Csatlakozz hozzánk

Ti írtátok

Bátrak Versenye 2012 – benzingőz ingyen elvihető…

Magyar TT, belülről: MZ-s versenyzői beszámoló Balassagyarmatról

Közzétéve

ekkor

Euromotor3

Szöveg: grafi Képek: Kőházy Tamás, Túróczi Jácint

Kicsit máshogy indult ez a hétvége, mint egy évvel korábban. Szombat reggel csöpögő esős időre ébredtem. A kedvemet ez sem szegte, feltoltam a motort a futóra, és irány Balassagyarmat, a Bátrak Versenye.

Bár még csak szombat dél, de a gépátvételnél máris kígyózó sorok állnak. Fél kettőkor már mennünk kéne, jó lenne addigra végezni. Az utolsó percre végeztem is, még jó, hogy tegnap kicseréltem a lánckereket és a kormányt is. Csak fel kell kapnom a bőrt és már tűz is. Az X3 kategória edzése még nem kezdődött el, időben vagyok. A srácok felsorakoznak és várják, hogy beengedjék őket a pályára – és mire beállok a sor végére, már indul is az eleje.

Közút révén biztosan sokat változtak az állapotok tavalyhoz képest. Vágyálom, de hátha befoltoztak egy-két lyukat… A fekvőrendőrös kanyar belső ívén jobban megsüllyedt a vízlefolyó akna, aztakutyamindenit, de pocsék lett. Az emelkedő tetején a lassítót feljebb építették, de hoppá! Itt a nagy változás! Nem szalmabálát kell kerülgetni, hanem valami gumiszerű anyagnak kinéző olyan 5-6 centi magas elemeket. Délután tudom meg, hogy négy-öt kiló és nincs lerögzítve – persze addigra átugratok páron…


Ha jó irányból találod el, nem is repülsz sokat

Nem olyan vészes, ha az ember a ferde részéről találja el, de néhol a másik feléről is megkóstolom – fel is dob rendesen. Talán azért, mert a lassítók tavalyhoz képest szűkebbnek tűnnek és nehezebb is bemérni a féktávot, mert igen kicsik és nehezen észrevehető. Főleg azért, mert százas tempó felett érkezek a lassítókhoz, a gép alattam üvölt, az út szörnyen dobál. Az emelkedő tetején közelebb is került a sarokhoz, így az egyetlen technikás előzési pont meg is szűnt… Persze aki ügyes, itt is beerőszakolhatja magát valaki mellé, de ez így eléggé veszélyes. A Városháza előtti lassító sem változott sokat, ami rávisz a célegyenesre fordító kanyarra: kritikán aluli, rettentően dobál, ez már csak ilyen.

A szabadedzés a pálya megismerésére való, mindenki erre használja. Két órás pihenő után az időmérőre már mindenki összeszedi magát. Az időmérő eseménytelenül zajlik, persze vannak, akik azt hiszik, ez már a verseny. Üldözik egymást rendesen, közben feltartják egy kicsit egymást is. A verseny 10 körös lesz, nem vérre megy, serleget sem adnak érte. Műszaki hiba miatt csak ketten nem fejezik be a versenyt, 15.-nek sikerül befutnom, így az X kategóriában végre pontot szereztem.
Az MZ-sek mindig összetartanak, este a tábortűz mellet együtt söröznek, sütögetnek. Bambi mester két, motoros berkekben ismert emberrel gyarapítja az est fényét: Drapál Ferenc és Szabó Péter is velünk múlatja az időt. Több híres nagy név is szóba kerül, akik jövőre elindulnak a versenyeken közöttünk – jót tenne ez az ismertségnek. Tíz óra felé felmerül, hogy bejárjuk a pályát. A fél mezőny el is indul az 1480 méteres sétára, kivesézzük a kanyarok „buktatóit”, a fejlámpák és a közvilágítás fényében. Már majdnem éjfél, mire visszaérünk, Lecsó motorját még mindig szerelgetik.


Az MZ-sek így emlékeznek Pepire – Böröczky József Emlékverseny is egyben a ‘gyarmati MAMI Kupa forduló

Vasárnap

Csípős hidegre ébredtünk, az éjjel hűvös volt, ahogy errefelé mondják „majdnem megfagyott a kutya vize”. A sátorban csak 7 fokkal volt több a fagypontnál. Biztos őrültek vagyunk, mert míg mások 8:40-kor még a kávéjukat szürcsölgetik és ébredeznek, mi már csontig húzzuk a gázt. Csúszik is a pálya, nekem is megmoccan az emelkedő tetején lévő kanyarban a hátsó kerék a csatornafedőn. Dénes ebben a kanyarban csúnyán meg is csúszik, sikerül neki beékelni magát a járdaszegély és a motorja közé, ami jól össze is passzírozza, alig bír felkelni, a bordáját fájlalja. Az időmérő hozza a szokásos hármast: Zsombor, Tomi és Levi sorakozik fel, de Gino közvetlenül ott liheg e trió mögött. Az első verseny rajtja átlagos, páran megemelt első kerékkel teljesítik…


Itt mindeki levegőben lévő első kerékkel fordul

Nekem egész jól sikerül, egy pozíciót simán nyerek és majdnem Molnár Józsit is megfogom: mellé érek a sikánban, de nem tudok fordulni vele, ő van jobb íven, elmegy. Próbálom tartani a lépést, de úgy tűnik, bátrabb nálam. Az első kanyarba a tavalyi versennyel ellentétben simán befordul a mezőny. A zsarus kanyart nem mindenkinek sikerül bevenni, Frici állóra fékezi a hátsó kerekét, pont úgy, mint az első kanyarban. A bukkanókon képtelenség fékezni, kiegyenesíti a kanyart, egyetlen hengere le is áll, a mezőny után eredhet, ékes szavak kíséretében. Öt körrel később megcsinálja ugyanezt, majd a nyolcadik körben ugyanitt veszíti el a lánckerekét és ezzel a versenyének is vége. Az utolsó körben Máté szintén itt hibázik, egy bogár csattan a plexijén, amit nem direkt, de a szalaggal le is töröl, szerencséjére csak egy pozíciót veszít a malőrrel.


“Egy bogár csattan a plexijén, amit nem direkt, de a szalaggal le is töröl…”

A Classic kategória versenyén Lecsónak (Frecska János, a MAMI oktatója – a szerk.) megszorul a Pancsi blokkja a kanyarban és az őt pár méterre követő KisDió még reagálni se tud az eseményre – már át is esik rajta (onboard videó). Megállítják a versenyt, a mentőnek kell a pályára jönnie. Lecsót hordágyon viszik el a kórházba. Később úgy tudni, jól van, három napig tartják benn megfigyelésre. KisDió a lábán/motorján hagyja el a helyszínt.

A sajnálatos esemény miatt a 12 körös versenyünket 8-ra csökkentik. Valahol be kell hozni a csúszást, itt fenn „északon” gyorsan sötétedik. A második verseny rajtjánál az első verseny befutója alapján helyezkedünk el, kivéve az első 6 helyezetett, akik fordított sorrendben rajtolnak, tehát az első a 6. helyről és így tovább. A 14. helyről indulok, és most még jobban sikerül rajtolnom, mint korábban. Csabát és Józsit is lerajtolom, Frici előttem ér a lassítóhoz – persze megint álló hátsó kerékkel. Biztos senki nem szólt neki, hogy ezt nem így szokták… A harmadik körben Józsi jön be a belső íven, nem láthatom, a járdánál fordulva az utolsó pillanatban a szemem sarkából veszem észre, hogy egy féknyereg úszik be a sisakom mellé… Épp’ hogy helyet tudok szorítani neki, de így is majdnem felkenem a járdára, és az sem lenne jó, ha összeérnénk…


Megúsztuk egy bocsival

Épp kezdek belendülni, amikor pirosoznak. Hiába szóltunk még reggel, hogy nagyon rossz helyen van belső íven az a szalmabála az utolsó kanyarban. Nem tették odébb, annak ellenére, hogy az első versenyen is valaki kifordította és szétszóródott. Most pont ugyanez történt: Tomi a térdével megpöckölte és Gino eltalálta. El is vágódott, mint a valamire való olasz focista a tizenhatoson belül – semmi baj, csak egy ferde sárhányó.


Közel a járdához nem dobált annyira

Kiparancsoltak a boxba, amíg letakarítják a pályát. Kb. 10 perc után halljuk: „a verseny 50 százalékát már megtették az MZ-sek, így a futam értékelhető, nincs újraindítás”. Ezzel a versenyünknek vége is, ismét 14-ik lettem, de mivel csak 50 százalékos futam, így az értékelésnél is csak a fele pontokat kapjuk. Nem baj, így is gyűjtöttem három pontocskát a két versenyen.


 Az idei bajnok senkit nem kímél

– további beszámoló és interjú a balassagyarmati hétvégéről ITT

MPS ALPINESTARS 2017

Comments

comments

Hirdetés
Astone

Facebook

Suzuki

INSTAGRAM

Kövess bennünket az Instagramon is!

KTM

Trending