DKW – a kis csoda

A DKW cég eredete a dán nemzetiségű Jörgen Skafte Rasmussen nevéhez kapcsolódik: a fiatal mérnök 1906-ban megvásárolt egy konyhai textíliákat készítő, üresen álló gyárat Zscoppauban, de az első mopedre 1920-ig kellett várni. Az új gép a Reichsfahrtmodell márkanevet kapta az „ADAC-Reichsfahrt” verseny megnyerése után. Zseniális üzleti húzásnak bizonyult a részletre történő értékesítés, a jó szolgáltatások.

A termelés növelése érdekében 1926-tól futószalagon készítették a motorkerékpárokat – először a világon.

A versenysportban is megszülettek az első DKW sikerek, először a német országúti bajnokságon, a következő lépést a Nemzeti Nagydíj elnyerése jelentette.

1928-ban a DKW átvette az Audi gyárat Zwickauban. Ebben az évben a DKW 45 ezer motorkerékpárt épített, s ezzel a teljesítménnyel a világ legnagyobb motorkerékpár-gyára lett.

1929-ben már 60 ezer motor jött le a DKW futószalagokról, de a fejlődést megállította a gazdasági világválság. A foglalkoztatottak száma 850 főre csökkent, s a gyár kétütemű motorokat használva tudta csak túlélni a nehéz időket. 1932-ben az Audi, a Horch, a Wanderer és a DKW egyesült, de a motorkerékpárokat továbbra is DKW márkanévvel építették és hozták piacra. 1936-ban a DKW piaci részesedése Németországban elérte a 36 %-ot, 1939-ben pedig legördült a szalagról az ötszázezredik DKW-motor.

Aztán hamarosan át kellett állni a fegyverek gyártására. A háború utáni években a fiatal NDK a béke jegyében megkezdte a motorkerékpár gyártását, 1952-től az egykori DKW-gyár VEB Motorradwerk Zschoppau (rövidítve MZ) lett. Az NSZK-ban a hosszú hagyományokkal rendelkező kétüteműek gyártása Ingolstadtban az RT 125-össel folytatódott.

A kétüteműek egészen a motorkerékpár-gyártás 1958-ban történő befejezéséig egyeduralkodók voltak. Az RT 125-öst, a 175-ös, a 200-as, és a 250-es egyhengeresek követték, majd 1955-ben bemutatták az R 350 S modellt is.
Ekkor már látni lehetett, hogy a motorkerékpárok gyártása krízis előtt áll…

Modell: Fahhrad-Hilfsmotor
Gyártási év: 1922
Teljesítmény: 1 LE
Lökettérfogat: 118 ccm3
Motortípus: egyhengeres, kétütemű

• DKW Fahhrad-Hilfsmotor (segédmotoros kerékpár)
  A kerékpározáshoz jó kondícióra van szükség és a kerékpározás jót tesz az egészségnek. Persze aki lassacskán elpocakosodik, az felhagy e szórakozással. Ilyenkor motorra van szükség. A gyakorlatba ezt a gondolatot ültette át Jörgen Skafte Rasmussen 1920-ban. Az 1 LE-s, 118 ccm3-es kétütemű motort a kerékpár csomagtartójára rögzítették, s egy szíj vitte át a forgatónyomatékot a hátsó kerékre. Kész volt az első DKW-modell. 1921-ben ezzel a segédmotorral kezdte a DKW a segédmotorok gyártását, s a kereskedelemben bárki megvásárolhatta a motort, majd saját kezűleg otthon ráépítette a kerékpárjára. A motort az utca bárdolatlan népe csak „seggmelegítőként” emlegette.
  Akkor bizony még senki nem gondolta, hogy a DKW 6 év múlva a világ legnagyobb motorkerékpár-gyára lesz.

Modell: Reichsfahrtmodell
Gyártási év: 1922
Teljesítmény: 2,25 LE
Lökettérfogat: 148 ccm3
Motortípus: egyhengeres, kétütemű

• DKW Reichsfahrtmodell
  Az első motorkerékpárt 1922-ben hozta piacra a DKW. Jóllehet a 2,25 LE-s teljesítményű könnyű kis gép erősen hasonlított egy kerékpárhoz, mégis egy csapásra sikeres lett a versenysportban is.
  A DKW ezzel a könnyű géppel nyerte 1922-ben a komoly presztízst jelentő Birodalmi Versenyt.

Modell: Rennmotorrad
Gyártási év: 1925
Teljesítmény: 7 LE
Lökettérfogat: 172 ccm3
Motortípus: egyhengeres, kétütemű

• DKW Rennmotorrad
  Azt az alapelvet követve, mely szerint „a győzelem jót tesz a forgalomnak”, a DKW komolyan részt vett a versenysportban. Már 1925-ben épített a gyár egy vízhűtéses, egyhengeres, kétütemű gépet. A motor lökettérfogata 142 cm3 volt, a mérnökök ebből 7 LE-s teljesítményt tudtak kiszorítani, ami elég volt ahhoz, hogy 100 km/óra csúcssebességet biztosítson a versenygépnek.

Modell: Z 500
Gyártási év: 1927
Teljesítmény: 12 LE
Lökettérfogat: 494 ccm3
Motortípus: kéthengeres, kétütemű

• DKW Z 500
  Skafte Rasmussen – a DKW vezetője – csodálatos sikereket ért el a motorkerékpárok építésében. 1925-ben már 15 ezer alkalmazottat foglalkoztatott a cég. Az év topmodellje a Z 500-as volt, kéthengeres, kétütemű motorjával és háromfokozatú sebváltójával. A csinos kis masina 12 LE-t tudott, s csúcssebessége elérte a 100 km/órát.

Modell: E 200
Gyártási év: 1929
Teljesítmény: 4 LE
Lökettérfogat: 199 ccm3
Motortípus: egyhengeres, kétütemű

• DKW E 200
  A húszas években az Indian volt a legnagyobb motorkerékpár-gyár, 1929-ben viszont a DKW megelőzte az amerikai mamutcéget, s a piac élére tört. A választék széles palettáján az E 200-as közepes nagyságrendű gépnek minősült, az utca népe csak „népmotorként” emlegette, már csak azért is, mert adómentes volt és vezetéséhez nem volt szükség jogosítványra. A DKW egyik igen kedvező áron értékesített terméke volt (mondjuk így nem csoda-a szerk.), és saját osztályában ez volt a legnépszerűbb modell.

Modell: Luxus 200 ZS200
Gyártási év: 1931
Teljesítmény: 4 LE
Lökettérfogat: 199 ccm3
Motortípus: egyhengeres, kétütemű

• DKW Luxus 200 ZS200
  A világgazdaság krízise a DKW-t is keményen sújtotta. Jóllehet a ZS200-ast „Luxus 200-asnak” nevezték, lényegében egy hétköznapi konstrukció volt: légbefúvásos hűtésű kétütemű motorral, kétfokozatú sebváltóval, lánchajtással és olcsó préselt fémvázzal. Az utca finomságokra érzéketlen népétől a „Vérhólyag” nevet kapta.

Modell: Sport 250
Gyártási év: 1936
Teljesítmény: 9 LE
Lökettérfogat: 247 ccm3
Motortípus: egyhengeres, kétütemű

• DKW Sport 250
  1939-ben Németországban a motorkerékpárok harmada a DKW gyárból került ki.
  A gyár a versenysportban is nevet szerzett magának: ebben az évben 4 német bajnokságot sikerült begyűjtenie.
  A modellprogram újdonsága a Sport 250-es volt. Tipikus gyors, utcai motor, 9 LE-s teljesítménnyel, és 100 km/óra csúcssebességgel.

Modell: NZ 350
Gyártási év: 1939
Teljesítmény: 11,5 LE
Lökettérfogat: 346 ccm3
Motortípus: egyhengeres, kétütemű

• DKW NZ 350
  A sikeres SB modellsorozat után következett az új NZ-generáció, 250 és 350 cm3-es hengerűrtartalommal. A DKW ezt a motort úgy hirdette, hogy „kényelmes, könnyű és jól kezelhető”. A 250-es 9 LE-t, a 350 cm3-es pedig 11,5 LE-t tudott.
  A második világháború ezután keresztülhúzta a DKW számításait: a „civil luxusgépek” gyártását meg kellett szüntetni.

Modell: RT/2 125
Gyártási év: 1954
Teljesítmény: 6,4 LE
Lökettérfogat: 123 ccm3
Motortípus: egyhengeres, kétütemű

• DKW RT/2 125
  Az 1940-ben megjelent RT 125-ös a szászországi gyár utolsó fejlesztése volt. A háborút követően a modellt az MZ gyár ETS 125 márkajelzéssel hozta piacra, az ingolstadtiak megmaradtak az RT 125-nél. Ebben a gépben tulajdonképpen az volt a kiváló, hogy mintaként szolgált további fejlesztésekhez.
  A DKW RT 125 lett a világ leggyakrabban „koppintott” motorkerékpárja. Megépítette saját változatban a Harley-Davidson, a BSA, a Komet, a Minsk és a Yamaha, hogy csak a legismertebbeket említsük…

Modell: RT 200 VS
Gyártási év: 1955
Teljesítmény: 11 LE
Lökettérfogat: 197 ccm3
Motortípus: egyhengeres, kétütemű

• DKW RT 200 VS
  A DKW kétütemű tradíciói az NDK-beli Zschopauban, az NSZK-ban pedig Ingolstadban éledtek újjá. A bajorok 1955-ben jelentkeztek az első DKW luxusgéppel, az RT 200 VS-sel. A VS rövidítés a váz komplett rugózására (Vollschwingen) utal. Az RT ugyanis egy olyan „utazási komfortot” biztosított, hogy a pilóta „úgy érezhette magát, mintha egy felhőn lebegne”.
  De minden luxusfejlesztés mellett: 1958-ban a DKW kivonult a motorkerékpárok világából.

Forrás: 1000 motorkerékpár

– Az Adler története
– Az Aermacchi története
– Az AJS története
– Az Aprilia – és az olasz versenyszellem
– Ariel – tradíció és extravagancia
– AWO/Simson – szegényes egyhengeresek a háború utáni NDK-ból
– Benelli – egy legenda visszatér
– Betamotor – versenygépek Toscanából
– Bianchi – egy olasz úttörő a motorkerékpárok fejlesztésében
– Bimota – különlegességek Itáliából
– BMW – egy német sikertörténet – első rész
– BMW – egy német sikertörténet – második rész
– BMW – egy német sikertörténet – harmadik rész
– BMW – egy német sikertörténet – negyedik rész
– BMW – egy német sikertörténet –ötödik rész
– Brough Superior – mindenből a legjobbat
– BSA – a birminghami legnagyobbak
– Buell – amerikai sportgépek Harley-szívvel
– Bultaco – mindent a sportért
– Cagiva – a Castiglionik öröksége
– CCM – a Clews-féle versenygépek műhelye
– CZ – a cseh „népmotorok”