Days és egy portugál rendezvény. A dolog érdekessége az volt, hogy ugyanarra az időpontra hirdették meg mindkettőt! Hogy melyikük tette közzé előbb a dátumát, arra már nem emlékszem, de az erőviszonyokról annyit, hogy a portugál rendezvény mögött azok az angol szervezők álltak, akik addig is igazgatták ezeket a versenyeket (így jó kapcsolatuk volt a versenyzőkkel), a németek pedig először próbáltak ekkora volumenű eseményt összehozni. Viszont ők a földrajzi helyzetet tekintve előnyben voltak, ugyanis Portugália elég rendesen kiesik az „európai útvonalból”. Végül a portugál versenyt rövidesen törölték…


A stunt-történelem egyik legkiemelkedőbb alakja: Antonio Carlos Farias

A német viadalon elég visszafogott volt a részvétel az addig megszokott nemzetközi küzdelmekhez képest. Potzner Feri és Odair Salmazo képviselte a nevesebb ridereket, és végül kettejük között dőlt el az elsőség is. Feri nyert, így ő lett a 2005-ös év Big Bike Moto Freestyle World Champion-ja. Ja, még nem is említettem, hogy ez a verseny nem a stunt riding nevet viselte, hanem az előbb említett BBMFW-t. A németek, ha már a dátumban konkuráltak a régebbi szervezőkkel, talán a névazonosságba nem akartak belebonyolódni. A versenyen Feri mellett Becman (Nagy Béla) és Kulman Miki (Mikeboy) is indult: Miki az ötödik, Becman pedig a hetedik helyen zárta a megmérettetést. Tehát végülis nem maradtunk nemzetközi verseny nélkül 2005-ben sem, és ebben az volt a legszebb, hogy a kupa Magyarországra került, Potzner Feri által!


Potzner Feri a világ tetején, a sportág csúcsán – alakja sokak számára követendő példává vált

Azért ne ragadjunk le Németországnál, hiszen máshol is gőzerővel nyomultak a riderek. Hollandiában egy kisebb verseny, Finnországban pedig a Nordic Stunt Riding Championship zajlott a Bomber Weekend keretein belül. A holland küzdelmen az addigra már megszokott „környékbeli” versenyzők vettek részt (holland és belga), és ez nem igazán nevezhető nemzetközi átfogó erőnek. Finnországban Becman képviselte hazánkat, nem is akárhogy, ugyanis a harmadik helyen végzett! Litvániában is van stuntélet, ott rendezik a Baltic Stunt Championship-et. Abban az időben még Portugáliában és Spanyolországban találtunk stuntversenyeket, de ez a két ország iszonyatos messze van ahhoz, hogy meghatározza az európai viszonyokat. A spanyol verseny olyan alacsony színvonalú volt, hogy AC Farias azt nyilatkozta róla: „Nem indultam soha, nem sok értelmét látnám”


Mattia Tepsa a 636-os Kawasakival és Odair Salmazo a CBR1000RR-el – és egy bátor hölggyel
European Stunt Riding Championship

Ebben az évben kellett volna lennie a csehországi VB-nek, de ahogy közeledett az időpont, egyre nagyobb csönd volt körülötte. Aztán kiderült, hogy a kétéves rendezési intervallum sem állja meg a helyét. Mivel elvileg az lett volna a VB, így nyitott maradt a kérdés: hol lesz az év világbajnoksága? Lassan kiderült, hogy az EB lesz a legrangosabb stunt esemény 2006-ban. 2005 ősze egyeztetésekkel telt el, aminek eredményeként januárban elkezdődött a 2006-os, három fordulós European Stunt Riding Championship promóciója. Az első forduló Hollandiában, az asseni versenypályán zajlott. Már itt beigazolódott az a teóriám, hogy van igény a nemzetközi megmérettetésre, hiszen meglepően komoly érdeklődés mutatkozott az esemény iránt, ugyanis 12 országból 35 versenyző érkezett erre a fordulóra. Magyarországról öten – Demény Laci, Erdei Balázs, Angyal Zoli, Végh Tamás és Szöllősi Péter – indultak a holland fordulón. Kicsit tartottunk a verseny színvonalától és ez nem is volt megalapozatlan, ugyanis az előzetesen bevállalt feltételeknek csak egy kis hányada valósult meg… Azért az elért eredmény magyar szempontból nem volt rossz, hiszen Angyal Zoli a harmadik helyen végzett.


Demény Laci mindig látványos és dinamikus show-val kedveskedik a közönségnek – és a zsűrinek

A második megmérettetés Kaposváron volt, ahová szintén szép számú külföldi versenyző érkezett: 11 országból 21 rider jött el. Soha nem gondoltam volna, hogy lesz olyan stuntverseny Magyarországon, ahol több külhoni induló lesz, mint magyar! Szóval nagy nap volt ez a hazai stuntéletben és szép sikert is hozott számunkra: Angyal Zoli második, Mókus (Herczeg Balázs) negyedik, Végh Tomi ötödik helyen zárta a fordulót! Igaz, a legszebb az lett volna, ha Angyal Zoli nyer, de Pfeiffer nevét nem tudta felülmotorozni a bírók szemszögéből, így négy pont hátránnyal került a második helyre.

A harmadik fordulót Finnországban rendezték, ahol Angyal Zoli és Szöllősi Pepe képviselte hazánkat. Zoli az összetett második helyet szerette volna biztosítani magának, Pepe pedig egy összetett jó helyezést. Humberto Ribeiro, bár leadta a nevezését, nem érkezett meg, ám Zolinak mégsem volt egyszerű dolga, hiszen ott volt a stuntlegenda, AC Farias, aki azért nem vett részt az előző fordulókon, mert nem sokkal korábban egy esésnél eltört néhány ujja. Christian Pfeiffer már biztos összetett elsőként indult, aki csak akkor nem nyert volna, ha hátrébb végez az ötödik helynél, ami azért elég elképzelhetetlen volt… Pfeiffer ezt a fordulót is megnyerte, Zoli megint második lett, Farias pedig a harmadik helyen végzett. Az EB összetett végeredménye: Pfeiffer első, Angyal második, Ribeiro harmadik.


Szöllősi PePe sajátos stílust alakított ki magának az évek során – és az eredmények sem maradtak el

2006-ban Németországban volt még egy nemzeközi verseny, ahol új dologgal próbálkoztak: MotoX-treme Games név alatt rendezték a 2006-os bulijukat. Az előző évi zsűriproblémák miatt a szervezők azt találták ki, hogy objektíven mérhető számokból állítanak össze versenyt. Ez első hallásra nem is rossz, de van hátulütője is. Előre megadott gyakorlatokat kellett teljesíteni, így a versenyzők többsége rendesen ráfeküdt ezek betanulására (összesen négy gyakorlat). A hiba ott van a dologban, hogy ez a szisztéma megölné a stuntot, ugyanis senkinek sem állna érdekében fejlődni, több gyakorlatot tudni, mint azt a néhányat, amelyet a versenyeken be kell mutatni. Speciális tudásra meg aztán abszolút nem lenne szükség, a következmény pedig egyértelmű. De azért volt “freestyle” része is a versenynek, aminek sorrendjét a közönség szavazatai alapján döntötték el. Ezen a versenyen Angyal Zoli egyedüli magyarként vett részt, és nem is hiába, hiszen a freestyle részben abszolút első volt, a többi versenyszám öszszesítésében pedig a második.


Angyal Zoli egyik közönségkedvenc gyakorlata: gázkar a hátsó lábtartón…

Valahogy így nézett ki a 2006-os stunt-év Európában. Ha végignézzük az eddig történteket, láthatjuk, hogy a magyarok kezdtek szerepet játszani az európai stuntéletben. Igaz, 2003-ban és 2004-ben német és portugál versenyzők nyerték a Stunt VB-t, de az egyéni teljesítmény volt, a nemzetek nem voltak dominánsak. Potzner Feri 2005-ös győzelmével és a 2006-os EB magyar szervezésével viszont mi kezdtünk egyre jobban előtérbe kerülni. Szóval azt gondolom, 2006-ban Magyarország rendesen bekerült az európai stuntélet vérkeringésébe, és a versenyzők is mindinkább megismerték a magyarokat.

World Stunt Riding Championship

A 2007-es stunt VB Kaposváron került megrendezésre, ami egyenes következménye volt az előző évi sikeres EB-rendezésnek. Mint szervező, azon dolgoztam erősen, hogy legyen itt amerikai versenyző is, hiszen számomra nem lett volna elismert a VB titulus, ha csak a környező országokból neveznek be. Rengeteg munkával és szervezéssel ez sikerrel is járt, hiszen ketten is átjöttek versenyezni (Joe Dryden és Aaron Colton), így már nem csak európaiak indultak a versenyen. Itt fontos megjegyezni, hogy nem úgy voltak itt, hogy fix pénzt kaptak a versenyzésért (mint egyes versenyeken), hanem amit nyernek, azt kapnak. Összesen 31 versenyző érkezett 12 országból, köztük több francia rider is. A franciák addig soha nem foglalkoztak a nemzetközi versenyekkel, de ide sikerült őket elhozni, és azóta nincs olyan nemzetközi megmérettetés, ahol ne lennének jelen… A versenyen éles küzdelem zajlott Angyal Zoli és Mókus között, amibe senki nem tudott beleszólni, hiszen a harmadik helyezett francia rider – Duke – is jelentős ponthátrányal került a dobogóra. Végül Angyal Zoli nyert, 4 ponttal megelőzve Mókust.


…és a másik világelső mutatvány: háttal egykerekezés!
Streetbike Freestyle World Championship

A kaposvári VB-vel párhuzamosan Svájcban meghirdettek egy terem világbajnokságot február közepére, aminek a Streetbike Freestyle World Championship nevet adták, ami lényegében ugyanaz, mint a stunt riding. A stunt pontozási rendszerét eddig minden versenyen kritika érte – beleértve a kaposvárit is -, hiszen szubjektív alapon bírálta el a gyakorlatokat. A svájciak kitaláltak egy új rendszert, ami szerintem még a réginél is sokkal rosszabb… Egy 1-től 10-ig terjedő skálán pontozták a versenyzőket, a táblát felmutatva a rider köre után (mint a műkorcsolyában). Ez azért volt rossz, mert nem lehet huszon-harminc versenyzőt reálisan lepontozni 10 ponton belül. A verseny másik érdekessége az volt, hogy egy 50 méteres helyen rendezték, ami – szerintem – nem megfelelő erre a stílusra, hiszen jó pár gyakorlat nem kivitelezhető ilyen kis területen. Magyar részről Mókus vett csak részt, ugyanis sem Angyal Zoli, sem Kulman Miki nevezését nem fogadták el. A végső sorrend pedig Chris Pfeiffer (D), AC Farias (E) és Joni Tamela (FIN) lett.


Aaron Twite és a Kawa ZX-636R
European Stunt Riding Championship

Ez a verseny először áprilisra volt meghirdetve, de a szervező időközben módosította a dátumot szeptember elejére. Annak ellenére, hogy csak az első három hely volt díjazva, rekord számú nevezés érkezett. Összesen 64! rider adta le a jelentkezését (köztük több amerikai is, amit nem értettem, hogy hogyan vehetnek részt egy EB-n), akik közül végül is olyan körölbelül 40-en jelentek meg, ami azért így is nagyon komoly szám volt. A verseny Amszterdamban, a kikötőben zajlott, egy szintén nem túl nagy helyen. Az első helyekre megvolt a biztos befutó, hiszen Christian Pfeiffer és AC Farias is részt vett a küzdelemben. Harmadik helyen Narcis Roca végzett Spanyolországból. Hollandiában viszonylag komoly stuntélet van, de a versenyeken mégis elég visszafogott a nézőszám. Ezt a 2006-os és a 2008-as EB tapasztalatából bátran kijelenthetem, hiszen ezeken a versenyeken  alig pár száz néző volt jelen. Talán ez miatt, talán a szponzorhiány miatt, nem tudni, de azóta sem volt nemzetközi titulust viselő stunt verseny Hollandiában.
– folytatjuk –


MPS ALPINESTARS 2017

Comments

comments

Hirdetés

Trending