Café Kedd: Icon x 1984 Kawasaki GPz900r =”Old Ghost”

A múlt heti Café Kedd után egy másik Icon1000 által megmunkált motorremeket kóstolgatunk. Japán a nyolcvanas években elég viccesnek tűnik mai szemmel, legyen szó zenéről, divatról, hajstílusról, vagy motorkerékpárról.

De ha van motor, ami érdemel egy második esélyt, az a Kawasaki (a korához képest) veszettül gyors GPz900r-je.

Zseniálisan bontja meg az összképet a fejidom

A keskeny, 16 szelepes blokk technológiailag fényévekkel előrébb tartott kortársainál, képesek voltak 115 lóerőt kipréselni a csak 908 köbcentis erőforrásból. Ez elegendő kakaó volt ahhoz, hogy a GPz-vel 240 km/h-s sebességgel szaggassuk az aszfaltot, mely akkoriban rekordnak számított.

Mint egy retro BMW

Az Iconnál Kurt Walter, a főtervező, nem félt eltérni a normáktól. “A GPz belépő drog volt nekem a sportmotorok ezen szubkultúrájába. Nem az a fajta motor, amit életed végéig feleségül veszel, inkább olyan partner, akivel olyan körökbe kerülsz be, amiről álmodni sem mertél”-meséli. Az “Old Ghost” névre keresztelt Kawát endurance-stílusúra alkották meg az új idomok és a finom felfüggesztésfejlesztések segítségével.

A donor nagyon a halálán volt már, Albuquerque-t egy eldugott garázsából szállították a portlandi Icon-kórházba. A legtöbb építő boldogan megelégedne 115 lóerővel egy 30 éves motorban, de az Iconnál kevesellték, ezért az kezelés első fázisa a teljesítménynövelés volt, 972 köbcentis Wiseco dugattyúkat és egy Racefit kipufogórendszert írtak fel a japánnak.

Sűrű, mégis stílusos

Az úttartáson teljes Öhlins felfüggesztéssel javítottak elöl-hátul.

A felnik egyedi, prototípus Billet felnik, Avon Cobra gumik társaságában, melyek egy szintén egyedi Roaring Toyz lengővilla közé vannak befogatva. Az idomok vadi újak, a tankot is beleértve a szemet gyönyörködtető felkelő nap dizájnnal, valamint egy agresszívabb fejidommal és aszimmetrikus lámpaelrendezéssel nyomatékosították az eredeti GPz forradalmas hangulatát.

Kit, maradj a motorban!

A tablet (Samsung Tab), mint műszerfal, pontos visszajelzést ad a Zizi minden mozdulatáról, a hasidomot pedig matricák hadseregével dekorálták – kalapemelés minden cégnek, aki segített valóra váltani a projektet.

Ennél mi lehetne nyolcvanas-évekbelibb?

Ez az a fajta motor, ami tökéletesen otthon érezné magát Tokió aszfaltján repesztve éjszaka, Bōsōzoku csopperekkel a háttérben. Talán itt kezdődik a nyolcvanas évek újjáéledése?