Csatlakozz hozzánk

Blog

A Dunlop dinasztia motorversenyzői

“Nem azért versenyzünk hogy meghaljunk, hanem hogy érezzük, hogy élünk”

Közzétéve

ekkor

MPS RAM MOUNT
ALPINESTARS OFF ROAD

A halál árnyéka állandóan a versenypályák felett lebeg. Az elvakító önbizalom, a kiszolgáltatottság, vagy a járdán lévő elhomályosító vonalak miatt a halál állandó készenlétben várja, hogy kivegyen a sorból valakit.

A motorkerékpár versenyzés történetében nincs legendásabb család mint a Dunlop, és nincs példa rá, akiket ennyire megkínzott a fájdalom. Amikor tavaly júliusában William Dunlop a dublini Skerries 100 edzésén meghalt, rajongói hitetlenkedve meredtek maguk elé. Ő volt a harmadik Dunlop akit az utakon ért a végzet, édesapja Robert és nagybátyja Joey után. William öccse, Michael az utolsó aki még a mai napig is versenyzik.

Fáradt lelkünket, mint egy talizmánt viseljük ha meghal valaki, szembesülve újra az örök élet délibábjával, ami valahogy mindig újra feltűnik, hogy megakadályozza ezt az állapotot. Elvágunk minden hűségfonalat, hogy óvjuk életünket. A halál természetellenesnek tűnik, és félünk tőle. De a halál mindenkiért eljön.

Ha Michael Dunlop a híres fekete-fehér bukósisakjában újra a Clencrutchery úton halad, kétségtelenül könnybe fog lábadni a szeme, miközben eluralkodik rajta a fájdalom. De azt mondják, a fájdalom tanít minket, s a bölcsességben sok bánat van. Aki egyre bölcsebb lesz, abban egyre több a fájdalom.

Egy laikus számára úgy tűnhet a Dunlop család – ellentétben az átlagos férfiakkal – saját halálukat idézték elő. De jusson eszünkbe, hogy a halált nem lehet legyőzni, a halál része az életnek. Egy bölcs ember tudja, hogy az életünk „halálra van ítélve” és tudja, hogy “nem azért versenyzünk hogy meghaljunk, hanem azért, hogy érezzük, hogy élünk”.

MPS ALPINESTARS 2017
MPS AUTOMAG

Comments

comments

Trending