Palatinus Attila, a Guinness-rekorder?!

Szöveg: Palatinus Attila (Pala #55) Képek: Szpisják Attila (Cinta Foto); Makovinyi Zoltán (Mikrosat)

Mivel itthon már évek óta nem volt motorozásra alkalmas jég, így gondoltuk, ellátogatunk Erdélybe, ahol az előzetes infók szerint február végéig simán lehet motorozni a tavakon. Az akcióban útitársam lett Valenta Balázs cimborám is, aki a “big bang” blokkos R1-esére szokott szöges gumit pattintani alkalom adtán.

Az alapelképzelés egy fotózással egybekötött jeges csapatás volt, de Balázzsal beszélgetve szóba került 1-2 Guinness rekord felállítása is… Ezután gyorsan fel is vettük a kapcsolatot a Guinness-szel, amit ők szívesen fogadtak, viszont sajnos nem tudták szavatolni, hogy egy héten belül biztosítanak nekünk embert a helyszínre, hogy hivatalos legyen a dolog. Mi ettől függetlenül átgumiztuk a motorokat szögesre, és nekivágtunk a túrának.

A helyszínre érkezve sajnos szomorúan tapasztaltuk, hogy az előző nap érkezett egy felmelegedés, és az enyhe időjárás miatt a tó jege olvadásnak indult. Elsőre teljesen életveszélyesnek tűnt, gyalog sem mertünk rámenni, nemhogy motorral. Ekkor a projekt meghiúsulni látszott, le akartuk fújni az egészet.

Azért még csak megkérdeztük a helyi „szakértők” véleményét (a szállásadónkat, a kocsmárost, a lékhorgászt), akik mindhárman egybehangzóan megnyugtattak bennünket, hogy nem fogunk motorral búvárkodni, ha rámegyünk a jégre. Így az első napon végül csak a jég felett „fürödtünk” a szöges gumikkal az igen vizes, kásás placcon. Ez a felület sajnos sok tapadást nem eredményezett, így se egykeró, se száguldozás nem volt.

Másnap reggel igyekeztünk minél korábban kimenni a jégre, hogy az esti fagyot kihasználva legalább délelőtt tudjunk egy jóízűt csapatni. A koránkelés meg is hozta az gyümölcsét, mert az előző napi latyak részben visszafagyott – így végül volt pár óránk egy “igazit” motorozni. Részemről sikerült elég sok stunt elemet kivitelezni a jégen (amit a profi fotós stábunk meg is örökített), és egy főpróbára is jutott időnk a Guinness rekordokhoz.

Balázsnak a nehéz körülmények ellenére sikerült két nem hivatalos világrekordot felállítania. Széria motorkerékpárral a jégen 245 km/h sebességet ért el, valamint utassal (bátor barátnőjével) 218 km/h sebességre gyorsultak!

Mivel nálam csak a leáttételezett 600-as technika volt ott, így én is az R1-essel próbáltam a jégen egykerekezés sebességrekordját megdönteni, amit jelen állás szerint egy amerikai srác, Ryan Suchanek tart 188 km/h-val.

Pár menet után világossá vált számomra, hogy ez nem megdönthetetlen rekord, csak sajnos mikor átültem a Yamahára, addigra már a jég állaga messze nem olyan volt, mint a reggeli órákban. Ez 150-160-as tempó fölött jelentkezett igazán, mert a tócsákkal tarkított kásás jégen már nem éreztem stabilnak a motor egyenesfutását (egykeréken).

Ezen tapasztalatok birtokában jövő télire nem is lehet más a célunk (miután rendesen befagytak a tavak), mint hogy egy arra alkalmas helyszínen bezsebeljük – hivatalosan is – a fent említett világrekordokat. ;) Mindent összevetve egy nagyszerű csapattal egy fantasztikus hétvégét tudhatunk magunk mögött.

Köszönet minden résztvevőnek, segítőnek és külön szeretném megköszönni a főszponzoromnak a HealTech Electronics-nak és a szolnoki Side By Side Motorszerviznek, akik nagyban segítették a motorom felkészítését az akcióra!