Buell – amerikai sportgépek Harley-szívvel

Erik Buell először tizenkét éves korában ült motoron. Tanulmányait csak úgy tudta finanszírozni, hogy egy motorkerékpár-kereskedésben dolgozott, s nem is sikertelenül: tanulófiúból a szervizrészleg vezetője lett.
Egy idő után arra is rájött, hogy rajong a motorversenyekért.
Itt sem volt eredménytelen: 1978-ban ő nyerte el az újoncok között a legjobb eredményt a Daytona-200-on.
Így végérvényes döntést hozott: továbbra is motorkerékpárokkal fog foglalkozni.

Erik Buell

A Harley-Davidson Motor Company alkalmazottja lett, ahol felépítmények fejlesztésével foglalkozott. Hogy saját motorkerékpárok építésével kapcsolatos álmait valóra váltsa, Erik Buell 1982-ben megvált a Harley-tól. Az első modell, amely a Buell gyár nevét viselte, az RW 750-es volt.

A Harley-Davidson 1987-től motorokkal segítette az innovatív konstrukciók megjelenését, amelyek iránymutatóan új megoldásokat jelentettek. 1998-ban a Buell Motorcycle Company részvényeinek 49%-át átvette a Harley, s így a Buell annak leányvállalatává vált.

Modell: Buell RW 750
Gyártási év: 1984
Teljesítmény: 165 LE
Lökettérfogat: 750 cm3
Motortípus: soros elrendezésű, négyhengeres

• Buell RW 750
  Az első hivatalos Buell gyártmányú motor az RW 750-es volt. Egy igen nagyteljesítményű, kétütemű, powerszelepes, négyhengeres gépről van szó. Túlméretezett teljesítmény és szokatlan forma – de aerodinamikailag tervezett külső burkolat. Az RW a „Road Warrior” kategóriára utaló rövidítés. Az RW 750 – a forgattyústengelynél mérve -165 LE-t adott le, súlya 137 kg volt, s a tesztek során elérte a 285 km/órás sebességet. A burkolat rendkívül hatékonyan csökkentette a légellenállást. Erik Buell néhány kisebb versenyt nyert e géppel, de nem egyszer új hengerre, dugattyúkra, forgattyústengelyre volt szükség, mert a gép csak így bírta a hosszabb versenyeket. Buell azonban nem adta fel, s az USA Motoros Szövetsége (American Motorcycle Association) éppen akkor módosította a versenygép kategóriákat, amikor az RW készen állt a nagy dobásra. Egyik napról a másikra szűnt meg az RW utáni kereslet, így végül egyetlen szériamodell került csupán piacra.

Modell: Buell RR 1000 Battletwin
Gyártási év: 1987
Teljesítmény: 90 LE
Lökettérfogat: 996 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű V-motor

• Buell RR 1000 Battletwin
  A Buell második önálló fejlesztésű modellje már nem kétütemű motorral dolgozott, hanem egy gumiba ágyazott Harley-Davidson-XR1000-es hajtotta, amelyet egy különösen szilárd vázra építettek. Az RR 1000-es Battletwin lett az első olyan motorkerékpár, amelynek szokatlan konstrukciós jellegzetességei a súlyelosztás koncentrálásának irányába hatnak. A hajtóműre terhelt központi rugóoszlop, a motorhoz – s nem a vázhoz – csatlakozó lengőkar mentesíti a vázat a vibrációtól. A motor alatt rögzített lökésgátlók lehetővé teszik a tengelytávok csökkentését, s az ideépített hangtompítók szintén a motor tömegének központosítását segítik. A gép a Buell tipikus ismertetőjegyeit hordozza magán: a teljesen új felépítmény, az RW radikálisan versenygépre utaló geometriája, a rezgéscsillapított XR1000-es motor, s hasonlóképpen az RW-re emlékeztető egzotikus vonalvezetésű burkolat. A modell megjelenését követő első évben – 1987/88-ban – 50 RR 1000-est értékesítettek. Ezután következett néhány versenyeken aratott győzelem, s a nemzeti bajnokság megnyerése. Ezt követően az Amerikai Motor Szövetség ismét megváltoztatta a kategóriákat, s így ez a modell is elveszett. Az 1984-ben bemutatott 1203 cm3-es Harley-motor sokat ígérő kezdetet jelentett az új modellváltozatokhoz. A közúti közlekedésre alkalmas RR 1200-as Battletwin már ezzel a motorral épült, s az 1988-as bemutatást követő évben 65 ilyen gép talált gazdára.

Modell: Buell Thunderbolt S2
Gyártási év: 1996
Teljesítmény: 68,5 LE
Lökettérfogat: 1203 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű V-motor

• Buell Thunderbolt S2
  A Thunderbolt S2-es mérföldkövet jelentett a vállalat történetében: ez volt az első modell, amely a Harley-Davidsonnal együttműködve épült. A fogyasztók és a média nem fukarkodott az elismeréssel, a Rider magazin egyenesen Top-innovációként értékelte az új konstrukciót. A gép valóban sikeres volt, egyúttal kihívást is jelentett, mivel e modellel a Buell a fogyasztóknak egy speciális rétegét szólította meg: a teljesen egyedi formatervezés inkább a klasszikus sportkocsik, semmint a motorkerékpárok vonalvezetésére emlékeztetett. A Harley-motorok keményebb vibrációja itt is éreztette hatását, a csavarok utánhúzása a tulajdonosok számára folyamatos elfoglaltságot jelentett.

Modell: Buell Lightning S1
Gyártási év: 1998
Teljesítmény: 88 LE
Lökettérfogat: 1199 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű V-motor

• Buell Lightning S1
  A Buell 1996-ban mutatta be a Lightning S1-est. Ez a modell mutatta meg először, hogy milyen lehetőségek rejlenek a rusztikus Harley V2 motor és a sportos felépítmény összekapcsolásában. A Lightningot radikális vonalvezetése és a kis felületre korlátozódó burkolat tette az első nagy teljesítményű és jó gyorsulású utcai motorrá, vagyis streetfighterré. A White Lightning nemesfehér lakkozásával az S1 korlátozott példányszámú változata volt. A felépítményt, a vázat és a kerekeket a fehér két különböző árnyalatával festették. E speciális változat lényegében csak optikailag különbözött a szériagépektől: a felépítmény és a motor azonos volt. A Buell rajongói között viszont a White Lightning kultikus tárgy lett.

Modell: Buell M2 Cyclone
Gyártási év: 1999
Teljesítmény: 88 LE
Lökettérfogat: 1199 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű V-motor

• Buell M2 Cyclone
  Az 1997-ben gyártott M2 Cyclone egy rövidített S3-vázon ült. Külsőleg a modellt fekete fémrészek, a hiányzó fordulatszámmérő és a szélterelő megváltozott formája különböztették meg az S1-től. A kényelmes kétszemélyes ülés könnyebbé tette az utas szállítást. Az USA-ban az M2-t – a drágább modellekhez képest – kisebb teljesítménnyel hozták piacra. Európában az M2 az 1996-os S1 Lightening-gel együtt érkezett.

Modell: Buell X1 RS 2000
Gyártási év: 2000
Teljesítmény: 90 LE
Lökettérfogat: 1199 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű V-motor

• Buell X1 RS 2000
  Az X1 RS 2000 a nagy teljesítményű amerikai kocsik stílusában készült. A vörös alapra festett, kettős fehér csík az első sárvédőtől a hátsó spoilerig tart: végighúzódik a szélterelőn és az üzemanyag-tankon, kifejezetten sportos külsőt kölcsönözve a gépnek. A fekete váz és a polírozott könnyűfém-felnik csak teljesebbé teszik ezt a hatást. A speciális változatot – mind a pilóta, mind az utas számára – bemart felületű lábtartóval, s egy olyan tanksapkával készítették, amelybe a korlátozott példányszámban készült motor azonosítószámát gravírozták. Az X1 RS 2000-ből Németországba is csak 75 darab érkezett.

Modell: Buell Lightning X1
Gyártási év: 2000
Teljesítmény: 88 LE
Lökettérfogat: 1199 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű V-motor

• Buell Lightning X1
  Az S1 továbbfejlesztett konstrukciójaként 1999-ben került piacra a Lightning X1-es. Az új vonalvezetésű váz lehetővé tette a kipufogócsövek elhelyezkedésének megváltoztatását, mert sok motorosnak gondot okoztak a távozó meleg gázok. A bordásszíj cseréjére kényszerülők megtanulták értékelni, hogy a szíjat csupán egy csavarral rögzített védőfedél takarta. Hasonló előnyt jelent, hogy az utas lábtartója is csavarral kapcsolódik a karosszériához, így annak szerelése sem okozhat nehézségeket. A gép rugózása és a lökéscsillapítás Showa-elemekkel van megoldva – ez a cég szállította az S1-es modellszéria építésekor a White Powerhez is ezeket az alkatrészeket. Azok a kisebb-nagyobb változtatások amelyekkel a gyártó cég a kéthengeres, léghűtéses V-motort kívánta tökéletesíteni, kívülről alig láthatók – a motor teherbírását javítják. A belső változtatások érintik a forgattyústengelyt, a bütyköstengelyt hajtó fogaskereket, az olajpumpát és az olajszivattyút, a hengercsapágyazást, valamint a kipufogórendszert. Hasonlóképpen újdonságot jelentett az, hogy a motor elektromos benzin-befecskendezéssel dolgozik.

Modell: Buell Tunderbolt S3T
Gyártási év: 2000
Teljesítmény: 90 LE
Lökettérfogat: 1199 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű V-motor

• Buell Thunderbolt S3T
  Az S1 után röviddel még 1996-ban debütált az S3. Külsőleg nagyon hasonlít az S2-eshez, műszakilag azonban az S1-hez áll közelebb. Az S3 szűkre méretezett ülése nem alkalmas nagyobb túrákra. A tank műanyagból készült, űrtartalma 19 liter. Az önsúly további csökkentése érdekében a burkoláshoz üvegszálas műanyagot használtak. Miként az S1 esetében, az S3-nál is felspécizett Evolution V2 motor adja a meghajtást szűk 90 LE-s teljesítménnyel. Az S3T az S3-as túragép-változata. A burkolat anyagából készült csomagtartó két különböző méretben rendelhető. Igen praktikus megoldás a választható belső tartály, amely a csomagtartóból kompakt kiemelhető anélkül, hogy a csomagtartó dobozát le kellene venni a gépről.

Modell: Buell X1 Ice
Gyártási év: 2000
Teljesítmény: 90 LE
Lökettérfogat: 1199 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű V-motor

• Buell X1 Ice
  A 2000-es szezon forró nyári napjaira szánta a Buell ezt a hideg ezüstszínűre lakkozott modellt. A kerekek, a csövek és a váz egyaránt ezüstmetál színűek, s még a motor színárnyalata is ehhez a tónushoz alkalmazkodik. Az apró, finom részletek – például a tank színezése – hangsúlyosabbá teszi az X1 Ice eleganciáját. Az exkluzív megjelenést fokozzák a karcsú alumínium lábtartók, a tanksapkába gravírozott szériaszám. Az exportra szánt 375 példányból Németország csak 75 darabot kapott.

Modell: Buell Blast
Gyártási év: 2000
Teljesítmény: 34 LE
Lökettérfogat: 492 cm3
Motortípus: egyhengeres, négyütemű

• Buell Blast
  A Blast speciálisan a hazai igények kielégítésére készült. Az első 3 évben több mint tízezer példány került piacra, ez nagyságrendjében egészen elfogadható eredmény, viszont mégsem, ha figyelembe vesszük, hogy ez egy olcsó, egyhengeres gép. Németország nem is importált a modellből, mivel a zajszintre és a károsanyag-kibocsátására vonatkozó szigorú előírások szerint a Blast legfeljebb 30 LE-s lehetett volna. A konstrukció fémgerincre függesztett egységekből állt össze. Határozott előnyei ellenére inkább gyenge tanulómotorként szerepel a motorosok értékelésében.

Modell: Buell Lightning XB9S
Gyártási év: 2002
Teljesítmény: 84 LE
Lökettérfogat: 984 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű V-motor
A képen látható XB9S Buell, Pál Enikő tulajdona! 🙂

• Buell Lightning XB9S
  Az XB9S és annak egyik változata, a Firebolt XB9R 2002 nagy meglepetését jelentették. A céget alapító Erik Buell konstrukciós alapelveit e gépeknél sikerült tökéletesen átültetni a gyakorlatba. E három alapelv – a súlyelosztás centralizálása, a felépítmény stabilizálása, s a csillapíthatatlan erőhatásoknak kitett (rugózatlan) tömeg csökkentése – gyakorlati megvalósításakor olykor szokatlan megoldásokat kell alkalmazni. Ez történt az XB modellsorozat már említett két változatának esetében. Az üzemanyag tárolására a vázat használták, s ahol a megszokott konstrukcióknál a tankot helyezték el, ott most a légszűrők kaptak helyet. Mindkét modell első kerekére egy 375 milliméteres féktárcsa került. A ZTL (Zero Torsional Load = nyírófeszültség-mentes rendszer) koncepciót alkalmazva a fékhatás közvetlenül a felnire hat, s nem a küllőkre – mint a hagyományos fékek használatakor – , így ismét csökken a rugózatlan erőhatásoknak kitett tömeg. A rendkívül erőteljes V2-es Harley-motorral felszerelve a Lightning XB9S nem mindennapi utazási élményt nyújt.

Modell: Buell Firebolt XB9R
Gyártási év: 2002
Teljesítmény: 84 LE
Lökettérfogat: 984 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű V-motor

• Buell Firebolt XB9R
  Az XB9R csak decens burkolatát tekintve különbözik az XB9S-től. Az XB9R is a vázban hordja az üzemanyagot, s a lengőkarban az olajat. Mindkét modellnél egyaránt szolgálják a zajcsökkentést és a teljesítmény optimalizálását a nemes anyagból készült kipufogócsövek és a nagy torkolati hangtompító, mely lehetővé teszi a gázok szabad kiáramlását, a hullám-interferenciát segítő csőrendszer pedig a zajkibocsájtást minimalizálja. A V2-motor DDFI rendszerben, azaz dinamikusan és digitálisan szabályozott benzin-befecskendezéssel kap üzemanyagot. A zárt rendszerben a motor belső és külső üzemi feltételei egyaránt kontroll alatt állnak, s ennek megfelelően változik a befecskendezett üzemanyag mennyisége. A motor üresjáratban kellemetlen vibrációja az uniplar motorfelfüggesztésnek köszönhetően menet közben megszűnik.

Modell: Buell Lightning XB 12S
Gyártási év: nincs adat
Teljesítmény: 104 LE
Lökettérfogat: 1203 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű V-motor

• Buell Lightning XB 12S
  AZ XB9 nagy sikere arra ösztönözte a Buell mérnökeit, hogy még egyszer kíséreljék meg a már korábban is elég radikális koncepció továbbfejlesztését. A fejlesztők az anyavállalat motorkészletét szemügyre véve egy 1200-as V2-es motort választottak. Nagyobb hengerűrtartalom, nagyobb forgatónyomaték, 100 LE-t is meghaladó teljesítmény – erre vártak a Buell vásárlói. A „csupasz” XB 12S így a valaha épített legerősebb streetfighterként vonul be a motorkerékpárok történetébe.

Modell: Buell City X XB9SX
Gyártási év: 2005
Teljesítmény: 84 LE
Lökettérfogat: 84 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű V-motor

• Buell City X XB9SX
  A meglehetősen erős 1200 cm3-es motorral épített XB-12 megjelenése után a vásárlók egyre kevésbé érdeklődtek a 9-es változat iránt. Logikus: a lökettérfogat semmivel sem helyettesíthető. 2005-ben ezért aztán a kisebb Firebolt és Lightning változatokat törölték a német importőrök programjából, s a City X-el helyettesítették azokat. A City X az első motorkerékpár, amelyet átlátszó lakkal fújtak le, s ez nem csak „valamilyen más”, hanem kifejezetten eredeti ötlet, amely alkalmas a tudatos modern életstílust élő motorosok megszólítására. További finomságok: a markolatra simuló kézvédők és a crossmotorokra emlékeztető kormány.

Modell: Buell Firebolt XB12R
Gyártási év: 2004
Teljesítmény: 101 LE
Lökettérfogat: 1203cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű V-motor

• Buell Firebolt XB 12R
  A részben burkolt Firebolt 1200-as motorjával hihetetlenül jól használható motor. Az óriási forgatónyomatékkal rendelkező gép olyan határozottan szedi ki a Fireboltot az alacsony fordulatszámok veszélyes zónájából, hogy még a legsportosabb vezetőnek is csak ritkán kell váltania. Az erőátvitelt egy kevlar alapanyagú bordásszíj biztosítja, mivel ez halk és karbantartást alig igényel, biztosítja a hátsó kerék meghajtását. Ugyanakkor az önsúly, s így a rugózatlan tömeg csökkentéséhez is hozzájárul. A bordásszíj átlagos élettartama 30 ezer kilométer, s az ára sem haladja meg a láncmeghajtásokét.

Forrás: 1000 motorkerékpár

– Az Adler története
– Az Aermacchi története
– Az AJS története
– Az Aprilia – és az olasz versenyszellem
– Ariel – tradíció és extravagancia
– AWO/Simson – szegényes egyhengeresek a háború utáni NDK-ból
– Benelli – egy legenda visszatér
– Betamotor – versenygépek Toscanából
– Bianchi – egy olasz úttörő a motorkerékpárok fejlesztésében
– Bimota – különlegességek Itáliából
– BMW – egy német sikertörténet – első rész
– BMW – egy német sikertörténet – második rész
– BMW – egy német sikertörténet – harmadik rész
– BMW – egy német sikertörténet – negyedik rész
– BMW – egy német sikertörténet –ötödik rész
– Brough Superior – mindenből a legjobbat
-BSA – a birminghami legnagyobbak