Csatlakozz hozzánk

Hírek

Mindenre licitáltak, ami mozog…

Élménybeszámoló a veterán versenymotor börzéről, a Stafford Classic Show-ról

Közzétéve

ekkor

ICON AIRFLITE MPS

Szöveg: Hunya László >> caferacersuspension.com

MPS Turismo
Euromotor3
AIRFLITE
MPS RAM MOUNT
MPS AUTOMAG
MPS Vespa-MV

Az egész úgy kezdődött, hogy a Titusz tartozott nekem kétszázezer forinttal, és mivel nem tudta megadni, felajánlotta, hogy válasszak a motorjai közül. Elképesztően lepukkant romjai voltak, egy 72-es CB750-es mellett döntöttem.

Sokáig csak kerülgettem, aztán építettem belőle egy CR750 Replicát, és elkezdtem versenyezni vele. Ez kb. 15 éve volt, azóta nincs megállás, valami kóros szenvedély hajt a veterán motorok, pontosabban a classic versenymotorok után.

Ez az állapot most már olybá súlyosbodott, hogy képes vagyok a világ végére is elzarándokolni egy-egy versenyért, vagy kiállításért. Szerencsére Erika ebben is partner, a Stafford Show tulajdonképpen az ő ötlete volt, nekem csak azt kellett kiagyalni, hogyan lehet az utat megfinanszírozni.Mivel ez a fesztivál tulajdonképpen egy börze (ők autojumble-nek hívják), adódott a megoldás: vigyünk ki valamit, amit el lehet adni.

Oldtimeres pályafutásom a „szarból várat építés” jegyében telt, rengeteget kínlódtam a futóművekkel, ennek mellékterméke néhány saját fejlesztésű villa és rugóstag, ez lesz a kínálat egyik fele. Átszaladtam Solymárra Nyitrai Pistához, ő is adott egy kereket meg egy féket, így aztán mikor elfoglaljuk asztalunkat Staffordban, csinos kis választékot pakolunk ki.


Ez volt a kínálatunk, a Yamaha kereket itt már elvitték

Szomszédunk egy CR750-est állít le mellénk, lelakatolja és hazamegy. A másik szomszéd Eddy és Chris, apa és fia, valami láncolajozó kütyüt árulnak, buzgón nekilátnak szórólapokat osztogatni, olyan ellenállhatatlan kedvességgel, hogy mindenki örömmel veszi el, sőt meg is köszöni. Mondom Erikának, tartsa a frontot, elugrok tíz percre körülnézni: Hungexpo nagyságú terület, rengeteg kiállító és elképesztő nagyságú tömeg, a tíz percből több mint egy óra lesz… Erika szerencsére már ismer, belekalkulálta.


Triumph és BSA armada, tízpercenként beröffentettek egyet

A Classic Racer magazin sátra előtt tízpercenként beröffentenek egy versenymotort, mikor odaérek, pont egy Triumph Trident van soron, a hangjából szimfóniát lehetne írni. Odébb vadonatúj replica Norton Manxok sorakoznak, túl szépek, hogy igazak legyenek. De tényleg: annak idején a gyári versenymotorok sem voltak ilyen tökéletesen megmunkálva, fényezve, krómozva. De lehet, hogy csak az irigység beszél belőlem.


Norton Manx

Vannak azért autentikus darabok is, az ínyenc gyűjtők ezekre buknak: eredeti rozsda a tankon, eredeti kutyaszar a gumi mintái között.


Harley, as it is…

A látogatók spektruma is hasonlóan széles: a lomis cigányoktól a hóbortos lordokig terjed. Feltűnnek legendás versenyzők is: Jim Redman, Colin Seeley, Graeme Crosby nézelődnek, kedvesen beszédbe elegyednek az árusokkal meg a nézelődőkkel. Raszta fejű 50-es hippi asszonyság mellett egy szemüveges úriember nézelődik, nyakában prémgallérként trónol a macskája: meséli, motorozni is együtt szoktak, a cicának a tanktáskában van a helye.


A macskás öregúr

Amikor visszamegyek, kezd felengedni a nedves hideg, Eddy és Chris már pólótrikóban szteppelnek, én is visszahajtom a polárom gallérját. A CR750-es gazdája nem kerül elő, pedig sokan nézik a motorját. Eddy bedobja magát: special price csak most csak neked 6750 font helyett 1000. Majd látva a srác megdöbbent arcát, még rátesz egy lapáttal: ja, lenne még 50 font extra költség is, le kell vágatni a lakatot. Közben Erikára kacsintva odasúgja: – A hasznon majd osztozunk.


Chris, Eddy és Erika. A Hondát nem adtuk el

A csarnok előtt furcsa szerkezetet látok, Vincent motorral. A tulajdonosa mondja: ez egy oldalkocsis motor. A ’60-as évek végéig csak egy műszaki kritérium volt a versenykiírásokban, a három kerék. A szerkezet elég instabilnak látszik, sikerült is fejreállniuk vele két hónapja egy bemutatón, most pofozták helyre.


Oldalkocsis Vincent

Közben kezdődik a Bonhams árverés, átmegyek megnézni. A csarnok közepén székek, körben több mint 300 motor, köztük csodálatos ritkaságok, mint például az 1929-es Grindlay Peerless – kikiáltási ára ötvenezer font.


Az árverést alkatrészekkel kezdik, a végén jönnek a drága gépek, mint a Grindley Peerless

Kedvencem mégis egy szerény kis gép, az 1965-ös Fruin Dartella. Építője, Bert Fruin először egy ötvenes motorral versenyzett, majd elkezdte őket szaporítani: először kettő, majd négy blokkot rakott össze, később bevadult és csinált egy nyolchengerest is. Itt a négyhengeres motorja került kalapács alá, ami arról is nevezetes, hogy soha egyetlen versenyt sem fejezett be. Ennek ellenére Bert kit-ként is árulta (nyilván olyanoknak, akik nem vágytak a sikerre).


Kedvencem, a Fruin Dartella

Nézem a licitálók arcát, többnyire egyszerű, közülünk való emberek, akikben komoly lelki drámák zajlanak le, miközben egymással (meg persze magukkal is) vívódnak. A kikiáltóval egy sorban brókerek ülnek telefonnal a kezükben, fapofával emelik a kezüket távoli főnökük utasítására.


“Értettem, hetvenezerig elmehetünk…”

Basszus, hogy van ez, el se jön, hogy megnézze mit vesz, én meg itt vagyok, hogy lássam mit nem veszek?! Egyébként a legmagasabb árat egy 250-es Benelli gyári versenygépért adnak, 74 300 fontot, ez kb. 25 milla.


250-es Benelli, ezt vitték el 74.300 fontért

Na, mindegy, a kicsinek is örülni kell, eladtam egy féket meg két villát, meg eladok egy pár hátsó telót, ezzel éppen nullszaldóssá válik a kis staffordi kirándulásunk. Eddy-ék nem adtak el semmit, mégis boldogok, szétosztottak vagy ötezer szórólapot, ilyenkor mindig fellendül a webes forgalmuk. Kedvesen búcsúznak, megbeszéljük, hogy jövőre is egymás mellé kérjük a helyünket. Mert persze jövőre is eljövünk!

Forrás: SHOX

MPS ALPINESTARS 2017

Comments

comments

Hirdetés
Astone

Facebook

MPS Vespa-MV

INSTAGRAM

Kövess bennünket az Instagramon is!

Husqvarna
KTM

Trending