“Vagány szülő vagyok, s szülőként annak szenteltem az életemet, hogy egy boldog, életrevaló, figyelemre méltó gyermeket neveljek, aki értékelni tudja a világot. Nagyon örülök annak, hogy elmesélhetem a történetem, és hogy mit tanultam belőle.
Szülőként természetes ösztönünk a gyermekeink védelme.
Normális, hogy aggódunk érte, hiszen nekik igenis szükségük van ránk, a mi feladatunk, hogy felkészítsük őket az életre, lehetőleg egy darabban.
Emlékszem arra a bizonyos napra, mikor a fiammal elindultunk motorkerékpárt venni, s hogy közben éreztem, hogy már a gondolatába is belebetegszem.
A szüleim nem voltak motorosok, természetesen ők is nagyon nyugtalankodtak. Anyám felajánlotta a fiamnak, hogy megveszi a legújabb futball videojátékot, így próbálta kijátszani, elterelni a figyelmét, egy szerinte normálisabb dologra. De a fiam állandóan csak motokrossz videókat akart nézni és mindig arról beszélt, ő mikor motorozhat.
A barátaim horror történetekkel tömték a fejem, és elmondták, hogy vették rá a gyerekeiket, hogy focizzanak, vagy kosarazzanak. És jött a: „Mi az, hogy nem tudom rábeszélni a fiamat arra, hogy valami biztonságosabbat csináljon?” Na meg: „Tisztában vagy a motor árával és költségeivel? Mi biztos nem hagynánk ezt rá.”
Mikor már több tűz között voltam, aggódó anyám, rémisztgető barátaim, és persze én is ideges voltam a motorozás gondolata miatt, akkor találkoztam Andreával…
Andrea motoros anyuka volt, akinek a fia is motorozni tanult.
Elmeséltem neki mindent és a tanácsát kértem.
A válasza az egész szülői életemet megváltoztatta.
Mikor már görcsben volt a gyomrom, és szinte széttépett belül az aggódás, feltettem neki a kérdést:
Hagyjam, vagy nem hagyjam motorozni a fiamat?

Andrea teljes mértékben egyetértett azzal, hogy az anyák feladata, hogy felkészítsék a gyermekeit az életre. Ez az egyetlen módja a védelemnek, hogy felkészíti.
A mi feladatunk, hogy gondoskodjunk gyermekünk önbecsüléséről, jelleméről és megadjuk rá a lehetőséget, hogy egy vagány, boldog emberré váljon.”
„Drágám, két lehetőséged van. Vagy hagyod motorozni, vagy nem hagyod, de ne felejtsd el, itt most nem a motorkerékpár a lényeg.”
Nem az a lényeg??
„A fiataloknak szükségük van az izgalomra, a kockázatra, meg kell tanulniuk, hogyan kell megtanulni a kockázatvállalást. Meg kell tanulniuk mi a fontos, a következményeket, okokat és hatásokat, és az alázatot. Nem szabad megzavarni őket a tanulásban, és a kiképzés örökké tart.
A gyermek vágyának megszüntetése a biztonság címszó alatt önző dolog, és csak késlelteti a folyamatot, hogy motorra üljön, de akkor már a szülő kívánsága ellenére.
Tudtad, hogy a férfiak 80%-a motorozik?
Én inkább hagyom, hogy a fiam egy vidám, biztonságos és ellenőrzött környezetben megtanuljon motorozni, mint hogy egy nap szembeszálljon velem, rossz tanácsokra hallgasson, majd jogsi és tapasztalat, és megfelelő védelem nélkül motorozzon. Azt szeretném, ha a fiamnak olyan szenvedélye legyen, ami megtanítja összpontosítani, és fegyelmezni.”
Szóval ezek a tények.
Mikor a fiú egy motoros iskolában megtanul motorozni, minden védőfelszerelést, sisakot, protektort, védő-szemüveget, csizmát, kesztyűt, nyakvédőt, mezt ráadnak, és még edzői segítséget is kap. Motorkerékpárja le lesz fojtva, tehát lassabb lesz, és mellette lesz az edző, aki megmutatja neki mit és hogyan csináljon, és ami a legfontosabb, végre olyan dolgot csinálhat, amit szeret.
Azt hiszem ez az anyák feladata, hogy megtanítsák gyermeküknek hogyan kell egy dologra koncentrálni, hogyan fegyelmezzék őket, és megmutassák nekik, hogy kell megtanulni kockázatot vállalni.
Lehet, hogy a motorozás félelmetes, de a szülő dolga az aggódás. És hát nem az ő kötelességük az is, hogy a gyermekeik úgy éljenek, hogy tiszta lélekkel csinálhassák azt amit szeretnek?
Hatalmas rizikó az unalomba kényszerítés, amit a tiszteletlenség, a titkolózás követ, s ami akár a későbbiekben a kábítószer fogyasztáshoz is vezethet.
A motorozás megtanulása egy ellenőrzött, biztonságos környezetben, minden védőfelszereléssel és útmutatással ellátva és képezve nem kockázat. Mondhatjuk azt is, hogy befektetés. Befektetés egy jobb életbe, egy jobb kapcsolatba.
A motorkerékpározás statisztikailag sokkal biztonságosabb, mint egy iskola játszótere, ahol fociznak, vagy valami más sportot űznek, de sportunk félreértett, mert a szülők java része nem motoros.
A motorkerékpározás önbecsülést ad a gyermeknek.
A motorkerékpározás egy olyan dimenziót nyit gyermeke előtt, ahol minden negatív érzelmet, izgalmat, és frusztrációt kiadhat magából. Mindent.
Egy rossz napot az iskolában már az első méter után maguk mögött hagyják.

Köszönöm a képeket és a videót a CL4 Offroad Motoros Iskolának!