Café Kedd: Nimbus Type C, a Bonneville versenymotor

– Café Kedd néven új sorozatot indítottunk, melyben a Café Racer kultúra enciklopédiáját igyekszünk fellapozni. Hétről-hétre láthattok nálunk keddenként racer-csemegéket, de tanácsokat is adunk, illetve alkatrészeket is javasolunk az építéshez. A célunk, hogy hazánkban is minél nagyobb nyilvánosságot biztosítsunk ennek az arra érdemes műfajnak.

A Dán Fisker & Nielsen már a XX. század elején motorkerékpárok gyártására összpontosított. Ebben az időben már híres vállalkozásnak számítottak, hiszen ők gyártották Európa első porszívóját.  Később a cég érdekében változásokra volt szükség, ezért egyedülálló motorok gyártására specializálódtak:
a cél, felülmúlni mindenki más motorját.
Így természetesen új nevet is kapott a vállalkozás, amit “Nimbus Motorkerékpár“-nak kereszteltek.  Első gépük egy kardánhajtású 750-es sornégyes volt, amit 1920-tól lehetett megvásárolni.

14 évet kellett várni a következő átdolgozott motorkerékpárra, ami a “Type C”  nevet kapta. Később ráragadt a Humlebein név is (angolul: “Bumblebee”), amit elsősorban a hangjának köszönhet.  Motorkerékpárjuk hatalmas sikert aratott, a rendőrség, a posta, és a hadsereg is előszeretettel használta. A Nimbus Type C-t pontosan 1959-ig gyártották, összesen 12.000 db gurult ki a gyárból. Erős és megbízható gép volt, Dániában alkalmanként még most is feltűnik az utakon.

Annak idején nagyon korszerű motornak számított, mivel ezt a típust szerelték fel először teleszkópos rugóval és elektromos gyújtással. A motor képes volt az összes riválisát maga mögé utasítani. Az első széria 18 Le-vel büszkélkedhetett, ami abban az időben igen soknak számított, majd később feltornázták 22-re, a végsebessége 120km/h-t is elérte.
Lars Nielsen, a Dán motorkerékpár restaurátor és építő úgy döntött, hogy egy ilyen Type C-ből épít egy Bonneville versenymotort.

A váz 4mm falvastagságú acél csőből készült, egyedi neck-tube és módosított  Harley Davidson Sportster futóművet kapott. Kerekeit egy Honda Goldwingtől kölcsönözte, de a tengelye az eredeti Nimbusé maradt. Elől egy Grimeca dobféket kapott, viszont hátulra nem szereltek féket mivel készítője szerint az csak felesleges súly. A csodaszép tankja teljesen egyedi tervezés, ahogy az ülés és a pedálszett is. A karosszériát a 70-es években készítette az MZ, amit Lars restaurált és sikeresen módosított. A gyári Nimbus motort is teljesen felújította, szerencsére könnyen talált hozzá tömítéseket, dugattyút hajtókarral, és végül az alkotás egy módosított Subaru Vivo kompresszort is megörökölt.

Élvezzétek a csodás képeket a hosszába beépített soros motorról!