Csatlakozz hozzánk

Műhely

Café Kedd: Triumph Street Triple 675 inspiráció

Triumph Street Triple 675 Café Racer – Brit háromhengeres alapok, amerikai módra újragondolva

Közzétéve

ekkor

MPS ALPINESTARS 2017
MPS AUTOMAG

– Café Kedd néven új sorozatot indítottunk, melyben a Café Racer kultúra enciklopédiáját igyekszünk fellapozni. Hétről-hétre láthattok nálunk keddenként racer-csemegéket, de tanácsokat is adunk, illetve alkatrészeket is javasolunk a motorátépítéshez. A célunk, hogy hazánkban is minél nagyobb nyilvánosságot biztosítsunk ennek az arra érdemes műfajnak.

Akik szeretik a sportos motorokat, ugyanakkor nincs kedvük kézen állni az alacsony kormánycsutkák miatt, azoknak tökéletes választás volt a Triumph Street Triple. Pehelysúlyú, kezes a futóműve, a három hengeres 106 lovas motor pedig egyszerre nyomatékos lent, és forog szépen fent.

A motor egyik legmegosztóbb pontja az első fényszórók párosa, nem ritkán szokás a Star Wars híres C3-PO robotjához hasonlítani, amiben azért valljuk be, van valami. Szerencsére erre is van megoldás, igaz nem csak a motor eleje, hanem szinte az egész gép átváltozott, köszönhetően az amerikai Motorelic és Jett Design együttműködésének.

Az építés filozófiája, kiindulópontja a hetvenes, nyolcvanas évek endurance versenymotorok szellemének illetve hangulatának megidézése volt, a fényezést viszont a hatvanas évekbeli Porsche 908 versenyautók ihlette.

Azért esett a választás egy 2011-es Street Triple-re, mert a soros három hengeres elrendezés miatt keskenyebb a motor és különösebb módosítások nélkül is baromi mozgékony tud lenni. Persze mindig van hova könnyíteni, finom hangolni és módosítani a megjelenésen, ami mind meg is történt.

A külsőt Andrew Jett álmodta újra, a megvalósításban viszont a Motorelices Sean Skinner segített elég sokat. Nem maradt érintetlenül se a váz, se a futómű, a blokk belseje viszont bontatlan maradt, csupán a perifériáját módosították kicsit.

A Triumph megkapta a szokásos komplett kipufogó rendszert, SC Project három-egyes verseny leömlővel, egyedi csövezéssel, a végén pedig egy Cone Engineering SS végdobbal. Mindez pedig nem nyom többet három és fél kilónál a mérlegen.

Persze a szívó oldalt se hagyták teljesen nyugodni, egy BMC légszűrőre cserélték a gyári szűrőt és a motorvezérlőt is megírták, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni a módosításokat. A leömlőt és rendszert részben eltakarja a ”hóeke” idom, ami egy némi faragással felszerelt gyári Triumph kiegészítő.

Sok kicsi sokra megy ugye, ami a teljesítményen is meglátszik: 20 lóval sikerül ráemelni a gyári értékre, így már 125 pacival rendelkezik az angol telivér. Ennél több nem is kell, főleg ha azt is hozzávesszük, hogy 164 kilósra sikerült lefogyasztani a motort.

Azért az erőátvitelben és a hajtásláncban is történtek változások: bekerült például egy Yoyodyne csúszókuplung, ami sokkal jobban tolerálja az agresszív visszaváltásokat. A lánc egy könnyített 520-as termék, ami elöl és hátul is Superlite fogaskerekeken gördül, utóbbit a gyári 47-ről 49 fogas verzióra cserélték a srácok. A megbízhatóság jegyében felkerült még egy APE vezérműlánc feszítő is, biztos ami biztos alapon.

Kitárgyaltuk már, hogy a Street Triple alapból is egy nagyon kezes motor, de ezt is sikerült tovább fokozni. Az első villa kapott egy pár K-Tech 20 IDS patront, ami az egyik oldalon 30 állásban állítható húzófokozati csillapítást, a másikon pedig 24 kattanásban állítható nyomófokozati csillapítást tesz lehetővé, a rugó előfeszítés pedig 18 milliméternyi állítást enged.

A hátsó teló sem úszta meg, helyét egy Penske 8900-as, szintén állítható egység vette át, ami meg is emeli a motor hátulját úgy 8 mm-el, ezzel is több súlyt pakolva a motor első tengelyére, így javítva picit a kanyarodáson és valószínűleg rontva a komforton.

Ezt némileg ellensúlyozza az állítható Woodcraft csutkakormány, ami fekete Renthal markolatokba bújt. Az esetleges kormánycsapkodást pedig a Scotts kormánylengés-csillapító akadályozza meg.

Meglepetésre adhat okot, hogy a felnik megmaradtak gyárinak, mivel már alapból is egész könnyűnek számítanak a maguk 3.5 és 5 kilójukkal.

A megosztó dupla körlámpának nyoma se maradt, helyére üvegszálas fejidom került, amire egy méretre vágott plexi lett felcsavarozva, maga mögé rejtve a műszeregységet.

A fényeket mindenhol LED-es egységekre cserélték, ami viszont felveti azt a kérdést, hogy hova lett az első fényszóró? Egy trükkös megoldással forgathatóvá és csúsztathatóvá tették, így egyszerre használható pályanapokon és közúton is, szétcsatlakoztatás nélkül.

Az új 1.1 kilós segédvázra egy alapos áthúzás után visszatették a gyémánt mintásra varrt Alcantara ülést, ami elég sokat hozzátesz a hangulathoz.

Az egyszerű, de ízléses fényezés inspirációját az 5-ös és 64-es számú Porsche kupék adták, (Andrew kedvencei) egyenesen 1969-ből.

Habár nálunk némileg még mindig ritkaságnak számít a Steet Triple, de egy ilyen építés után érdemes elgondolkodni egy háromhengeres beszerzésén, nemde?

Forrás: Bike Exif

Ha motorépítő vagy és bármire szükséged van, keresd a Szilágyi Erzsébet fasor 17.-es szám alatt lévő MotoPartsShopot.
Akár még ötleteket is tudunk adni!

MPS ALPINESTARS 2017
ALPINESTARS OFF ROAD

Comments

comments

Astone

Facebook

Suzuki

INSTAGRAM

Kövess bennünket az Instagramon is!

ALPINESTARS OFF ROAD

Trending