Connect with us
Suzuki

Tesztek

Ezzel vedd be Pestet: Yamaha Tricity teszt

Akár autóból, akár hagyományos motorról vagy robogóról átülve, érdekes és megfontolandó alternatíva a Yamaha háromkerekű újdonsága (videóval)

Published

on

yamaha tricity teszt kepek
ULTRABOLT
RST AIRBAG

Nem véletlen, hogy társoldalunkra, a TesztAutóra is felkerült a Tricity tesztje, hiszen a Yamaha nem titkolt célja ezzel a robogóval, hogy minél többen közlekedjenek a városban ilyen motorral – autó helyett. Szóval kedves autósok, hozzátok (is) szólunk: már most gondoljátok ki, hogy tavasszal mivel fogtok közlekedni! Egy különleges ajánlat következik: Tricity in Budapest!

Két személynek tökéletesen megfelelő a nagyvárosokban egy ilyen 125 köbcentiméteres motorral felszerelt közlekedési eszköz. Nem véletlen az sem, hogy az európai nagyvárosokban telis-teli vannak az utcák robogókkal. Tudják ők is, hogy mennyi időt pénzt és bosszúságot lehet megtakarítani egy motorkerékpár használatával. Ahol autóval csak a dugóban ücsörögnénk, ott a robogósok/motorosok haladnak mint forró kés a vajban. No persze itt szoktuk hallani az autós kollégáktól, hogy ez milyen veszélyes, de ha mindenki figyelne egymásra a közlekedésben, akkor aki elindult, biztonságban haza is érne.

Könnyen kanyarodik, és nehezen csúszik ki az eleje – a konstrukció egyik előnye

A Yamaha 125-ös négyütemű egyhengeres erőforrása – természetesen – gombnyomásra indul, berugókart már nem találunk a gépen. Mondjuk ha lemerül az akkumlátor, egy ilyen nagyon jól tudna jönni… (biztos azért jutott eszébe BenZsónak, mert egyszer sikerült lemerítenem a szerző PCX-ét.. :) – a szerk.)

A motorblokk ereje alkalmas arra, hogy a nagyvárosi tempót tudjuk tartani, sőt diktálni is, pedig a max 9 lóerős katalógusérték nem ezt sugallná. Sík úton teljesen rendben van, de az emelkedők nem a kedvencei. A végsebessége 117km/h volt nálam, hosszú, enyhe lejtőn, Budakeszi és Budajenő között.

Igényes és strapabírónak tűnik az oldalanként dupla villaszáras felfüggesztés – tárcsafék is mindkét oldalon van, természetesen

Egyik kollégámmal rögtönöztünk egy versenyt, hogy mennyi a különbség a Széna tér és az agglomerációban lévő Budajenő között. Azért ezt a települést választottuk, mert az ide vezető út tele van emelkedőkkel is, így nincs előnyben a Yamaha, a nyomatékban gazdag Fordhoz képest.

Szilárd kollégám 10 perc előnnyel indult az autóval péntek délután kettőkor a Forddal. Még épp nem volt nagy dugó kifelé a városból, de azért már nem úgy folyt a kocsisor, mint a mederben a folyó…

Élőben kisebb, mint képen – jól mutat a belvárosi éjszakában

A tíz perc hátrányomat már a János kórház magasságában ledolgoztam, ott sikerült megelőzni a kollégát. Utána legközelebb Budajenőn találkoztunk, ahol 5 percet vártam rá. Tehát ezen a 20km-es távon 15 perc időt és szintén nem elhanyagolható üzemanyagköltséget takarítottam meg az autóhoz képest. Természetesen reggel befelé ez lehet 30-60 perc is, a forgalomtól függően…

Bécsi helyzet

Bécsben már egy ideje bevezették, hogy többsávos úton a dugóban állva a belső sávban a sáv baloldalán várakozik, a középső, illetve a szélső sáv pedig a sáv jobboldalán, így biztonságosan elférnek a mentőautók és a motorosok is. Persze, ha jó magyar szokás szerint ezen a résen autóval szeretnénk előrébb jutni, akkor az osztrák rendőrség szigorúan sokszáz euróval könnyítené le a pénztárcánkat. A sógorok tudják ezt és szépen be is tartják a szabályt, amint a képen is látszik. Ezt szeretnénk mi is elérni az Autós és Motoros Nagykoalícióval, aki végre a közlekedő emberek érdekeit próbálja képviselni.

Ez a látvány a Xenterből már ismerős – jól olvasható és tudja, amit kell

Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi van akkor, ha esik az eső? Jelentem semmi. Egy jó láthatósági színű esőruhában (MPS videó) észre sem venni ezt a látszólag kellemetlen körülményt. Mivel alulról teljesen burkolt a robogó, így az útról felverődő víz nem áztat, ami fölülről jön, attól pedig az esőruha tart szárazon. Egy cipővédő is kell a felszereléshez ilyenkor, hogy ami víz lefolyik, azt ne a cipőben álljon (meg).

Ha ezek megvannak, nem akadály az esőben motorozás sem. Egyáltalán nem kell tőle félni, főleg ezen a háromkerekű gépen, amelynek dupla tapadása van elöl a hagyományos robogókhoz képest. Hogy szemléltessem mi is történik a gyakorlatban, készítettem egy kisfilmet hozzá, ahol jól látszanak a háromkerekű kialakítás előnyei:

A Mustang és a Ducato közé már nem férünk be

A kombinált fékrendszer gondoskodik róla, hogy az első és a hátsó tengelyen is legyen fékhatás, bármelyik fékkart is húzzuk. Össze van kötve az első és a hátsó fék mechanikusan. Ilyenkor egy váratlan dolog történhet, az pedig az, hogy ha túl sok fékerő jut az első tengelyre gyenge tapadási körülmények között, akkor az első kerék megcsúszik.

A kétkerekűeknél általában ilyenkor az egyik oldalra elkezd kicsúszni az első kerék, aminek könnyen bukás lehet a vége, ha tapasztalatlan a vezető. Ezt küszöbölték ki a Yamaha mérnökei ezzel a dupla elsőkerekes konstrukcióval. Ez szépen megtámasztja a motor elejét és nem hagyja kitörni oldalra, hanem egyenesen csúszik tovább.

A széles elejére figyelni kell a kocsisorok között – különösen ha az autó is szélesített…

Természetesen ha túl mélyre döntjük egy csúszós körforgalomban, akkor ez is ki tud csúszni, de sokkal kezelhetőbb, mintha csak egy kereke lenne elöl. A futómű két pár teleszkópra támaszkodik, amelynek a hangolása lehetne kissé keményebb, mert a budapesti kátyúkon gyakran felütött. Ezt és a kicsit orrnehéz érzést leszámítva pont olyan közlekedni vele, mint egy kétkerekű robogóval.

Talán még egy hátránya lehet. Az autók közötti dugóban, jobban kell figyelni, mert kissé szélesebb az eleje, mint egy kétkerekűnek és ezért a sárvédők könnyebben hozzáérhetnek az autók lökhárítójához (lásd a fenti képen).

A hátsó felfüggesztés kicsit kemény (az eleje meg kissé puha), így az egyensúlya nem olyan jó, de ha utas is ül mögöttünk, akkor már értelmet nyer a feszessége
KT#14 másodvéleménye

Pontosan egy évvel “Budapest bevétele” előtt, Milánóban pillantottam meg először a Tricityt, de nem ez az érdekes, hanem hogy BenZso (és a Yamaha) milyen aspektusból vizsgálta a “HáromVárost” (ehh). Nem (csak) arról van itt szó, hogy a Tricity egy kerékkel több (amire mi azonnal gondolunk), hanem hogy eggyel kevesebb (amire az autósok gondolnak)! Már ha eljut az autóban/dugóban ülők tudatáig, hogy ez egy reális, vagány, innovatív, gazdaságos, praktikus, satöbbis alternatíva, legalább hat hónapra, minden évben. Mindezt BenZso alaposan kifejtette a teszt során, úgyhogy csak annyit tennék hozzá, hogy az echte bizniszmeneknek mostantól a Vespán túl is van élet – mert ez a Yamaha nem tucatjapán.

Majdnem ugyanolyan egyszerű vele menni, mint egy Xenterrel – ha már Yamaha. Kicsit lassabban kormányozható és nehezebb az eleje, de még a lányok is simán elboldogulnak vele – ahogy a mellékelt ábrák mutatják. A motorerő a szokásos, a fék azonban nem: a kombinált rendszer a három kerék tapadásával jól helyettesíti az ABS-t, ha lehet ilyet mondani. Az adagolhatóság nem tökéletes, de inkább csak megszokás kérdése. Az egész Tricikli komfortos érzést nyújt, azt leszámítva, hogy nem egy nyomon haladunk, és ez a pesti lyukakat kerülgetve nem egy nagy előny – meg a körúton sem a sorok között. Több valódi hátránya nincs is, igaz előnye sem, azt leszámítva, hogy egy kuriózummal közlekedünk – az utca népének tetszik a látvány, mert elegáns a kicsike, és tényleg picike. De egy Vespánál nagyobb, és ez is megy az öltönyhöz, meg a makkos cipőhöz – és attól, hogy három kereke van, ugyanúgy fújja rajta a nyakkendőt a szél – vagy a szőke tincseket, ugye… /Kovács Tamás

A robogók nagy előnye még, hogy rengeteg cuccot el lehet vele szállítani. Az ülés alá pont befér egy kisebb méretű zárt bukósisak is, de akár bővíthetjük a csomagteret egy dobozzal is.

Ha pedig egy nagy szatyornyi zöldséggel térnénk haza a piacról, azt a lábtartóra helyezve, a szatyor fülét pedig az erre a célra kitalált kampóra akasztva vihetjük haza. Komolyan mondom, hogy egy hétvégi bevásárlás minden árucikke elfér rajta.

A MOMO bukó simán befért ide, a többivel kicsit játszani kellett

TM Ítélet: Érdemes lenne kicsit számolgatni, hogy a kb. 30 hetes motoros szezon alatt, két embernek ez hány órát és 400 Ft-os üzemanyagárral számolva mennyi benzinpénzt takarít meg egy ilyen robogó, és akkor a parkolási díjakat és a napközbeni közlekedési időt nem is számoltam…

Hátulról már nem olyan izgalmas, de nem is elnagyolt – mármint a Yamaha

Előnyök / hátrányok – Yamaha Tricity 2015

  • Különleges konstrukció
  • Nagyobb tapadás elöl
  • Illik hozzá a kombinált fék
  • Minőségi, elegáns megjelenés
  • Kompakt, gazdaságos, praktikus…
  • Kissé orrnehéz
  • Széles az eleje, oda kell figyelni rá
  • Nehéz vele kikerülni a kátyúkat…
  • Nincs szinkronban a futómű: eleje puha, hátulja feszes

A Tricity egy “B125-ös” kuriózum

Hazánkban A1 kategóriájú vezetői engedélyt már egy különbözeti vizsgát lerakva is meg lehet szerezni, ha van érvényes B kategóriájú vezetői engedélyünk. Így nem érdemes rendszám nélkül 50 köbcentisnek álcázni a 125-ös robogót. A rendőr már úgy is ki tudja szűrni ezeket és esetleg egy balesetnél, ezért nagyon nagy büntetés is járhat. Nem éri meg kockáztatni és ha van rendszámunk még utast is vihetünk.

Igaz sokkal körülményesebb ez a bürokratikus módszer, mint a környező országokban, de egyel könnyebb, mintha A kategóriára vizsgáznánk. Bővebben a jogsikozpont.hu-nál adnak tájékoztatást ennek a vezetői engedélynek a megszerzéséről.

Sportster

Facebook

INSTAGRAM

MPS AIRFORM
caballero

Trending