Csatlakozz hozzánk

Blog

Soha ne add fel! SERT VB győzelem Le Mans-ban

Amikor már minden veszni látszik, akkor jó, ha az előző versenyeken jó volt a matek…

Közzétéve

ekkor

le mans 24h 2013
ALPINESTARS OFF ROAD
MPS RAM MOUNT

A Magyar Suzuki Zrt-nek köszönhetően én is részt vehettem ezen a 24 órás versenyen, amely nem csak verseny volt, hanem két új modell bemutatója is, az új kicsi Burgmaneké és a V-Stromé.
De aki egy kicsit is fertőzött a motorsport vírusával, annak ez a pálya szentéllyé válik erre a pár napra. Mondanom sem kell, hogy én ezt a vírust gyermekkoromban legalább kétszer, vagy inkább háromszor kaphattam meg. Szerintem ez akkor történhetett, amikor a védőoltásokat kaptuk anno. Azóta imádom a motorversenyek légkörét, azóta várom a vasárnap délutánokat, hogy ha máshol nem is, de legalább a tv-ben megnézhessek egy-egy remek futamot… Amikor pedig a helyszínen vagyok, akkor is úgy dobog a szívem még most is 40 évesen, mint gyermekkoromban, amikor apukámmal mentem a gyulai salakmotor versenyekre.

Paddock

Nem tehetek róla, de legszívesebben egy olyan helyen élnék, ahol a versenypálya minimum a szomszédban van, de még jobb lenne, ha a házam annak a területén lenne…
Nem tudom Ti hogy álltok ezzel, de nekem ez a hozzáállásom a motorsport világához.
Ezért is volt nagy öröm, hogy a versenyt megelőző kedden jött a váratlan meghívás.

A hétvégi programot töröltem a listából és egész héten a pénteki utazást vártam, amely ugyan elég hosszúra nyúlt, de estére csak odaértünk a pályára. Hihetetlen mennyiségű ember volt már ezen a napon is, akik a versenyt megelőző estét a buli oltárán áldozták fel. Mondjuk a szervezők is gondoskodtak arról, hogy ne bambán ülő fáradt közönség legyen ott a hétvégén, hanem a lehetőségekhez mérten mindenki találjon magának szórakozási lehetőséget és érezze jól magát. Volt aki az alkalmi vidámparkban költötte el számolatlanul az eurókat, volt aki a motorját bőgette kipufogó nélkül tiltásig, és volt aki a kocsmában szűrte a sört…

De aki ott volt az elmondhatta, hogy ezen a hétvégén is egy jó buliban volt része. Valahogy úgy kell ezt elképzelni, mintha itthon a Sziget fesztiválon lennétek, csak itt nem a zene a fő műsorszám, hanem a motorozás.
Kíváncsi lennék milyen lehetne itthon egy motorverseny, ha a szigetesek rendeznék… Szerintem sokan kijönnének rá, ha megfelelően lenne tálalva az esemény.

Mi a péntek esti buli kezdetére érkeztünk, ahol a célegyenes mindkét oldalán lévő lelátóról figyelhette a nem épp józanságáról híres közönség, hogy mi történik a célegyenesben. Stunt és MX freestyle bemutató volt terítéken. Ezt a hangulatot kisfilmen is megnézhetitek:

A szállodánk vagy 80 km-re volt a pályától, így a korai érkezés nem volt az erősségünk… Szombat reggel az oldalkocsisok versenyének a végére érkeztünk, majd azért, hogy ne lógjunk ki a sorból, megkóstoltuk az alkalmi itatóban a helyi sört 🙂 Majd bejártuk a depó területét, ahol fekete aranyat találtunk jelentős mennyiségben.

Fekete arany, nagy mennyiségben

Olyan volt ez a fal a motorsport szerelmeseinek, mint egy oltár. Le is térdeltem egy imára, de a “nagyfőnök” nem adta a rakományt nekünk, így mehettünk tovább… (Mondjuk szívesen intéztem volna egy fuvart hazáig ennek a “pár” gumicskának. Lett volna egy kis elmotorozni való, amit veletek, Kedves Tesztmotor.hu olvasók, megosztottam volna…)
A következő program a nép felé vitt. Itt testközelből megnézhette mindenki a tavalyi VB nyertes SERT GSXR-t és az erre az alkalomra készített limitált szériás Yoshimura GSR750-est, amit szerintem bárki bevállalna, annyira szép lett.

A portéka is jó volt, de az ára még jobb. A pálya szélén minden felszerelést hihetetlenül olcsón adtak

A pálya körül virágzott a kereskedelem, ami miatt a hihetetlen áron kínált portékákat sokan nem tudták otthagyni. Pl. egy Shoei Quest gyönyörű Tesztmotoros láthatósági színekben 200 euróba került, ez itthon egyszínű kiadásban 90 rugónál kezdődik. Vagy akár a 140 eurós Alpinestars GP Pro kesztyűt is mondhatnám, ami itthon 59.000 Ft. Ezek voltak a legkirívóbb esetek amiket kiszúrtunk, de minden jó áron volt és ezt a közönség ki is használta, vásároltak rendesen. Nekik ez nem probléma, jó helyre születtek…
Addig addig bóklásztunk, amíg elérkezett a rajt ideje.

A rajtrácsra belógtam és filmeztem Nektek amit csak tudtam. Ez lett belőle:

Az adrenalint még a levegőből is szippantani lehetett. Amikor egyszerre felbőg a hatvan-egynéhány versenymotor és kb. 10 másodperc alatt eltűnik a Dunlop kanyar felé, az hihetetlen. Azt az élményt sajnálom, de nem tudom leírni. Ha rá gondolok, még akkor is kiráz a hideg. Itt bizony kezdetét vette a 24 órás rohanás.

Szökellj

Mennyi munka és pénz van abban, hogy egy csapat idáig jusson? És milyen könnyű ezt tönkretenni egyetlen pici hibával. A verseny elején rögtön ketten össze is akadtak, akik jöhettek be a boxba idejekorán szerelni. Mi a Suzuki csapat vendégfogadójában voltunk, én épp a rajt előtti filmet vágtam, mikor Phillipe eldobta az egyes számú gépet. Hirtelen nagy csend lett a teremben a hangos UUUU felkiáltás után és a szempárok a monitorra szegeződtek. Szerencsére sikerült felállítani a gépet és behozni egy szervizre, ahol gyorsan átnézték, kicserélték egy-két apróságot és már folytathatta is a versenyt, de nem sokáig. Újra ki kellett állni, mivel valami nem volt rendben. Ezúttal már 10 körös kényszerpihenőt iktattak be. A boxban a motor alatt feküdve is keresték a hibát, de hiába. A motor megint visszatért a pályára egy rövid időre, majd újra egy műtétre jelentkezett az egyes számú boxban.
(Mint később megtudtuk hűtési problémák voltak. Az esés miatt megrepedhetett a blokk és mivel ezt az egységet nem lehet cserélni, ezért teljesen újjá kellett építeni!)
Amíg a Suzukit szerelték, addig az SRC Kawasaki, a BMW France, és a Yamahák rendesen elhúztak. A SERT hátránya 75 körösre duzzadt. Éjszaka ezzel a hátránnyal haladt az egyes számú csapat. Rengeteg baleset történt, de hála a “nagyfőnöknek”, halálos baleset nem történt.

Idő előtt csomagol a TT Legends

A Honda TT Legends csapata egy nagyon csúnya baleset áldozata lett. Simon Andrews-t mindkét láb, néhány borda, váll és alkar, +3 csigolya töréssel szállították kórházba. Neki nagyon nem volt szerencséje, így nem tudták folytatni a versenyt. Ami még aggodalomra adhat okot vele kapcsolatban, hogy júniusban is volt egy nagyon csúnya lábtörése, és ez így együtt elég elgondolkodtató lehet számára a folytatást illetően, pedig ő a legfiatalabb versenyző a csapatban.

Nagy meglepetésre a 2-es számú Suzuki a tartalék státuszból előhúzott Guy Martinnal egyre jobban jött fel és reggelre már a második helyen motoroztak, miután a BMW váltója végképp elromlott. A YART motorjáról biztosat nem tudok, de még este 11 körül, amikor Josh Hayes az egyik cserénél átadta a helyét, utána nagyon mutogatott valami olyasmit, hogy használhatatlan a motor. Pedig utána még mentek pár órát…

Az éjszakai történéseket ebben a kisfilmben nézhetitek meg:

Mivel a SERT kiszállt a verseny izgalmaiból, elmentünk kicsit pihenni, majd miután reggel visszatértünk a pályára, elkezdtünk kicsit matekozni. A reménytelennek tűnő versenyen mégis volt egy reménysugár, hogy ha ezen a helyen bejön a SERT és a GMT94 nem nyeri meg a versenyt, akkor még a VB cím meglehet. Innentől kezdve újra lelkesebben szurkoltunk.

Bár a Yamahások mindent megtettek, de a 8 körös hátrányukat nem tudták lefaragni az SRC Kawasakival szemben, így nem nyerték meg a VB-t. Foret-ék hibátlan versenyt futottak, gyorsak voltak végig és nem estek el. 25 kiállással megoldották a 820 kört és a leggyorsabb 1:37.722-es kör is nevükhöz fűződik. De most ez sem volt elég ahhoz, hogy a Suzuki Endurance Racing Team-től elvegyék a világbajnoki címet a legnagyobb kategóriában. Igaz ők csak 748 kört teljesítettek, miközben 28-szor voltak a boxban és a legjobb köridejük 1:38.751 volt, de mégis a matek nekik jött ki jobban a négy futam összesítése után. Mostantól tizenháromszoros világbajnokok.

A Suzuki tortáján a hab, hogy a Junior Team is Világbajnok lett a stock kategóriában. A kettes számú GSXR-es csapat pedig ott virított a dobogó második fokán.
Minden jó, ha a vége jó…
A sérülteknek gyors felépülést kívánunk!
Ezzel a befutó kisfilmmel zárom a Le Mans-i beszámoló sorait, ha lehet, jövőre szívesen újra megnézném testközelből, mert még mindig a hatása alatt vagyok, pedig már itthon gépelem e sorokat.

Még rengeteg lapozható képet, képaláírást találtok a jobboldali galériában, vagy ezen a galéria linken. Jó nézegetést. A Playmate nyuszikat csak nőtleneknek ajánlom 🙂

MPS ALPINESTARS 2017
MPS AUTOMAG

Comments

comments

Astone

Facebook

Suzuki

INSTAGRAM

Kövess bennünket az Instagramon is!

ALPINESTARS OFF ROAD
MPS RAM MOUNT

Trending