Csatlakozz hozzánk

Ti írtátok

Első komoly túrázásom – Yamaha XT 550

Olvasónk komoly távokat tett meg hazánkban – a kalandok nem maradtak el…

Közzétéve

ekkor

Euromotor3

Szöveg, képek: Bérdi Gergely

Fiatal Olvasónk első komolyabb túráinak tapasztalatait osztotta meg velünk, amelyek magyar viszonylatban bizony tényleg motoros teljesítménynek minősülnek. Gergely társa a megbízhatóságáról elhíresült XT 550-es Yamaha volt ,amelyről egy hangulatos bemutató videót is készített. Hogyha Te is megosztanád velünk, illetve motoros társaiddal a szezon során szerzett élményeidet, küldj egy levelet az info@tesztmotor.hu-ra!

Véget ért az egyetemen a vizsgaidőszak, és a friss jogosítványommal és az “új” gépemmel neki akartam vágni az országnak. A tervem az volt, hogy Debrecenből eljussak az ország másik végébe, ahol eredetileg is lakom, de mindezt úgy, hogy hazánk felét megkerülöm. Az útvonal főbb állomásai a következők voltak: Debrecen-Békéscsaba-Szeged-Pécs-Fonyód-Celldömölk.

Kezdő motorosként nem igazán volt társam az útra, így kénytelen voltam egyedül indulni. Miután elkészítettem a pontos útvonaltervet, felszerszámoztam a paripámat és indultam is. A motoromról annyit kell tudni, hogy ez egy 1984-ben gyártott Yamaha XT-550-es típus. A választásom azért esett erre a gépre, mert véleményem szerint ebben a kategóriában ez az egyik legmegbízhatóbb gép, ami valaha létezett. Ezt a tényt bizonyítják a Párizs-Dakaron elért eredményei is. A másik dolog, ami alátámasztja ezt a véleményt, hogy nagyon egyszerűen van megépítve, és nagyon kevés dolog van benne, ami elromolhat. Egyetlen dolog, amit kifogásolok vele kapcsolatban, hogy nincs rajta önindító, és a végsebessége 120-130km/h, de ez kezdő motorosként elég volt nekem. Szóval nekivágtam az útnak. Minden rendben ment egészen Szegedig, ahol megálltam tankolni.

Yamaha XT550 bemutató

Itt történt az első bökkenő, ugyanis a berugókar megadta magát. Szerencsére a benzinkutasok tudtak nekem segíteni azzal, hogy belöktek, de berugókar nélkül, egyedül eléggé kiszolgáltatott helyzetbe kerültem. Pécs ekkor 180km-re volt tőlem a GPS szerint, de tele tankkal meg tudtam tenni kb. 220km-t, ezért úgy gondoltam, hogy el tudok jutni a következő állomásig. Az egyetlen cél az volt, hogy elérjem Pécs városát úgy, hogy közbe egyszer se kelljen megállnom. Ez elég nagy kihívásnak tűnt, főleg, hogy Szekszárdnál elkapott egy akkora vihar, hogy félre kellett állnom egy kis időre, mert az orromig sem láttam. A motorról leszállni nem tudtam és csak reménykedtem, hogy véletlenül sem fog leállni az az egy szem dugattyú, ami az egész szerkezetet viszi. Végül eljutottam Pécsre, ahol sok nehézség árán, de sikerült segítséget szerezni, és meghegesztették a berugókart, ami azóta is remekül funkcionál. Másnap indultam az utam következő szakaszára, ami már tényleg élvezetes volt.


Az indulás pillanatai és egy kis pihenő az Alföldön

Az Alföldön motorozni nem akkora élmény, de amint a Mecsekbe értem, minden más lett. Gyönyörű szép a táj, az utak szélesek, a kanyarok pedig élesek. Sajnálattal láttam azonban azt is, hogy sok motorosnak itt ért véget az utolsó útja, erre emlékeztettek a utak mentén kirakott táblák is. Ahogy közeledtem a Balaton felé, a hegyvidéki terepet és az erdőket felváltották a dombok és a szántóföldek. Fonyódnál értem el a Balatont, itt megálltam kicsit piheni, utána folytattam az utamat hazafelé. Amikor begurultam az utcánkba, éreztem, hogy elértem az első nagy motoros teljesítményemet. Azonban ha megütünk egy szintet, utána rögtön keressük az újabb kihívást, ez pedig nálam a visszaútban mutatkozott meg. Celldömölk-Győr-Budapest-Kisvárda-Debrecen volt a következő nagy túratervem. Most már rendelkeztem némi tapasztalattal, így kicsit jobban fel tudtam készülni erre az útra. Ezen a szakaszon csak pár dolog történt, ami említésre méltó: Győr után az 1-es út kiválóan alkalmasnak tűnt a motorozásra, ugyanis a forgalom elenyésző volt, az út minősége pedig meglepően jó. Viszont ugyanezt el tudom mondani a Budapest-Miskolc szakaszra is.


Pécsett, felpakolva

A másik dolog az, hogy rá kellett ébrednem, hogy a motorom akármennyire is megbízható, vészhelyzetben nem rendelkezik elég tartalékkal. Gyöngyös után egy teherautót előztem, kb. 100km/h- val. Az úton nem volt se közel, se távol senki, amikor azt vettem észre, hogy a teherautó kezd leszorítani az útról, mintha előzne valamit. Fékezni már nem volt értelme, mert már a vezetőfülkével voltam egy vonalban, de hiába húztam tövig a gázt, miközben visszakapcsoltam: a maximális sebességet ilyenkor már nem igazán lehet pár másodperc alatt elérni. Mindez pillanatok alatt történt, végül ugyan sikerült elhagynom a teherautót, de nem sokon múlt, hogy baj legyen. Mint kiderült, a leszorítás oka az volt, hogy a sofőr elaludt és csak a dudálásomra kapta fel a fejét. Az út hátralévő részében nem volt már semmi említésre méltó, de amint elértem Debrecent, éreztem, hogy most véghez vittem valamit.


Felszerelve, startra készen

Megkerültem az országot egyedül és rengeteg élményt és tapasztalatot sikerült összegyűjtenem. A nyár folyamán még a barátnőm segítségével készítettem egy kisfilmet a motorról, ami nem lett csúcsminőség, de szerintem kezdetnek tökéletesen megfelel (lásd fentebb). A Yamaha egyik kiemelkedő alkotásától most éppen megválófélben vagyok, és egy új legendával ismerkedek, nevezetesen a 600-as Honda Transalp-al. Remélem, a következő szezonban már nem egyedül indulok útnak (ha a barátnőd is elkísér, biztosan nem 🙂 – a szerk.), és hasonlóan kalandos és jó élményekkel fogok hazatérni.

Ha Te is szeretnéd itt látni a motorodat, akkor…

MPS ALPINESTARS 2017

Comments

comments

Hirdetés
Astone

Facebook

Suzuki

INSTAGRAM

Kövess bennünket az Instagramon is!

KTM

Trending