Csatlakozz hozzánk
MPS AIRFORM

Hírek

Az év visszatérője: interjú Bitter Sándorral

Az utcai harcos, aki mindenkinek segít, aki alaposan rászolgált a MAMS év visszatérője díjára. Road racerünkkel a Bitti által szervezett évzáró baráti bulin készült a beszélgetés

Közzétéve

ekkor

bitti interju sunnydiner
MPS RAM MOUNT
ALPINESTARS OFF ROAD

A legtöbbekhez annyi juthatott el Bitter elképesztő küzdeni tudásából és akaraterejéből, hogy törött lábbal is rajthoz állt, végigcsinálta és a 19. helyen végzett a legendás utcai versenyen, a Makaó GP-n. Pedig mit neki egy lábtörés – ez volt talán a legkisebb gondja!

Nagyon-nagyon mélyről jött vissza, magánemberként és sportolóként is nagyon komoly mélységeket járt meg az utóbbi néhány évben. Járt a csúcson, és megjárta a poklot is; sok mindent látott, átélt és tapasztalt abban a 23 évben, amit eddig a motorsportban töltött. Olykor nagyon kemény világ ez, ami még a legkeményebb embereket, a félelmet nem ismerő utcai motorversenyzőket is padlóra küldi. „Ami nem öl meg, megerősít” – tartja a híres mondás, „A harcnak sosincs vége!” – szól Bitti kedvenc szlogenje.

Az utóbbi évek tapasztalatai sok mindenre megtanították őt. Sok mindent átélt, amit rajta kívül nagyon kevesen. Ennek megvan az az előnye, hogy járt már ott, tudja, hogy van visszaút, és tudja, hogy az ördög sosem alszik, bárki kerülhet önhibáján kívül, a körülmények szerencsétlen összjátéka folytán bajba. És tudja, milyen jól jön ilyenkor egy segítő kéz. Ezért ő is segít, akinek tud. A kőkemény utcai harcos mögött ugyanis egy hatalmas szív dobog, ez a szív segítette talpra állni, ez hajtotta tovább minden sérülésénél, és ez nem hagyja nyugodni még most sem. Újabb és újabb célok, kihívások és feladatok kellenek, amik értelmet adnak az életnek.

Bitti Az év visszatérője díjjal és a makaói emlékserleggel

– Nyakunkon a karácsony. Hogyan emlékszel vissza a tavalyi ünnepekre? Gondoltad volna akkor, hogy idén Makaóban indulsz és a MAMS kitüntet az év visszatérője díjjal?

– Őszintén szólva tavaly karácsonykor ilyesmi meg sem fordulhatott a fejemben, mert szó szerint a túlélésért küzdöttem. Amikor a többi ember a szeretteivel ünnepelt és pihent, én akkor voltam lelkileg a legmélyebb ponton, ami már a fizikai állapotomra is kihatott. Tényleg nagyon mélyre kerültem akkor, aminek több oka volt, de a legfőbb az, hogy lenyúlták a szponzorpénzemet. Rengeteg csalódás ért, és elég kilátástalannak tűnt a helyzetem. De valami mélyen belül mégis dolgozott bennem tovább, és erőt adott, hogy összeszedjem magam és felálljak. Úgy gondolom, hogy Isten is visszafogadott a kegyeibe, és elkezdett minden újra jóra fordulni. A Pannóniaringen elkezdtem fiatalokat oktatni, amit az utánpótlás-nevelés, és a saját formában tartásom miatt is fontosnak tartottam.

Aztán mögém állt és felkarolt a H-Moto Team és Kelemen Krisztián, akiknek szintén sokat köszönhetek, csakúgy, mint főtámogatóimnak, a Redline Hungary-nak és Groomi Trade-nek. Allann-Jon Venternek, aki Makaó GP-n volt a csapattársam és eggyel előttem végzett, van egy tetoválása, amin az áll: „The fight is never over!”. Ez nagyon igaz: „a harcnak sosincs vége”! Ezt üzenném azoknak, akik esetleg a mostani ünnepekkor vannak padlón, mindig van kiút, még a legnagyobb gödörből is! Egy nagyon komoly mélyrepülésből sikerült kikászálódnom, aminek során magamat is le kellett győznöm többször, és örülök, hogy törött lábbal is sikerült végigcsinálnom a makaói versenyt. Remélem, hogy ezzel a kitartásommal és akaraterőmmel a fiatal nemzedéknek is jó példát mutattam.

Két díjat is kaptam az év végén – mutatja Bitti

– Mit jelent számodra a MAMS kitüntetése, melynek értelmében Te lettél az év visszatérője a motorsportban?

– Számomra ez egy hatalmas megtiszteltetés. Már korábban is kaptam hasonló elismeréseket, 2009-ben például az év legbátrabb versenyzője lettem, de maga a szövetség utoljára 2005-ben jutalmazott díjjal, úgyhogy ez most egy hatalmas dolog számomra, ami azt jelenti, hogy a sportágnak is fontos volt, hogy én indultam Makaóban. Ez jó érzéssel tölt el, mivel én is próbálok tenni ezért a sportért a magam módján, a fiatalok edzéséből és az utánpótlás-nevelésből is igyekszem kivenni a részem.

– Mikor érezted magad utoljára ilyen formában?

– Nagyon régen, még 2003-ban! Azóta már kerek 10 év telt el, úgyhogy talán tényleg itt volt az idő egy komolyabb megújulásra! Akkoriban az AMA Superbike-ban mentem, ahol legjobb privát versenyzőként sikerült a 14. helyen végeznem az év végi összesítésben. Akkor éreztem magam utoljára annyira csúcsformában és annyira erősnek, mint most. Úgy érzem, csupa jó dolog áll előttem.

– Úgy mint?

– Több jó lehetőségem is van a jövő évre, amik közül több minden már biztos. A Red Line-nak köszönhetően a költségvetésem biztosított, és az Ice Valley csapattal előbb Angliában három tesztversenyen fogok indulni BSB pályán, majd több legendás utcai versenyen is rajthoz állok a csapattal: a North West 200-on, a Man szigeti TT-n , a Southern 100-on, az Ulster GP-n és a Makaó GP-n is biztosan ott leszek. Emellett a Quattro csapattal tervben van egy közös Bol d’Or 24 órás indulás, és nagyon szeretném, ha a németországi 8 órás endurance vb-futamon rajthoz állna egy magyar csapat, magyar versenyzőkkel. Úgy gondolom, hogy ez egy kiváló lehetőség lenne, mert meggyőződésem szerint itt lehet a legtöbb technikai és anyagi hátrányt pótolni tehetséggel, kitartással és tapasztalattal, így ebben a szériában lenne magyar csapatként a legtöbb esélyünk egy világbajnoki mezőnyben odaférni a dobogóra, vagy annak közvetlen közelébe.

Bitter a világ legjobb 32 utcai versenyzője között a 19. lett Makaóban – törött lábbal

– Úgy tudom, többeket is segítesz menedzserként, és minden egyéb módon, ahogy tudsz. Erről mit lehet tudni?

– Valóban, több nagyon jó barátom is van a motorsportban, akiket próbálok segíteni és menedzselni a magam módján. Mindenekelőtt ott a H-Moto Team, akik ugye sokat segítettek nekem, és ezt igyekszem meghálálni azzal, hogy a lehető legtöbbet segítek akár Alennek, akár a két külföldi versenyzőnek, akik jövőre a FIM Superstock 1000 Kupában indulnak a csapat színeiben. Emellett Sebestyén Petiben látok olyan tehetséget és olyan emberi értékeket, amik miatt kell vele foglalkozni, és nem szabad őt veszni hagyni. Az édesapja felkért, hogy segítsek menedzselni Peti versenyzését, amit legalább akkora elismerésnek és megtiszteltetésnek tartok, mint a díjat, amivel a szövetség jutalmazott. Ez nagyon-nagyon jó érzés, hogy másik versenyzők hozzám fordulnak segítségért, mivel azt mutatja, hogy bíznak bennem, és egyenes, jó szakembernek tartanak.

Peti jövő évi versenyzése kapcsán két lehetőség van, amin erősen dolgozunk. Az egyik, hogy a Team Tóth színeiben induljon a Superbike EVO kategóriájában, de erre kisebb az esély, mert nagyobb az összeg, amire szükség lenne hozzá. A másik, reálisabb lehetőség, amit én nagyon szorgalmazok, az a brit Triumph Kupa, ami a BSB betétfutamaként fog menni jövőre. Egy nagyon színvonalas bajnokságról beszélünk erős mezőnnyel és jó média megjelenéssel, ahol 20 futamból áll a bajnokság, nem 8-ból, mint az EJC-ben, úgyhogy belefér 1-2 gyengébben sikerült verseny is, és nagyobb esély van rá, hogy a végén az a pilóta nyerjen, aki tényleg a leggyorsabb. Petit mindenképp képesnek tartom erre, hiszen már az EJC-ben is bizonyította, hogy képes erős nemzetközi bajnokságban elöl motorozni.

– Mik lehetnek onnan a távlati célok? Van továbblépési lehetőség?

– Igen, nem is akármilyen! Aki megnyeri a bajnokságot, az a következő évben automatikusan gyári Triumph támogatással mehet a Brit Superstock 600-ban, és aki ott is jól megy, az onnan is feljebb léphet a következő lépcsőfokra, egészen a Brit Superbike-ig, ami az egésznek a csúcsát jelenti. A Brit Superbike-ről pedig ugye tudjuk, milyen erős bajnokság, milyen minimális különbségekkel és milyen kőkemény versenyekkel. Szóval abszolút lenne távlati perspektíva a továbblépést illetően Petinek.

– Úgy tudom, nem ő lenne az egyetlen magyar induló a Triumph Kupában.

– Így van, Májer Norbert barátom már biztosan abban a sorozatban fog indulni jövőre. Nehéz dolga lesz, mert ő újoncként vág bele ebbe a kalandba, de biztos vagyok benne, hogy boldogulni fog ő is a kihívással, és jól helytáll majd rögtön első évében.

Bitter 2014-ben több fronton, több kontinensen is támad!

– Mi van a motocross-szal?

– Azt most jó időre hanyagolni fogom! Nagyon szeretek motocrossozni, aki ismer, az tudja, hogy ez az egyik fő szenvedélyem, de mindig ebbe sérülök meg, és ezt nem engedhetem meg magamnak. Nagyon komoly támogatók állnak mögöttem, sok ember segíti a versenyzésemet és a felkészülésemet, és egyszerűen velük szemben nem tehetem meg azt, hogy kockáztatom a testi épségemet, és a rajthoz állásomat azokon a versenyeken, amiken az Ice Valley nekem szavaz bizalmat. Ugyanakkor természetesen a motocross kapcsán is számos jó barátra tettem szert, akik közül most kiemelném Tóth Ádám barátomat. Ő 11-szeres magyar bajnok, és még idén is bajnok lett a szenior kategóriában, de most úgy érzi, eljött az ideje a váltásnak, és valami új dologban szeretné kipróbálni magát. Nem is kis váltás lesz, hiszen kettőről négy kerékre vált, és a rallycross OB-n fog indulni jövőre. Őt is segítem a háttérből menedzserként, hogy neki lehetőleg csak a versenyzéssel kelljen foglalkoznia.

– Közben jótékonykodsz is, a támogatóidnak és barátaidnak pedig ilyen fantasztikus külön estéket szervezel. Miért teszel ennyi minden jót? Ugye tudod, hogy ez nem normális a mai világban?

– Tudom, de szerintem ez így normális. Nagyon sokan segítenek nekem, amiért hálával tartozom, és ezt a hálámat igyekszem is kifejezni legalább így egyszer év végén. Úgy gondolom, hogy csupa olyan embert hívtam meg erre a makaói vetítéssel egybekötött, baráti hangulatú estre, akik bőven rászolgáltak erre. A jótékonykodást is fontosnak tartom, főleg ha olyan bajban levő, kiváló sporttársakat segíthetek vele, mint Molnár Ariel, aki salakversenyzőként maga is sokaknak segített annak idején, és remek versenyző volt, mielőtt egy sajnálatos balesete során megsérült a gerince és tolószékbe kényszerült. Az ő gerincsérülésének rehabilitációjára indítottam egy közös jótékonysági árverést a TesztMotor.hu-val, melynek keretében a 2009-es Man-szigeti TT-n viselt bukósisakomra licitálhatnak a segíteni vágyó ereklyegyűjtők. Az összeget teljes egészében Ariel barátom rehabilitációjára fordítjuk, és 2014. január 2-ig várjuk a liciteket.

BITTI SISAKJÁRA IDE KATTINTVA LICITÁLHATTOK! (január 2-ig)

– Még nem válaszoltál a kérdésre, miért csinálod ezt? Miért teszel ennyi minden jót?

– Mert megtehetem, és fontosnak érzem segíteni ott, ahol tudok, mivel nekem is sokan segítettek, amikor bajban voltam. Emellett kicsit magamért is teszem, mert hiszek abban, hogy mindenki azt kapja az élettől, amit másoknak ad. Az élet alapvetően igazságos: ha jó dolgokat teszel, jó dolgokat kapsz másoktól is, ha rossz dolgokat teszel, csupa rossz dolog fog érni téged is. Hiszek egy felső erőben, aki rendezi a dolgainkat, és igyekszek úgy élni, hogy senkinek ne okozzak csalódást. Ha közben még segítek is valakiknek, és esetleg jó példaként szolgálok a fiataloknak, annak csak örülni tudok.

Szöveg: Borbás Bálint (p1race.hu) Képek: TesztMotor, BB

MPS AUTOMAG
MPS ALPINESTARS 2017

Comments

comments

Hirdetés
Astone

Facebook

Suzuki

INSTAGRAM

Trending