Henderson – négyhengeres monstrumok az USA-ból

William Henderson következetes híve volt a soros elrendezésű négyütemes motoroknak. 1911-ben alapította cégét Detroitban, s ennek egyetlen terméke egy igen hosszú vázzal épített, nagy keréktávolságú motorkerékpár. A szívó- és kipufogószelepek azonos oldalon voltak, s a gépet kurblival indították.

1917-ben a fuzionált a chicagói Exelsiorral, a későbbi Schwinn márkanévvel kerékpárokat értékesítő óriásvállalattal. A házasság William Henderson számára csak két évig tartott: a meglehetősen önálló gondolkodású technikus megvált az Exelsiortól, s ACE néven saját márkát alapított.

Ettől kezdve Arthur O. Lemon volt az Handerson-Excelsior motorkerékpárok fejlesztéséért felelős mérnök a Schwin vállalatnál. Egy teljesen új fejlesztésű, oldalvezérelt motorral hajtott konstrukcióval – a K Modellel – jelentkezett. E modell De-Luxe változatában a hátramenet szériatartozék volt.

A gép csúcssebessége elérte a 160 km/órát, s ezért a Henderson motorkerékpárokat a rendőrség is szívesen használta.

1929-től a Henderson-gépek a korszakra jellemzően áramvonalas formákkal, csepp alakú benzintankkal és nagy sárvédőkkel készültek. A Schwinn valamit megsejtett a készülő gazdasági válságból, így 1931-ben a kedvezően alakuló értékesítések ellenére, leállította a négyhengeresek gyártását.

Modell: 4
Gyártási év: 1912
Teljesítmény: 13 LE
Lökettérfogat: 1068 cm3
Motortípus: soros elrendezésű, négyhengeres, négyütemű

• Henderson 4
  Már az első Henderson motorkerékpár is soros elrendezésű, négyütemű motorral készült. A nagy súlyú konstrukció hosszú és mély vázával aligha hasonlított bármely más géphez. A maximális sebesség elérte az akkor figyelemreméltó 75 km/órát. Ennek ellenére Henderson nem épített első féket a gépbe, a fékhatást a hátsó kerékre szerelt dupla fék biztosította.

Modell: 4
Gyártási év: 1917
Teljesítmény: 15 LE
Lökettérfogat: 1068 cm3
Motortípus: soros, négyhengeres, négyütemű

• Henderson 4
  1917-ben a négyhengeres Henderson háromfokozatú sebváltót kapott, s egy megbízható kuplungot építettek bele. Emellett rövidebb lett a váz, ettől a külseje sokkal tetszetősebb lett. Ez az év volt az utolsó, mielőtt az Excelsior átvette volna a céget. Az ezután épített gépek a benzintankon lévő „X” logóról ismerhetők fel. Az 1918-ban megjelentetett következő modellre gyárilag oldalkocsi-konzolt tettek, a villát megerősítették, s a motor is változott.

Modell: K
Gyártási év: 1925
Teljesítmény: 25 LE
Lökettérfogat: 1301 cm3
Motortípus: soros elrendezésű, négyhengeres, négyütemű

• Henderson K-Modell
  1925-ben új vázra épült a soros elrendezésű, négyhengeres motor. Ez lehetővé tette, hogy az ülés mélyebbre kerüljön. Az olaj- és benzintank a tartály alá szerelt szerszámtartóban végződik. Lényegesen javult a motor kenése, új anyagot használtak a dugattyúk öntéséhez, a szelepek és a főtengely is jelentősen növelték az 1300 cm3-es motor üzembiztonságát.

Modell: K Special
Gyártási év: 1955
Teljesítmény: 40 LE
Lökettérfogat: 998 cm3
Motortípus: négyhengeres, négyütemű

• Henderson K Special
  Az ötvenes években sok motoros keresett egy nehéz, oldalkocsi vontatására is alkalmas motorkerékpárt, amely olyan megbízhatóan működött, mint egy autó. Mivel ilyen gépet nem lehetett szerezni, néhány tehetséges barkácsoló saját konstrukciót épített, amelynek az volt a lényege, hogy a motorkerékpár-vázra autómotort szereltek. Ez a meghosszabbított Henderson-felépítményre épített Austin-motorblokk még a saját konstrukciók között is kivételt jelent.

Modell: Super X
Gyártási év: 1998
Teljesítmény: 70 LE
Lökettérfogat: 1386 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű V-motor

• Henderson Super-X
  1990-ben a Hanlon Manifacturing Group megvásárolta a Henderson márkanév használatának jogát, s néhány évvel később visszatértek az Excelsior Hendersonok. A minnesotai központban csupán csak egyetlen konstrukciót, a képen látható Super X modellt fejlesztették ki. Az 1400 cm3-es V2-es motort feltehetőleg valamilyen kiárusításon vették a fejlesztők, miként az egyéb elemeket is. Nagyon kevés volt e modellben ahhoz, hogy a Harley-Davidson-modelleknek a piacon komoly vetélytársa legyen. 1999-ben a cég fizető képtelenné vált, miután a sokmilliós állami fejlesztési hitel elveszett.

Forrás: 1000 motorkerékpár

– Az Adler története
– Az Aermacchi története
– Az AJS története
– Az Aprilia – és az olasz versenyszellem
– Ariel – tradíció és extravagancia
– AWO/Simson – szegényes egyhengeresek a háború utáni NDK-ból
– Benelli – egy legenda visszatér
– Betamotor – versenygépek Toscanából
– Bianchi – egy olasz úttörő a motorkerékpárok fejlesztésében
– Bimota – különlegességek Itáliából
– BMW – egy német sikertörténet – első rész
– BMW – egy német sikertörténet – második rész
– BMW – egy német sikertörténet – harmadik rész
– BMW – egy német sikertörténet – negyedik rész
– BMW – egy német sikertörténet –ötödik rész
– Brough Superior – mindenből a legjobbat
– BSA – a birminghami legnagyobbak
– Buell – amerikai sportgépek Harley-szívvel
– Bultaco – mindent a sportért
– Cagiva – a Castiglionik öröksége
– CCM – a Clews-féle versenygépek műhelye
– CZ – a cseh „népmotorok”
– DKW – a kis csoda
– Ducati – az olasz sportszellem – első rész
– Ducati – az olasz sportszellem – második rész
– FN – a belgák között a legnagyobb
– Gilera – világbajnokok Olaszországból
– Harley Davidson – egy amerikai legenda – első rész
– Harley-Davidson – egy amerikai legenda – második rész
– Harley-Davidson – egy amerikai legenda – harmadik rész
-Harley-Davidson – egy amerikai legenda – negyedik rész