Csatlakozz hozzánk
MPS AIRFORM

Tesztek

˝Én nagyon szeretek nyerni˝ – Interjú Matusik Andival

Hazánk egyetlen női dragbike! versenyzőjével beszélgettünk legutóbbi versenyéről és a kezdetekről egyaránt

Közzétéve

ekkor

MPS RAM MOUNT
ALPINESTARS OFF ROAD

Képek: Matusik Andrea

Matusik Andi már nagyon régóta üde színfoltja a hazai gyorsulási versenyeknek, és nem csak azért, mert ő az egyetlen női dragbike-induló, hanem mert kimagasló eredményeivel is felhívta magára a figyelmet. Kunmadáron kaptuk el egy rövid beszélgetés erejéig Magyarország leggyorsabb hölgyét.

KT#14: Kunmadarason, immáron hét esztendeje színesíti a látnivalókat egy aranyos szőke leányzó. Ebben nem is volna semmi különös, hiszen szőkéből és lányból sincs hiány a ‘madarasi események alkalmával, csakhogy ez a hölgy a gyorsulási mezőny rendszeres résztvevője, évről évre! Ráadásul nem egy, “a részvétel a fontos”-jellegű versenyzőről van szó, hanem egy győztes típusról, aki már most – 23 évesen – is többszörös bajnok, elhozva a sok-sok győztes serleget és dobogós helyet jóval “erősebb” férfi kollégái elől.

Már akkor csodáltuk Matusik Andit, amikor tizen-párévesen indult, sőt, verte a mezőnyt AF1-es Apriliái nyergében, amikor más lányok még csak ismerkednek a robogózás élményével. Azt meg egyenesem el sem hittem, amikor pár éve a Falco nevű szörnyeteggel rémisztgette ellenfeleit – sikerrel. Aztán a legutóbbi versenyen megint csak koppant az állunk a kunmadarasi betonon, amikor Andit egy igazi dragbike-on láttuk – nem csak a kitámasztóra festett görög zászló miatt kételkedtünk (előző este hozták haza a gépet Görögországból!), hanem mert nem egyszerű látvány egy törékeny lány egy ilyen brutális, kitámasztós, széles gumis fenevadon…  Azt megint nem akartam elhinni, hogy a rutinos Borsay Szabolcsot is megverte (bár Szabb váltóhibával küszködött és egyes sebességben ragadt a “Fekete Macska”, de a dragsport már csak ilyen…), különösen úgy, hogy Andi ezen a napon ült először új dragján… Ráadásul előtte sohasem ment ilyen kaliberű géppel és így is mindössze négy! futamra volt szüksége, hogy a dobogó legfelső fokára állhasson a nap végén… Na, ezek után már nem állhattam meg, hogy ne kérdezzem meg tőle a depóban, hogy mi rendkívül sikeres pályájának a titka.


Azonnal, első versenyén győzelemre vitte új dragját a Competition-kategóriában…

– Mindenekelőtt, honnan jött az ötlet, hogy motorozz? Aztán hogy versenyezz?

– Mindig azzal poénkodom, hogy nem szerettem gyalogolni, de természetesen ez csak vicc. Mindig is érdekelt a technika, Anyukám azt mondta, hogy amikor még csak karon ülő baba voltam, már akkor is csak akkor csillant fel a szemem, ha kivitt a garázsba, ahol sok motor, meg millió haszontalan alkatrész volt. Vagyis ahogy lehetett,  14 évesen jogsit szereztem, mert nekem kellett… Apukám csak támogatott ebben, de sosem unszolt, hogy csináljam. Én mindig mindenben szerettem versenyezni, szerintem ilyen típusú vagyok, ezt sem kellett nekem kétszer mondani… Örülök, hogy ilyen Apukám van, aki meg tudta nekem teremteni ezt a lehetőséget, hogy versenyezhessek!

– És a versenyzés hogyan kezdődött nálad?

16 évesen, egy négyütemű 125-ös motorral kezdtem gyorsulni… Ez 2002-ben volt, amikor csak próbálgattam szárnyaimat, de 2003-ban már licences versenyzőként indultam, mivel 2002-ben nyertünk egy depóbelépős éves VIP jegyet Kunmadarasra…

– Volt ilyen lehetőség?

– Igen, akkor a belépő egyben egy sorsjegy is volt, amit be kellett dobni egy úrnába névvel, címmel ellátva és ott minket sorsoltak ki. Ez a május 1-ei versenyen történt, így az egész évre elmentünk! Szóval akkor még zárt volt a depó, és megfogott az az egész légkör…

– Már a pályád legelejétől jöttek ilyen szépen az eredmények?

– 2003-ban (Andi legelső szezonja! – a szerk.) összetettben második lettem éves szinten, majd a következő négy évben az összesített első helyen végeztem (Aprilia Futura-val – a szerk.) 2007-ben egyszerre három kategóriában indultam: Street 125, Szoci és Moditwin… Az utóbbi kettőben 3 évet versenyeztem… Szocival (MZ drag – a szerk.) először összetett második lettem, majd két éven keresztül összetett első! Moditwinnel (módosított, nitrós kéthengeresek, Andinál az Aprilia Falco… – a szerk.) pedig először összetett második és harmadik, majd 2008-ban fordítva. Tavaly, 2009-ben összetett első lettem és versenyben nem volt olyan, aki le tudott volna győzni…


Az Aprilia Falco, amelyet Andi ma már az utcán használ

– Az Aprilia Falco-t elsősorban gyárilag sem a lányoknak találták ki, ráadásul a Te géped kapott némi pluszt is, igaz?

– Igen, kisebb-nagyobb átalakításokon esett át: nitro, hosszított lengővilla, nulla rugózás, lehúzató, stb…

– Melyek a legkellemesebb versenyzéssel kapcsolatos emlékeid, mely eseményekhez köthetők?

– Tavaly az EB-n a Modival meghívásos versenyen, bár a legnagyobb ellenfelemnek haza kellett mennie, de végülis megnyertem, és ott nekem játszották a magyar Himnuszt… A másik, amikor Kunmadarason 2007. május 27-én mind a három kategóriát megnyertem… Sőt, 2007-ben csehországban Hoskovicében megnyertem a versenyt…

– Kellemetlenebb momentumok is akadtak a pályafutásodban?

– Kellemetlennek egyet se mondhatnék, inkább csak meglepő volt… Tavaly, 2009-ben a Modival 200 méter környékén beszitált a motorom első kormánya, kopptól koppig… És nem estem el, ez izgalmas volt…

– Miként viszonyulnak hozzád a férfi versenyzők, saját bevallásuk szerint nehezebb egy lánnyal szemben kiállni?

– Hmmm, itt én kérdeznék vissza, miért nehezebb kiállni egy nő ellen? Szerintem nincs itt probléma…


“Jó érzés ilyen gépszörnnyel versenyezni, erre vártam már régen…”

– Mit szól a környezeted ahhoz, hogy ilyen erős motorral mész, és egyáltalán, hogy versenyzel?

Nagyon büszkék rám és támogatnak a közeli ismerőseim, de aki nem annyira ismer, az nagyon csodálkozik, hogy milyen sokoldalú vagyok…

– A mostani hétvégével (május 30. – 2. kunmadarasi forduló) kapcsolatban mik voltak az elvárásaid és ezek fényében hogyan szerepeltél?

– Szerettem volna minél jobb időt futni, ezzel a számomra teljesen új motorral, és szerintem sikerült. Tudom, hogy sok van még a motorban és bennem is… Mi verseny körülmények közt mentünk el tesztelni, és hogy nyertem, az csak hab volt a tortán. Bár én nagyon szeretek nyerni, és azért megyek, hogy nyerjek!

– Rögtön megnyerted első versenyed az új draggal, ilyen könnyen megszoktad?

– Folyamatosan összeszokunk (eddig csak négy versenyt ment Andi, mi lesz itt később? – a szerk.), sokkal másabb ezt vezetni, mint az eddigi motorjaimat, teljesen másként kell ezzel bánni, de nagyon tetszik. Jó érzés ilyen gépszörnnyel versenyezni, erre vártam már régen…

– Mit tudhatunk a “gépszörnyről”?

1428 köbcentis, nagyjából nyolc másodperc körüli időt tud. Rajtelektronika is van rajta, váltáskor pedig nem kell visszaengedni a gázt: “csutkán” mész és nyomkodod a gombot…


Gyakori felállás: Andi már jól ismeri a dobogó legfelső fokát

– Milyen a kapcsolatod a közönséggel, szurkolókkal?

– Így, hogy nyitott a depó, sokkal jobban ismernek engem… Odajönnek hozzám, beszélgetnek és ez tetszik. 🙂 A közönség nagyon örült nekem, mikor visszafelé jöttem a motorral, és ez nagyon jól esett!!! Köszönöm szépen… 🙂

– Utcán is motorozol?

– Igen, a Falcoval, a volt versenymotorommal.

– A barátnőid mit szólnak, ha látják ezeket a dragos képeidet?

Nagyon büszkék rám. Ők így szeretnek engem! 🙂

– A végére hagytam az izgalmas bulvár-kérdésünket: mire számíthatnak a jóképű motoros srácok? Ha jól tudom, a kedvesed is ismerős a kunmadarasi depóban…

– Igen, a párom, és az Édesapja szerelik a motoromat (Czettner Művek – a szerk.), az előző Apriliámat is ők tartották karban és fejlesztették, aminek meg is volt az eredménye: első hely…

– Andi, köszönöm szépen és még sok-sok hasonló, férfiszívet szomorító szép eredményt kívánok Neked! Vigyázz magadra!

– Kérlek kívánj nekem kéz-és lábtörést!!! Jó? De komolyan!!! 🙂


Ha többre vagy kíváncsi Andival kapcsolatban, látogass el honlapjára, a matusikandrea.hu-ra

MPS ALPINESTARS 2017
MPS AUTOMAG

Comments

comments

Hirdetés

Trending