A CycleWorld Ask Kevin blogja a héten azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan gyorsult így be az olaszok világbajnoka. Talán a főmérnök, Jeremy Burgess távozása tett volna ilyen jót Rossinak vagy valami egészen más van a háttérben.
Amíg Valentino Rossi legrosszabb korszakát élte a Ducatinál, nagy változások történtek a MotoGP berkein belül: megérkezett Marc Marquez. Marquez rájött, hogy az 55 éves Mike Hailwood térdelős stílusa nem a végső kanyarvételi technika. Miután Marquez rájött, hogy milyen képességekkel rendelkeznek a Bridgestone abroncsok, elkezdett azon dolgozni, hogy kihasználhassa az extrém tapadást. Így fejlesztette a rá annyira jellemző stílust. Az egész felsőtestével, messze befekszik a motor mellé és ahogy közeledik a kanyar középpontja, még tovább dönti a motort olyannyira, hogy a külső könyöke rácsúszik a tankra a belső pedig leér az aszfaltra.

Ez a pozíció önmagában azonban még nem lenne elég, hisz ezeket a mozdulatokat úgy kell végezni, hogy a motor viselkedése semleges maradjon. Egy MotoGP motor kanyarban olyan 2G-s oldalgyorsulást ér el. Ilyen erőhatások mellett nehéz finoman mozogni rajtuk. Marc valószínűleg rengeteg speciális edzést végzett annak érdekében, hogy a megfelelő izmait megerősíthesse. Mire jó az extrém dőlésszög a kanyarközéppontján? Ez korlátozza az érzékeny abroncs szélek túlterhelődését és így lehetséges a leggyorsabban befordulni egy kanyarba. Ezután aránylag hamar felállítja a motort, hogy minél nagyobb tapadása legyen a korai kigyorsításhoz.
Amikor ezt Rossi is felismerte meg lehetett döbbenve, hogy milyen nehéz tartani a lépést nem csak Marquezzel de a többi versenyzővel is, aki próbálta a Marctól átvett elemeket beültetni a saját stílusába. Amikor változtatsz a stílusodon, a motor beállításán is változtatni kell és ez mind sok időbe kerül. Nem cserélheted csak úgy ki mint egy polót.
A Yamahahoz való visszatérésének első évében, 2013-ban, nem alakultak túl rózsásan a dolgok Rossi számára. Elkezdte azonban részletesen tanulmányozni Marquez módszereit és kezdett számára összeállni a kép. A fejlődés ütemével azonban nem lehetett elégedett, ami a Jeremy Burgess-szel való szakításhoz is vezethetett. Rossi ráérzett a stílusra de a Yamahaval nem lehet úgy menni mint a Hondaval. Crutchlow próbálta és azt mondta, hogy egyszerűen nem fogja megcsinálni azt, amit a Honda. A Yamaha fejlesztésének középpontjában a nagy kanyarsebesség elérése állt míg a Honda inkább nagy fék – kanyar – korai gyorsítás stílusban működik. Az idei szezonra azonban úgy látszik sikerült a Yamahat hozzá simítani a Doktor új stílusához. A Honda gyengélkedése pedig csak hoz a konyhára.

Itt szeretném megjegyezni, hogy személy szerint Marquez drukker vagyok (egyedüli a szerkesztőségben) de azt a legelvakultabb HRC fannak is be kell látnia, hogy emberfeletti zsenialitás szükséges ahhoz, hogy több éve keresztül kialakított stílust egyszer csak a kukába dobd és átalakítsd valami egészen újjá. Azt azonban ne felejtsük el, hogy kitől is nézte el Rossi a stílusjegyeket.
