Csatlakozz hozzánk

Használt teszt

Kis Multi nagy túrákhoz: Ducati Multistrada 950S utcai teszt

Szöveges és videós teszt Bologna prémium Sport endurójáról

Közzétéve

ekkor

MPS RAM MOUNT
ALPINESTARS OFF ROAD

Immáron 15 éve annak, hogy megjelent az első Multistrada, ami bebizonyította, hogy egy Ducati akár kényelmes is lehet. Az első generáció még léghűtéses erőforrást és csúnyácska küklopsz szemű első fényszórót kapott, 2009-ben viszont teljesen megújult a modell. A griffmadár-szerű fejidom, a 1198-tól örökölt superbike erőforrás, és a modern elektronikai csomag segítségével az egyik legerősebb és legkívánatosabb motorrá lépett elő a kategóriájában, a jelenlegi T-Rex fejű harmadik generáció pedig még magasabbra helyezi a lécet.

A formavilág szerintem kiemelkedő az enduro felépítésű motorok között, már minden szögből találhatunk olyan árulkodó részletet, amiből kiderül, hogy Bologna egyik büszkeségével van dolgunk.

A morcos fejidom, az oldalt kikandikáló térhálós csőváz, hátul pedig a kettészelt ördögi LED fényforrás könnyen felismerhetővé teszik a gépet. A felhasznált anyagok minőségiek, a rendelhető extrák listája pedig egy túramotorhoz méltóan hosszú.

Számomra szokatlan a 840 milliméteres ülésmagasság, de hát ez megszokás kérdése, és amúgy is csak felszálláskor jelent gondot – cserébe viszont olyan kényelem fogad minket, amivel bátran nekivághatunk többnapos túráknak is.

Hátunkat egyenesen tartva ülhetünk a nyeregben, kezeink természetes helyzetbe kerülnek a széles kormányon, a magas ülésnek hála pedig lábainkat is egész jól kinyújthatjuk.

A Multistrada prémium Sport enduróvá nőtte ki magát, időközben pedig kialakult az igény egy olcsóbb és könnyebben kezelhető, kisebb erőforrással szerelt modellre is – itt kerül a képbe tesztmotorunk a 950S.

Mert 160 lóerő és 1260 köbcentiméter sokakat elrémíthet, így a kis Multistrada próbált sokkal finomabbá és felhasználóbarátabbá válni.

Az erőforrás a Hypermotard és Supersport modellekben is használt 937 köbcentiméteres L-kettes vízhűtéses Testastretta 11° névre keresztelt egység, ami 113 lóerőt és 96 Nm forgatónyomatékot tud felmutatni papíron.

A nagytestvérhez képest így közel 50 paripával kevesebből gazdálkodhatunk, mégis úgy éreztük, hogy a legtöbb helyzetben teljesen elegendő a rendelkezésre álló teljesítmény. Persze el tudom képzelni, hogy két személlyel és rengeteg csomaggal megpakolva jól jönnek a plusz lóerők, de egyedül motorozva minden szituációban elegendőnek tűnt a kis Multi ereje.

A kezelhetőségéért rengeteg elektronikai segítség dolgozik, mint pl. a dőlésszög érzékelő kipörgés gátló, a kanyar ABS, a kanyarkövető LED fényszórók, az emelkedőn való indulást segítő rendszer, az önleálló irányjelzők, a fel- és lefelé is kapcsolható gyorsváltó, a csúszókuplung és a tempomat, sőt az S verzió elektronikusan vezérelt Ducati Skyhook elnevezésű felfüggesztést is kapott.

Mindez egy komplex, ám nagyon jól működő rendszerként dolgozik, ami a felhasználó számára több mint 400 lehetséges kombinációt jelent a beállításokban, amit könnyedén vezérelhet a kijelzőn, vagy a Ducati link mobil alkalmazással.

Multi strada, azaz sok utca, vagy több út?

Ahogy nevéből is sejthető, próbál minden útviszonynak megfelelni. A második generációs Multistrada volt az, amit kifejezetten úgy terveztek, hogy több kategóriájú motort tudjon helyettesíteni egymaga.

Ehhez legerősebb fegyvere a vezetési üzemmódok, amik megváltoztatják az erőforrás és a felfüggesztés karakterisztikáját. Ma már nem lepődünk meg, ha egy motoron választhatunk az üzemmódok közül, ám kevés motoron működik ez olyan hatékonyan, mint a fejlett elektronikai csomaggal rendelkező kis Multin.

  • A teszt során főként a SPORT üzemmódot használtam, ahol a motor teljesítménye a legjobban kiaknázható. A gázreakciók nem túl agresszívak, az erőforrás minden helyzetben magabiztosnak érződik, a felfüggesztés feszessé válik, a gyorsváltó pedig mesterien végzi a dolgát fel és lefelé váltásokkor is. Persze 113 lóerő nem fogja letépni az arcod, de ha felpörgeted magas fordulatszám tartományba, és a gyorsváltót is bátran használod, meglepő gyorsulásokra képes.
  • A TOUR, azaz túra módra átkapcsolva minden egy kissé lágyabbá vált, még tovább fokozva a komfortérzetet. Ilyenkor is rendelkezésre áll a teljes lóerő állomány, a gázreakció viszont nyugodtabb, a felfüggesztés visszajelzései lágyabbak, ami áldás lehet egy hosszú túrán. A gyorsváltó itt már nem annyira szerette a kuplung nélküli visszaváltásokat, főként a 2-3 fokozatokban, úgy tűnik inkább a sportos vezetésre lett bekalibrálva.
  • A városi URBAN mód már kevesebb lóerővel gazdálkodik, a csúcsteljesítményt 75 lóerőre redukálja, viszont cserébe kicsit nyomatékosabbnak érződik, és használhatóbbá válik az alacsonyabb fordulatszám tartomány. Érdekes volt ezt élőben is megtapasztalni a motoron, a Multistrada pedig meggyőzött róla, hogy van értelme.
  • Végül az ENDURO mód a terepképességek javításán segít, bár nem tudom, mennyire komoly terepszándékaik lehetnek a tulajdonosoknak. Mindenesetre a könnyed tereppel simán megbirkózik a gép, ráadásul a Pirelli Scorpion Trail II abroncsok többféle útfelületen is kiváló tapadást biztosítanak.

A motor 205 kilogrammos száraz súlya csak álló helyzetben tűnik soknak, magasságától eltekintve hasonlóan könnyen kezelhető, mint egy naked motor. Az erőforrás és a felfüggesztés minden helyzetben magabiztosnak érződött, a fékerő pedig minden várakozásomat felülmúlta. Ilyen hosszú első teleszkóppal nem várhatunk el sportmotor szerű fékerőt, a radiálisan szerelt Brembo Monobloc nyergek mégis kiválóan helytállnak, és egyáltalán nem éreztem úgy, hogy bólintana az eleje. A kuplung és az első fékkar is nagyon finoman adagolható, amitől még komfortosabbak lesznek a hosszú túrák.

Nem csak üzemmódokból, de felszereltségből is négyet kínál a gyártó, amik amolyan rendelhető extra csomagok a géphez:

  • SPORT PACK: Termignoni kipufogók, alumínium vízpumpa takaró, LED irányjelzők
  • TOURING PACK: oldal dobozok, fűtött markolatok, középállvány
  • URBAN PACK: tanktáska, hátsó doboz, USB csatlakozó
  • ENDURO PACK: ködlámpák, bukócső, fém lábtartók, alumínium motor és hűtővédő

Enduro jellemét tovább erősíti a 19 colos első felni és a kétoldalú hátsó lengőkar – utóbbi viszont a mellé húzott keskeny kipufogóval szerintem nem lett telitalálat.

Túramotorhoz illően kellő szélvédelmet is kapunk, amiről az 5 fokozatban állítható méretes plexi gondoskodik, amit akár menet közben is könnyedén variálhatunk.

A visszapillantótükrök nagy felületűek és nem rezonálnak menet közben, így folyamatosan megfelelő látóterünk van hátrafelé is.

Kijelzőből az S verzió színeset kapott, ami 5 colos és magas felbontású, így egészen apró számokat is képes megjeleníteni – amit a gyártó ki is használ, de túlzsúfoltnak azért nem mondanám. A rengeteg beállítási lehetőség miatt a menü nagyon szerteágazó, egy ekkora képernyőn viszont teljesen áttekinthetővé válik, ráadásul a kormányon elhelyezett kapcsoló is könnyen használható.

A 20 literes üzemanyag tank megfelelő a kategóriában, és 300 km feletti hatótávot biztosít.

TM ítélet:

A Multistrada összességében még mindig egy kiváló mindenes motor. Alkalmas a mindennapi ingázásra, hosszabb túrák is könnyen vállalhatók vele, sőt találkoztam velük már a versenypályán is. Vajon ez egy 4 az egyben motor, ahogy anno a gyártó beharangozta az elődmodellt? Természetesen egy motor sem felelhet meg kifogástalanul minden körülménynek, de a kis Multi tényleg közel áll hozzá, így ha csak egyetlen hely van a garázsban, jelenleg nehéz lenne ennél sokoldalúbb motort találnunk. Mindez kívánatos prémium olasz köntösben, 4,5 millió forintos kezdőáron egy nagyon erős csomag, aminek vannak kihívói, de egyikük sem teszi a dolgát ennyire stílusosan!

2019/10 akciós árak:
Multistrada 950 – 4 490 000 Ft
Multistrada 950S – 5 090 000 Ft
Multistrada 1260 – 5 990 000 Ft
Multistrada 1260S – 6 690 000 Ft

Szöveg és képek: Varga Róbert (RSVRocky)

MPS AUTOMAG
MPS ALPINESTARS 2017

Comments

comments

Trending