Csatlakozz hozzánk

Műhely

Az elfeledett téma: a fékfolyadék fontossága

Motorunk karbantartásának erről a részéről bizony sokan hajlamosak megfeledkezni, pedig ha tudnák, mennyivel jobb – és biztonságosabb – is lehetne a fékjük! Saját példán keresztül jártunk utána a témának…

Közzétéve

ekkor

fekfolyadek
Euromotor3

Úgy kezdődött, hogy elfogyott a fékbetétem a tesztmotorokért rohangálós robogómon, amit eddig sem az acélos fékei miatt szerettem, de ezen a múlt század végi MBK Booster 100-as gépen nem is a satu a legnagyobb technikai csoda. Tehát futottam egy kört fékbetét ügyben és végül az EBC organikus SFA sorozata mellett döntöttem, mert árban ugyan néhány száz forinttal volt csak több az átlagos és “noname” robogó betéteknél (mert a névtelen olcsóságok, ami eddig benne volt, eleve kizárva).

Ez még bőven belefért a keretbe, nem beszélve arról, hogy a nagyobb gépeken szerzett tapasztalataink alapján ezzel a márkával nem valószínű, hogy gondom lesz. A szervizben emelőn a gép, és a szerelő, miközben csomagolja ki a betétet, arról faggat, hogy mikor volt kicserélve a fékfolyadékom… Én meg csak kamilláztam, hogy miközben igyekszem mindenre figyelni, bort iszok és vizet prédikálok: ugyanis nem tudtam megmondani neki!

Zárójeles megjegyzés

Miközben az állam és a biztosítók vagy szolgáltatók mélyre túrnak a zsebünkben, és miközben számtalan más kötelező jellegű kiadásunk van, hajlamosak vagyunk megfeledkezni vagy éppen tudomást nem venni a “finomságokról” – amelyek fontosabbak, mint gondolnánk. Kétféle ember él a földön: az egyik, aki akkor megy el a fogorvoshoz, amikor már fáj a foga, a másik, aki rendszeresen, vagy mikor “tudja, hogy kéne”, Nos, a motorozás, és azon belül is a fék esetében sokszor már késő, ha “fáj”…

Ha elvonatkoztatunk életünk többi kiadásától, esetenként egy jármű fenntartása és üzemeltetése is éppen elég “macera”: kötelező szervizek és biztosítás, kopóalkatrészek, esetleges extra javítások, alkatrész, munkadíj és társai – és akkor még nem is tankoltunk. Ezek a “kötelezők” éppen elég kiadással járnak, ugye? Csakhogy arról nem szabad(na) megfeledkezni, hogy motorunk üzemeltetéséhez a kétévente (vagy akár gyakrabban) elvégezett fékfolyadék csere is szervesen hozzá tartozik…

Szóval sok más fővárosi robogós társamhoz hasonlóan én is ludas vagyok a témában, hiszen a Booster 100-em első fékrendszerében emberemlékezet óta nem volt cserélve az “olaj”. Csak a betét, ahogy az lenni szokott futárrobogós viszonylatban (jó esetben). Négy éve, amióta én húzom neki a gázt, biztosan nem volt, de mivel a folyadék tényleg olyan fekete volt, mint a fáradt olaj, ezért nem elképzelhetetlen, hogy még az életében nem feszítették le a felső tartály fedelét…

A művelet nem tart sokáig és nem is megfizethetetlen, az eredmény mégis óriási lesz, ha előtte elhasználódott folyadékkal közlekedtél

Nem is csoda tehát, hogy már egy ideje éreztem a karon azt a bizonyos “szivacsos” érzést, ami azért becsapós, vagy azért “nem halaszthatatlan”, mert tulajdonképpen a fékerőnk nem vész el, fog a fék rendesen, csak éppen az adagolhatósága jelentősen romlik (legalábbis ezen így volt). A kar nyomáspontja jóval beljebb kúszik, ráadásul nem is egyenletesen – ember legyél a talpadon, ha az útszéli vizes faleveleken rövidet tudsz így fékezni – mert kifordult eléd a ChevyMatiz! Előfordult már, hogy “kétszerkuplungolás” helyett kétszer kellett fékeznem, hogy a kívánt fékerőt elérjem, mert első nekifutásra(húzásra) csak fél gőzzel nyomta a betétet a tárcsának…

Mivel egy kétkerekű, természetesen blokkolásgátlómentes robogóról, illetve annak “pépes” fékjéről beszélünk, a helyzet az, hogy a fenti jelenség nem csupán kényelmetlen vagy kellemetlen, hanem veszélyes is. Ahhoz, hogy egy motort finoman és hatásosan fékezzünk, kötelezőek a finom visszajelzések, a határozott érzés a jól adagolható kar felől – mert az első fék még robogónál is létfontosságú, ha gyorsan kell megállni… Ezt kellene megérteni mindazoknak, akiknél a fék karbantartása kimerül abban, hogy új (vagy ne adj Isten felújított, ragasztott!!) betétet raknak bele, amikor már “fáj” neki, és a betét “vason” csikorog a tárcsán…

Ha pépes, szivacsos érzést nyújt a fékkarod, lehetőleg minél hamarabb cserélj fékfolyadékot, hiszen a fék jó adagolhatóságára nagy szükségünk van – még robogón is, de a nagyobb motorokról nem is beszélve!

Egy szó mint száz, a fékfolyadék cseréjének éppen olyan periodikusnak kellene lennie, mint a betéteké – csak még gyakrabban: legritkábban kétévente kellene végezni. Hogy ennek mi az oka, azt lejjebb az EBC importőre részletesen is kifejti, elöljáróban annyit, hogy a fékrendszerben lévő folyadék normál üzemeltetés mellett is elhasználódik, mert megköti a nedvességet (bármilyen járműről legyen is szó), mondhatni “elvizesedik” – ahogy azt a GSX-R-es, főfékhenger visszahívásos cikkben is olvashattátok, bár ott komplexebb problémáról van szó. Ettől alakul ki az a “szivacsos” érzés, ami nagyon nem való motorra, még akkor sem, ha “csak” egy robogóról van szó… Ez az én 100-as Booster-emen mondjuk “csak” egy-másfél métert jelenthetett, ami olykor sokkal-sokkal több, mint amennyinek hangzik.

Az igényes motoros számára a motorozás élvezetéhez a fékezés is hozzá tartozik, ami elöregedett/elhasználódott folyadékkal élvezhetetlen – de ennél is lényegesebb, hogy (élet)veszélyes is lehet! A folyadék cseréjét a Karasna szervizében ejtették meg, ahol egy ilyen műveletért folyadékkal együtt, típustól függően nagyjából 5-7 ezer forintot számolnak fel.

Mennyibe “fáj”?

Budán a Mirek Motornál 2500 forint plusz áfába kerül tárcsánként, teljes rendszer áttakarítással. Pesten a Motorrad még olcsóbb, 1500 plusz áfa tárcsánként (főfékhenger takarítással és fékfolyadékkal). Itt érdemes megjegyezni azt, hogy azonos DOT besorolású folyadékok között is hatalmas minőségi különbségek vannak és még az sem mindegy, hogy egy ki tudja, mióta kibontott kannából töltik-e fel a rendszerünket (mint a legtöbb szervizben), vagy egy éppen akkor felbontott dobozka garantáltan friss tartalmát kapjuk. Ez már egyedi igények kérdése és az adott helyen kell tisztázni. Ami biztos, hogy ez nem egy megfizethetetlen luxus és a műtét legfeljebb egy óra hosszát vesz igénybe. Neked van ennyi pénzed és időd a fékedre kétévente? Kell, hogy legyen, és ez kőkeményen a te érdeked!

A karasnás srácok szerint ez a fékfolyadék dolog nagyjából egy lapon említhető a teleszkópolaj témakörével: mivel nem kötelező, azt is csak akkor cserélik, ha már muszáj, mondjuk szimmeringes a szár. Hiába nem csillapít rendesen és sokkal jobb is lehetne, “feleslegesen” nem szán rá időt és pénzt az ember, amíg nincs nagy baj. A teleszkópból talán nem is lesz akkora, mint a fékből, de a kifinomult működés a futómű esetében sem egy hátrány, ezért úgy gondolom, a következő fejezet az MBK-m esetében is “villaolaj” lesz…


Amikor elhagytam a szerelő bázist, már akkor éreztem, hogy jobb, “feszesebb” és jobban adagolható lett az első fékem. Ahogy a betétek és a tárcsa kezdtek összecsiszolódni, én is egyre bátrabban és elégedettebben vettem rövidebbre a féktávokat a szűk utcákban – és egyszer csak azon kaptam magam, hogy jobban élvezem ezt a laza robogózást… Nagyobb változás történt, mint azt előzetesen gondoltam volna…


Már nem kell rákészülni a fékezésre és variálni a lassulás közben: most odaérek, aztán fék, és befordulok. Ennyi! Aki már átesett ilyen élményen, az tudja, hogy mekkora kontraszt lehet elhanyagolt és karbantartott fék között. Ráadásul a kiváló fékezési élmény mellett, nem elhanyagolható, hogy mekkora biztonságérzetet kaptam ettől a csekély értékű generálozástól…

Ha már betétet cserélsz, mindenképpen érdemes fékfolyadékot is – mi az ár/érték arányt tekintve az EBC termékeket javasoljuk, nem csak robogókhoz
A fékalkatrész-importőr véleménye: A fékfolyadék senkit nem érdekel!

Ezt a fenti megállapítást, mint motoros, mint autós és mint fékkel foglalkozó szaki jelentem ki. Pedig a fékfolyadék jó barátunk, mivel a hidraulikus rendszerektől lett igazán precíz a kuplungjaink és a fékeink működtetése, miután elfelejthettük a nyúlós bowdeneket. Csak ne lenne ez a fránya, kötelező folyadék cserélgetés, amit ha nem veszünk komolyan, akkor jöhet a kellemetlen meglepetés!

Most nem a száraz, tudományos szempontok szerint közelítjük meg a fékfolyadék témát, mert azt megtették már ezer helyen, és így bőséggel lehet olvasni, hallani a glikolról (Glycoletilen, Polyglycol, Polyethyleneglycol és még ki tudja milyen glikolok vannak), és persze azt is tudhatjuk róluk, hogy milyen jó étvággyal szívják magukba a vizet…

Azért sem mélyedünk bele, mert kit érdekel, hogy a fékfolyadékok megfelelően kenjék a rendszeren belüli mozgó alkotóelemeket és, hogy lehetőleg ne lépjenek reakcióba (még a bekerülő víz hatására sem), a rendszerben lévő fémekkel és műanyagokkal. A mérnökök majd megoldják ezeket problémákat, ahogy azt a közelmúltban meg is oldották az egyik nagy motorkerékpár-gyártónál (visszahívás, cserealkatrész a gyártó költségére és kész).

Én inkább azt domborítom most néhány mondatban, hogy mi az ami a hétköznapi életben ránk, motorosokra leselkedő, gyakorlati veszélye az elhanyagolt, elfelejtett fékfolyadéknak. Még soha nem beszéltem egy járműtulajdonossal sem, aki tudta volna, hogy mi az igazi lényege a 2 évente előírt fékfolyadék cserének.

Különböző válaszokat kaphatunk, ha feltesszük a kérdést. Van aki azt mondja, hogy “mert előírják” vagy “mert leromlik a forráspontja” vagy esetleg “mert, hogy jobb legyen a fékhatás” és vannak olyan autósok, motorosok is akik még egyáltalán nem is hallották, hogy cserélni kell.

Legtöbben persze tudják, hogy szükséges a cserebere és a vizesedést, valamint az ezzel járó minőségromlást nevezik meg mint okot, amivel nagyjából egyet is lehet érteni. Csakhogy vannak akik rögtön azt is hozzáteszik, hogy kamu az egész, mert “a 10 éves fékfolyadékkal is ugyanúgy működik a fék mint az újjal”. A legérdekesebb az egészben, hogy aki már közlekedett olyan járművel, aminek akár 10 éve sem volt lecserélve a fékfolyadéka, bizony igazolhatja, hogy valóban azzal is meg lehet állni. Akkor, hogy is van ez?

Még tovább is fokozhatjuk a történetet, és persze csak elméletben, de ha csupán tiszta vizet töltenénk a rendszerbe, bizony még azzal is közlekedhetnénk mindaddig, amíg egy nagyobb, hosszabb fékezés 100 Celsius fok fölé nem melegítené a munkahengerünket. Bizony ettől a pillanattól a felforrt vízben keletkező gázbuborékok miatt vége lenne a kiszámítható fékezésnek, mert a gázbuborék úgy viselkedik mintha egy lufi lenne a fékkar és a kezünk vagy a pedál meg a talpunk között . Na ez a gázosodási momentum az, ami nem mindegy, hogy 100, 150 vagy 200, esetleg 250 Celsius fokon várható. Vagyis nem mindegy az, hogy mekkora fékterhelés, tehát hőterhelés az, amit még forrás nélkül elvisel a folyadék, és ez egyértelműen a benne lévő víztől függ. A víz, pedig napról napra egyre több benne, ebben biztosak lehetünk, mivel a fékfolyadék rendkívül iszákos és ettől megbízhatatlanná válik.

Mindezeket csak azért írtam le, hogy érzékeltessem, a fékfolyadékot nem azért kell kicserélgetni, mert bármit is észrevennénk a hétköznapi használat során abból, hogy 1 éves, 2 vagy 5, esetleg 10, hanem azért, mert ez a lötty kiszámíthatatlanná válik és az is kiszámíthatatlan ugye, hogy mikor kell majd egyszer csak egy igazán nagyot teljesítenie.
Bizony sokszor csak akkor derül ki, hogy a fékfolyadék megérett a cserére, amikor egy vészfékezés közben vagy hegyről lefelé menet, hiába húzzuk a fékkart és tapossuk a pedált…

Lássuk be, hogy ezt a csalódást átélni, már sokkal keservesebb, mint 2 évente lecserélni a fékfolyadékot… Tehát az igazi lényege a járművezető szempontjából a fékfolyadék cserének az, hogy megbízhatóvá tegyük ismét a rendszert.

“Megnyugtató a tudat, hogy ezen az alkotóelemen, nem múlhat a fékezési folyamatom sikere”

És most a egy kérdőjelet teszek a kezdő mondatom végére, remélve azt, hogy mindenki érti majd. A fékfolyadék senkit nem érdekel?

Praktikus ötlet:
Miután felbontjuk a légmentesen lezárt fékfolyadékos flakont és feltöltöttük a motorunk fékrendszerét, már hiába tesszük el a maradékot (sajnos ilyent, még szerelőknél is láthatunk), mert az ugyanúgy szívni fogja magába a párát, mint amit a motorban használunk, tehát 2 év után a maradék is használhatatlan. Pénzt dob ki és környezetet szennyez aki ezt nem tudja vagy nem figyel erre.

Király László – EBC Brakes (a linken infók és táblázat az EBC fékfolyadékokról)

MPS ALPINESTARS 2017

Comments

comments

Astone

Facebook

Suzuki

INSTAGRAM

Kövess bennünket az Instagramon is!

KTM

Trending