Blog

BMW – egy német sikertörténet – első rész

Aminek még nem ismerjük a végét…

Published

5 év ago

2018.04.24.

Boross Évi

Nem egy példát ismer arra a történelem, hogy valamely repülőgépek építésével foglalkozó cég egyszer csak el kezd motorkerékpárokat fejleszteni. De az ilyen nekibuzdulásokból igen ritkán kerekedett olyan sikertörténet, mint a BMW esetében.

Az első világháború Németország kapitulációjával ért véget, s a győztes hatalmak megtiltották a háborúban vesztes németeknek, hogy bármilyen légi-tevékenységet folytassanak. Így aztán a Bayerische Motor Werke elvesztette létalapját, jóllehet korábban repülőgépmotorok készítésével tetemes pénzre tett szert, és komoly tekintélyt szerzett. Új tevékenységi terület után kellett nézni.

1919 végén adott megbízást Franz-Josep Popp vezérigazgató Max Friznek, a gyár főkonstruktőrének motorkerékpár-motorok tervezésére. Ő fejlesztette ki aztán azt a kéthengeres bokszermotort, amely a maga idejében forradalmian új konstrukció volt.

A motort kezdetben más autó-, illetve motorkerékpár-gyáraknak adták el, s ez komoly sikereket hozott. Ekkor határozta el az újonnan alapított Bayerische Motorowerke AG, hogy bekapcsolódik a motorkerékpárok gyártásába, s 1923-ban be is mutatta az első modellt.

Ez volt az R 32-es, amely már magán hordozta mindazokat a konstrukciójellegzetességeket, amelyeket a mai BMW bokszermotorok mutatnak. Az R 32 hatalmas sikert aratott, s hamarosan újabb változatok követték. A nagy reklámhatású sportsikerek sem várattak magukra sokáig, így aztán igen kedvezően alakultak az értékesítések. A második világháború kezdetére a kék-fehér propeller már egy nemzetközileg elismert és tekintélyes vállalat szimbóluma lett, s a háborút követően a BMW hamarosan folytatta korábbi sikereit.

Csak a hatvanas évek jelentettek hullámvölgyet, a motorkerékpárok piaca ekkor teljesen telítődött, s Münchenben mérlegelték a motorkerékpárok gyártásának leállítását. A BMW azonban a folytatás mellett döntött, a gyártást Berlin-Spandauba helyezték át.

Jóllehet a BMW-gépek olykor kifejezetten konzervatív hatást keltenek, a gyár mégis hajlamos volt a forradalmi újításokra, s hosszú évekig megszabta a motorkerékpárok építésének irányvonalát. Ma már esztendők óta a legfontosabb európai piacon – nevezetesen a németen – vezető helyen áll az értékesítések alakulását tekintve, s a sikertörténetnek még nem ismerjük a végét.

Modell: R 32
Gyártási év: 1923-1926
Teljesítmény: 8,5 LE (3300 percenkénti fordulaton)
Lökettérfogat: 494 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű bokszermotor

BMW R 32
Az 500 cm3-es R 32 oldaltszelepelt és fedett vezérművel készült motorjában alapvetően megváltozott az üzemanyag-áramlás. A 8,5 LE-s teljesítményt egytárcsás dörzskupung továbbította a kézzel kezelhető, háromfokozatú sebváltóba, s onnan egy rendkívül teherbíró kardántengely vitte át a hátsó kerékre. A 120 kilogramm súlyú motor olajfogyasztása gazdaságos, élettartama hosszú volt. A viszonylag jól működő elsőkerekes laprugók kényelmessé tették az utazást.

Modell: R 37
Gyártási év: 1925-1926
Teljesítmény: 16 LE (4000 percenkénti fordulatnál)
Lökettérfogat: 494 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű bokszermotor

BMW R 37
A BMW első sportmodelljét Rudolf Schleicher fejlesztette ki.
Az R 37 alapként az R 32 szolgált, de a sportmotorban a szelepeket a hengerfejbe építették. A teljesítmény elérte a 16 LE-t, s ezzel a motor végsebessége 115 km/óra lett. Az R 32-es kétszálú csőváza elbírta a megnövekedett teljesítményt.

Modell: R 39
Gyártási év: 1925-1927
Teljesítmény: 6,5 LE (4000 percenkénti fordulaton)
Lökettérfogat: 247 cm3
Motortípus: kegyhengeres, négyütemű bokszermotor

BMW R 39
A BMW első négyhengerese nem valamilyen kísérleti modell volt, hanem egy komoly 250-es sportgép. Először itt alkalmazták a hátsó pofafékeket, amelyek a kardántengelyen fejtette ki a fékhatást. A gép ára meglehetősen magas volt, s így az eladási mutatók sem alakultak kedvezően.

Modell: R 47
Gyártási év: 1927-1928
Teljesítmény: 18 LE (4000 percenkénti fordulatnál)
Lökettérfogat: 494 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű bokszermotor

BMW R 47
Két LE-vel erősebben és négy kilóval könnyebben: az R 37-es sportmodell újabb változata a részletekben volt tökéletesebb elődjénél. A hengerfej felől vezérelt 500-as motor csúcssebessége elérte a 110 km/órát, azaz lényegesebben gyorsabb volt, mint amit az akkori útviszonyok általában megengedtek.

Modell: R 63
Gyártási év: 1928-1929
Teljesítmény: 24 LE (4000 percenkénti fordulatnál)
Lökettérfogat: 494 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű bokszermotor

BMW R 63
1928-ban a BMW egy teljesen új programmal állt elő, s ennek keretében mutatta be többek között ezt a bikaerős, rövid lökettávolságú 750 cm3-es motorral hajtott R 63-ast. E modellnél használtak először motorkerékpáron dobféket, amelyre – a megnövekedett teljesítmény miatt – szükség is volt.

Modell: R 11
Gyártási év: 1921-1934
Teljesítmény: 18 LE (3400 percenkénti fordulatnál)
Lökettérfogat: 345 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű bokszermotor

BMW R 11
1929-ben a BMW már nem használt csővázakat, hanem bemutatta az első olyan modellt, amelynek váza hegesztett és csavarozott préselt fémidomokból készült. Hajtóműként a korábbi R 63-as felülvezérelt motorját használták.

Modell: R 2
Gyártási év: 1931-1936
Teljesítmény: 6 LE (3500 percenkénti fordulatnál)
Lökettérfogat: 198 cm3
Motortípus: egyhengeres, négyütemű bokszermotor

BMW R 2
Az akkoriban életbe léptetett új törvények szerint 1928 áprilisától a 200 cm3-nél kisebb hengerűrtartalmú motorok után Németországban nem kellett adót fizetni. Erre reagálva hozta piacra a BMW az egyhengeres R 2-es modellt, amely teljes sikert aratott a piacon.

Modell: R 4
Gyártási év: 1932-1937
Teljesítmény: 12 LE (3500 percenkénti fordulatnál)
Lökettérfogat: 398 cm3
Motortípus: egyhengeres, négyütemű bokszermotor

BMW R 4
Az 1932-ben bemutatott R 4-es, a középosztályt képviselte a gyár választékában: a 198 cm3-es R 2 és a 750 cm3-es R 11 között. Az egyhengeres R 4-es kicsit nehézkes volt, súlya elöl összpontosult, viszont csaknem elpusztíthatatlan volt, így aztán a hatóságok is szívesen használták.

Modell: R 17
Gyártási év: 1935-1937
Teljesítmény: 33 LE (5000 percenkénti fordulatnál)
Lökettérfogat: 735 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű bokszermotor

BMW R 17
Az R 16-os továbbfejlesztett változata a laprugós trapéz helyett már teleszkópos első villával épült. A hengerfej felől vezérelt 750 cm3-es motor teljesítménye folyamatosan javult, de a vízszintes síkban kettéosztott motorház miatt a modell nem volt sikeres.

Modell: R 5
Gyártási év: 1936-1937
Teljesítmény: 24 LE (5800 percenkénti fordulatnál)
Lökettérfogat: 494 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű bokszermotor

BMW R 5
Az elegáns építésű R 5-ös modellel a BMW visszatért a (most már hegesztett) csővázakhoz, a sportos formákhoz, s olaj-hidraulikus teleszkópot épített az új motorkerékpárba. A gép nemzetközileg is elismert konstrukció lett, motorját a háború utáni években az R 51/2-es modellben ismét használták.

Modell: Henne-RS 51
Gyártási év: 1937
Teljesítmény: 100 LE
Lökettérfogat: 494 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű bokszermotor

BMW Henne RS 51
Miután a BMW egyik tulajdonosa, Ernst Henne számtalan terep- és közúti versenyen bizonyította rendkívüli tehetségét, 1929-től a sebességi világrekordokra koncentrált. Legnagyobb sikerét 1937-ben a Frankfurt-Darmstadt autópályán érte el, ahol a képen látható teljesen burkolt, 500 cm3-es, 100 LE-re tuningolt kompresszoros RAS 51-essel 279,5 km/órás sebességet sikerült elérnie. Ez volt a 76. világrekordja, és versenyzői karrierjének csúcspontja is.

Modell: R 71
Gyártási év: 1938-1941
Teljesítmény: 72 LE (4600 percenkénti fordulatnál)
Lökettérfogat: 745 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű bokszermotor

BMW R 71
Az R 5-ös sportmodellel a BMW visszatért az elegáns – már hegesztett – csővázakhoz. A felülvezérelt motorral épült – az R 51-től az R 71-ig tartó – modellsorozatban, a direkt rugózású hátsókerék jelentett újdonságot. Az oldalvezérelt R 71-est viszont már nagy teljesítményű túragépnek tervezték, amely elsősorban oldalkocsik vontatására szolgált.

Modell: R 35
Gyártási év: 1937-1940
Teljesítmény: 14 LE (4500 percenkénti fordulatnál)
Lökettérfogat: 342 cm3
Motortípus: egyhengeres, négyütemű

BMW R 35
Az R 5-ös mellett az egyhengeres R 35-ös valahogy értéktelenebbnek hatott. Valójában az R 4-es szolgált mintaként az R 35-ös tervezésekor, teleszkópvillájából viszont hiányzik a lengéscsillapító. Az R 35-ös futárgépként szolgált a háborúban, majd a háború végeztével – a szovjet megszállási övezetben – EMW 35-ös (Eisenacher Motorradwerke) névvel született újjá.

Modell: R 20
Gyártási év: 1937-1938
Teljesítmény: 8 LE (5400 percenkénti fordulatnál)
Lökettérfogat: 192 cm3
Motortípus: egyhengeres, négyütemű

BMW R 20
Az igen népszerű R 2-es későbbi változataként jelentette meg a BMW 1937 tavaszán az R 20-as modellt. Újonnan tervezett motorházzal és háromfokozatú lábkapcsolós sebváltóval. A 200 cm3-es motor a 130 kilós gépet 95 km/órás sebességre gyorsította fel.

Modell: R 51 RS
Gyártási év: 1939-től
Teljesítmény: kb. 60 LE
Lökettérfogat: 494 cm3
Motortípus: kéthengeres, négyütemű bokszermotor

BMW R 51 RS
Jellegzetes hangjával az R 51-es kompresszoros konstrukció már 1939-ben százezreket vonzott bűvkörébe, és vitte őket a mennybe. A motor műszaki csoda volt – felsőfekvésű vezérműtengellyel és királytengellyel – , amely a kompresszoros feltöltés eredményeként 60 LE-s teljesítményt tudott leadni. E géppel nyerte Schorsch Meier 1937-ben a híres-hírhedt Tourist Trophyt, első külföldiként feliratkozva az 500 cm3-es kategóriájában a győztesek közé.