Connect with us
Suzuki
just1 mx

Műhely

Mire cseréljük a feszültségszabályzó elektronikát, ha elromlott? Tipp!

Egy hazai cég MOSFET technológiára épülő feszültségszabályzó egységet fejlesztett a motorkerékpárok rendszereihez, amely nem melegszik annyira és stabilan tudja működtetni az elektromos rendszert.

Published

on

jgpr
RST AIRBAG

A régebbi motorkerékpárok egyik legnagyobb baja a feszültségszabályzó túlmelegedése. Ez miatt rengeteg motorkerékpár kerül szervízbe. Vannak utángyártott típusspecifikus alkatrészek a legtöbb típushoz, de mi van akkor, ha a gyári már nem elérhető illetve az  utángyártott nem megfelelő minőségű vagy nem létezik az adott típushoz?

Most szembesültünk mi is ezzel a hibával.

Ilyen lesz a Honda VFR750-es Quarantine Project, ha minden elkészül. Még szeretnénk, ha műanyagjavító és fényező szakemberek csatlakoznának a projekthez... Ha ismertek ilyet, kérlek mutassátok meg nekik ezt a cikket! Köszi!

Ilyen lesz a Honda VFR750-es Quarantine Project, ha minden elkészül. A jakusadesign megtervezte a fényezést, mi a tesztmotor szervízben műszakilag rendbeszedjük a gépet, de még szeretnénk, ha műanyagjavító és fényező szakemberek csatlakoznának a projekthez… Ha ismertek ilyet, kérlek mutassátok meg nekik ezt a cikket! Köszi!

A karantén alatt egy 93-as VFR750-est kezdtünk rendbehozni és az első hiba amivel találkoztunk az a feszültségszabályozó volt. Bár az előző gazdája megpróbált mindent megtenni, hogy gondoskodjon az alkatrész hűtéséről, de még így is csak 13,3 -13,6 V töltés volt mérhető, amelytől szegény VFR csak nyöszörögve indult…

Ez a számítógép ventillátor volt ráültetve a haldokló feszültségszabályzóra :)

Ez a számítógép ventillátor volt ráültetve a haldokló feszültségszabályzóra 🙂

Erre megoldás a hazai SOLVART Kft. remek termékei, de ezek még jobbak lehetenek az eredeti alkatrészeknél is, hiszen a MOSFET technológiára épülő kis szerkezetek kicsit sem melegszenek, ezért az elektromos rendszer (motorkerékpárok, quadok, jet-ski-k, motorosszánok esetében is) stabilan tud működni.

A drága gyári és a kicsit olcsóbb utángyártott feszültségszabályzók ezzel a hazai termékkel remekül kiválthatók és az sem elhanyagolható, hogy az ára töredéke az eredetinek.

Mecseki Csabát a hazai gyártót kérdeztem a termékről és bőséges infot küldött róla, hogy ha ilyen hibával találkoztok, akkor tudjatok rajta segíteni.

Hol lehet beszerezni?

Ha szeretnél ilyen feszültségszabályzót megrendelheted a tesztmotor.hu motorosboltjában is! Hívd Zsoltit és küld neked! 06.20.9888.235

 

Így készül a feszültségszabályzó:

Két képen a beültetett alkatrészek látszódnak, még egyben. Az alkatrészek aluszubsztráton vannak. A lap robotbeültetéssel készül egy magyarországi, professzionális berendezésekkel rendelkező, nyáklemez szereléssel, beültetéssel foglalkozó cégnél.

MOSFET tranzisztor kerül beépítésre a szokványos tirisztor helyett, mely a hőképződést csökkenti, így kevésbé melegszik a szabályzó. És ez a lényeg!

  • A klasszikus tirisztoros feszültségszabályzók esetében a tirisztrokon 1,5V esik, ami jelentősen melegíti a szabályzót. Emiatt főleg nyáron hamar elérheti a tirisztor a kritikus 120°C-ot, ekkor létrejön a termikus reteszelődés (a tirisztor folyamatosan vezetővé válik, “beragad”). Ilyenkor a vezető állapotát nem tudja a vezérlés kikapcsolni és egyre több hő fog fejlődni. Ha ezután a rossz hőátadás (szellőzés hiánya) miatt a tirisztor el tud érni egy kb. 180-200°C hőfokot, akkor a tirisztor félvezető-kristálya elolvad és véglegesen tönkre megy.
  • Ezzel szemben a MOSFET szerkezete üzemszerűen 175°C-ig bírja. A MOSFET tranzisztorokon azonban jóval kisebb az ellenállás (alacsonyabb a hőveszteség), így ennek a hőfoknak a tranzisztor a közelébe sem kerül.
Az alaplemezeken a hagyományos pozitív diódák helyett Schottky diódák kerülnek beépítésre, ami tovább csökkenti a hőfejlődést (kevesebb feszültségesés, kevesebb hőveszteség eredményez a feszültségszabályzóban), míg a negatív ágban a MOSFET erős teljesítményű “body”-diódája funkcionál.
Az cég által elkészített alaplemezeket optikailag ellenőrzik. Egy AOI (Automated Optical Inspection) berendezés fényvisszaverődésből ellenőrzi a forrasztás minőségét. A vizsgálat során egy vagy több kamera többszöri pozicionálásával képet készít az áramkörről, melyek eredményét a rendszer kiértékeli.
Már nálunk történik a vezetékkivezetések ráforrasztása a szétválasztott alaplemezekre (ez látszik a harmadik képen), majd ezután mindegyiknél a leszabályzási szint ellenőrzése következik
A hűtőbordába hővezető ragasztópasztával történik a nyáklemez rögzítése. A tokozás műgyantával van kiöntve, így teljesen vízálló a feszültségszabályzó.
A Solvart Kft-ről is érdemes ezeket tudni
A cégünkről pár mondatban annyit, hogy motorkerékpár szabályzókat már kb.15- 20 éve csinálunk, de emelett mopedautókhoz, munkagépekhez is gyártunk elektronikus feszültségszabályzókat, illetve főleg külföldi megrendelésre oldtimer motorkerékpárokhoz (EMW, BMW, ES/TS), autókhoz (Trabant, Wartburg) dinamós szabályzókat, elektronikus gyújtás-alaplapokat.
Motorkerékpár feszültségszabályzóból kezdetben kevesebbet gyártottunk és klasszikus tirisztorral, de már akkor is csak Schottky diódák kerültek beépítésre a kisebb hőfejlődés érdekében. Az akkori (kisebb) generátorviszonyok tekintetében tökéletesen megfelelt.  Kb. 8 éve jött egy konkrét eset, hogy a generátornak olyan nagy volt a teljesítménye, hogyha nem volt menetszél, a tirisztorok annyira felmelegedtek, hogy beragadtak. (Aztán ha visszahűltek, megint üzemszeren működtek.)
Ezután váltottunk a MOSFET-verzióra. Ilyen már akkoriban volt gyáriban (Pl. Shindengen FHxxxx) csak nem volt elterjedt és drága volt. Ez annyira bevált a motorosok körében (kisebb melegedés, stabilabb szabályozás, nagyobb megbízhatóság), hogy háromfázisúhoz “klasszikus” tirisztorosat már nem is gyártunk.
Az alábbi linken, az oldal alján van egy lista azokról a motorkerékpárokról, amikhez vittek már feszültségszabályzót:
A lista nem tartalmazza azt, hogy melyik 5 és melyik 7 vezetékes, de úgy vettem észre, hogy  évjáratonként eltérhet egy típusnál, hogy 5 vagy 7 vezetékes szabályzó kell. A lista folyamatosan frissül. Ha van olyan típus amelybe beszereltetek ilyen feszültségszabályzót és nem volt rajta a listán, kérlek küldjétek el Csabának, hogy feltehesse a listába!

Szóval én azt szoktam mondani, hogy az a biztos, hogy megnézik, hogy a szabályzó a motorjukban hány vezetékkel csatlakozik és annak megfelelően veszik meg az 5 vagy 7 vezetékest. De tényleg minden fajta motorkerékpárhoz jó, ami háromfázisú.

Tehát az 5 és a 7 vezetékes gyakorlatilag ugyanaz, (a szabályzó belseje egy az egyben ugyanaz) csak a töltő vezetékek vannak duplázva, hogy az áram két úton folyjon, hogy annak hőhatása kevésbé terhelje főleg a csatlakozásokat.

Még egy jó tanács a bekötéshez:
Előfordulhat, hogy a gyári feszültségszabályozó 6, esetleg 8 vezetékkel csatlakozik a motorkerékpár hálózatához. Ebben az esetben az új feszültségszabályzó bekötése után a motorkerékpár oldalról a kimaradt (kapcsolt pozitív – általában vékonyabb, barna vagy fekete színű) vezeték szabadon marad, nem kell bekötni. Ez szokott meglepődést okozni :)

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Sportster

Facebook

INSTAGRAM

MPS AIRFORM
caballero

Trending