A tél nehéz időszak lehet a motorosok számára, hisz hónapok telhetnek el motorozás nélkül. Ráadásul a motorsport versenyei is szünetelnek ilyenkor, így érdemes valami elfoglaltságot keresnünk a hideg téli napokra. Egyik módszer lehet a motoros videojátékok használata, amiből az idei évben két érdekesség is érkezett, ezeket mutatjuk be nektek!
MotoGP™18
MotoGP18
2018 Június 7-én jelent meg a gyorsasági motorsport világbajnokságának hivatalosan is támogatott játéka, ami meglepően sokat változott az elődhöz képest. A MotoGP17 is egy jó játék volt, de az efféle játékok stúdiói gyakran beleesnek abba a hibába, hogy elkényelmesednek, és nem tesznek érdemleges fejlesztéseket 2 rész között. Az idei év nem ilyen, az új generációs konzolokra való áttérés óta nem volt ekkora előrelépés. Vegyük sorra ezeket:
Változott kissé a menü rendszere. Ezt inkább pozitívnak mondanám, számomra kicsit átláthatóbb lett. Emellett látványosabb is, ami viszont kissé növeli a betöltési időt.
Realisztikusabb lett a grafika, ami nem minden esetben jelent szebb képet, de én mindenképpen fejlődésnek mondanám. A pályák némelyike nagyon részletesen kidolgozott, tényleg sokkal érezhetőbbek a szintkülönbségek az előző verzióhoz képest. Hangulatos újítás, hogy a lelátók élettel telibbek, és az igazi szurkolókra jellemző füstfelhők is megjelentek.
Javítottak a motorok viselkedésén is, a fizika szimulátor szintű, persze segédletek aktiválásával árkádosabbá tehető. Egyik előző verzióban sem éreztem, hogy ennyire más lenne a különböző osztályú motorok irányíthatósága. A Moto2 abroncsait tényleg meg kell tanulni kezelni, különben minden nagyobb féktávon küzdeni fogunk, mint disznó a jégen. Érezhetően változó a tapadás az ideális íveken, és a rázókőn.
Fejlődtek az ellenfelek, akiknek a szintjét már nagyon pontosan magunkra hangolhatjuk, egyesével állíthatjuk a skálát 20-tól egész 120 százalékig. Ez lehetővé teszi minden játékos számára, hogy élvezhető mértékű kihívást jelentsen a játék.
Bekerült a kuplung használata is a játékba – persze nem kell minden sebességváltásnál használnunk, csupán a rajthoz lesz rá szükségünk. Ez plusz izgalmakat tartogat, és sokkal nehezebb jó rajtot fognunk így, mint az előző verzióban.
Kikerült a játékból a ManagerialCareer mód, ahol saját csapatot indíthattunk, szponzort választva, saját festésű motorral versenyezve. Amennyi előrelépés történt a játék többi területén, lehetséges, hogy ez nem is fog hiányozni.
Stabilabbnak tűnik az Online mód is az elődökhöz képest, meglepően stabilak voltak a szerverek, és rengeteg játékos van csatlakozva.
Ride 3
RIDE 3
Szintén a Milestone stúdiója dobta piacra 2018 November 30-án az utcai motorokat felölelő Ride széria harmadik részét. Ez a játék is megkapta az új grafikai motort, ami miatt még élethűbbek lettek a motorok és a helyszínek. Úgy tűnik itt a mennyiség is fontos szempont volt, mivel több mint 230 motor került a játékba. Ez még nem az a szint, amit például a GranTurismo 6 vonultatott fel a maga 1200 autójával, de azt motorokból szinte lehetetlen is lenne elérni. Így is úgy gondolom, hogy a Ride 3 a motorkínálatával és szimulátor szintű fizikájával minden idők legjobb utcai motoros játéka lett. Sokan ezt a címet még ma is a PlayStation 2 exkluzív TouristTrophy játéknak adnák, de azóta már két konzolgenerációt és 12 évet ugrottunk. Persze a maga idejében a TT nagyon kivételes motoros szimulátor volt, de a Milestone a folyamatos fejlesztéseivel már annyival megelőzte azt, hogy esetleg az emlékeinkben tűnhet bármiben is jobbnak a PS2 pixelháborúja. Összegyűjtöttük itt is, milyen változásokra számíthatsz a Ride 2-höz képest:
Szebb grafika
Valósághűbb irányíthatóság
Több motor típus
Egyedi fényezéseket lehetővé tévő szerkesztő felület, ahol nagyon precízen és aprólékosan választhatjuk ki a festést és a matricákat
Az ellenfelek szintje nagyobb skálán állítható
Láthatjuk, hogy viszonylag kevés újítás került be az előző részhez képest, főként hogy 2 éve volt a stúdiónak a fejlesztésekre. Motorosunk ruházatát továbbra is mi állíthatjuk össze pár neves gyártó kínálatából, a szerencsésebbek megtalálhatják azokat, amit a valóságban is viselnek. Újdonság, hogy szabadidős ruhát is választhatunk, amit a menü hátterében láthatunk, ahogy pl. motorosunk a motort simogatja – igazából ez annyira felesleges, hogy nem is sorolnám az újítások közé. A motoros kiegészítők listáját nem érzem úgy, hogy bővült volna az előző verzióhoz képest. Már a Ride első részében is meg tudtunk tenni olyan változtatásokat, hogy lecseréljük a tükröket, a markolatokat, a kipufogót, vagy ledobjuk a rendszámot. Ezek mind jó dolgok és el lehet vele szórakozni, de nem érzek előrelépést az előző 2 részhez képest. A versenypályák mellett utcai helyszínek is bekerültek, amik hangulatosak lehetnek az első körben, de versenyezni rajtuk nekem nem volt túl izgalmas. Könnyen úgy tűnhet, hogy kevés fejlesztést végeztek el a Ride 2 óta, viszont a játék minden téren fejlődött, és talán ez elég is a célközönség számára.
TM ítélet:
Összességében mindkét játékkal elégedettek lehetünk! Habár egyik se hozott korszakalkotó újításokat, egyiküknél se találkoztunk nagyobb hibákkal, talán csak a motoros fizikáját említeném meg, aki néha rongybabaként repül el a motorról. Meglehet, csak enyhíteni fogják a motorozás hiánya okozta űrt, de arra bőven megfelelnek, hogy elüsd az időt, amíg újra motorra pattanhatsz! Kevés kiadó foglalkozik már a gamer motorosokkal, így meg kell becsülnünk a Milestone munkáját, aki szívén viseli a digitális motorozás iránti igényünket.