Csatlakozz hozzánk

Blog

A motorkerékpárok története

1. rész

Közzétéve

ekkor

ICON AIRFLITE MPS

A motorkerékpárok története- és a történetíró emberek

MPS Turismo
Euromotor3
AIRFLITE
MPS RAM MOUNT
MPS AUTOMAG
MPS Vespa-MV

Az új korszakot elindító startpisztoly idestova száz évvel ezelőtt dördült el. A motorizáció gyors fejlődésnek indult, s ezen az emberiség történetében új fejezet kezdődött, a növekvő mobilitás és a csökkenő távolságok kora. Mi az, amit a motorkerékpárok szerelmesei még megőriztek a hőskorszakból? Melyek azok a felfedezések, amelyek útjelzőként határozták meg a fejlődés irányát, s melyek azok a fordulópontok, amelyek új lendületet adtak a motorizációnak? S melyek azok az újdonságok, amelyek az egyre gyorsuló jövő felé mutatnak? A részleteket vizsgálva számtalan fontos felfedezésre, találmányra, apró, de korántsem jelentéktelen tényezőre bukkantunk. Személyiségétől függően mindenki mást ítél különösen nagy jelentőségűnek. Ezzel együtt: az egyik vagy másik műszaki megoldás láttán feltámadó lelkesedésünkben sem téveszthetjük szem elől a legfontosabbat, nevezetesen azt, hogy a motorkerékpár olyan, motorral hajtott, két egymás mögé szerelt kerékkel rendelkező – egy nyomsávos – jármű, amelynek leglényegesebb része az ember. Ha a motorkerékpár nem mozog, ha nem ül rajta senki, akkor egyszerűen felborul. A járművet a mozgás „tartja életben”, s teszi egyúttal labilissá. A motorkerékpár összsúlyának egyharmadát adja annak vezetője. Amennyiben ezt szem elől tévesztjük, összetörhet a motor, megsérülhet annak vezetője. És éppen ezért ennek az aránynak alapvetően fontos statikai, dinamikai, és ergonómiai következményei vannak. Az, hogy a motor egy- vagy nyolchengeres, hogy kétütemű, vagy négyütemű, hogy a váz fából, vagy karbonszálas műanyagból készült-e, csupán másodrendű tényező.

Kezdetben vala a tüzes-kerék

Az első motorkerékpárok megszületését két felfedezés tette lehetővé: a kerékpár és a gőzgép feltalálása. Az első „önjáró kerékpár” Ernest és Pierre Michaux kerékpárgyárban készült 1869-ben.

Ernest és Pierre Michaux

A kerékpárt az ülés alá szerelt kisméretű gőzgép hajtotta, a forgatónyomatékot a hátsó kerékre két bőrszíj vitte át. Még meghökkentőbb volt a Sylvester Roper gőzgép- gyárában készült alkalmatosság: mivel Amerikában már akkor is minden nagyobb volt, ezt a járművet kéthengeres, faszén fűtésű gőzgép hajtotta. A gép – már akkor – a Szelíd Motorosok kényelmes utazási módját vetítette előre: az oldalirányban kissé meghosszabbított első tengely volt a lábtartó. A gőzgéppel hajtott egynyomsávosok hátránya nyilvánvaló: ha felborultak, az utas és a jármű egyaránt megégett.

Sylvester Roper

Otto nagyszerű találmánya

Ugyanebben az évben fejlesztette ki – gázmotorokat gyártó üzemében – Nikolaus August Otto az első, sorozatgyártásra alkalmas belső égésű motort. Két évvel később szabadalmaztatta a négyütemű motor elvét.

Nikolaus August Otto

Találmányára még ma is naponta emlékezünk: a gépjárművek forgalmi engedélyében a „belső égésű motor” megnevezés napjainkban is használatos. Gottlieb Daimler – aki August Otto gyárának mérnöke volt – Wilhelm Maybach nevű kollegájával együtt erősen érdeklődött az új motor kínálta lehetőségek iránt, végül saját műhelyt nyitott, és ott folytatta a belső égésű motorok fejlesztését. Otto nagy távolságokat nyitó motorjának bemutatása után 10 évvel, 1885. november 10-én egy favázas jármű gördült ki két mérnök által műhelynek használt egykori üvegházból. Az első utazást Daimler fiának- Paul Daimlernek- beszámolójából ismerjük. Az idősebb Daimler valahogy nem bízott az egynyomsávos járművekben, ezért két támasztó kereket szerelt a vázra. A szabadalom műszaki leírásában ugyanakkor egynyomsávos jármű szerepel. Ez utóbbi körülmény hangsúlyozásával osztrák kollégáink előtt kívánunk tisztelegni, akik a Daimler által „barátnak” (Reitwagen) nevezett járműben minden motorkerékpár ősét tisztelik. A motorkerékpárok születésével foglalkozó történetünkben azonban fontosabb szerep jut Daimler kollégájának, Wilhelm Maybachnak.

Wilhelm Maybach

Nem csak azért, mert Friedrichshafenben kialakított gyárában később már „igazi” motorkerékpárokat gyártott, hanem azért is, mert ő fedezte fel a ma is használt fúvókás („dűznis”) porlasztó elvét. A zárt úszóházas fúvókás porlasztó tehát Maybach találmányaként már a századforduló (1900) előtt rendelkezésünkre állt. A korábban használt párologtatós gázosító (vaporizátor) a motorkerékpárosok réme volt: a baleset következtében kialakuló tűzveszélyt már említettük, a párologtató berendezéseknél ez hatványozott mértékben jelentkezett: a benzingőz tudvalevően sokkal jobban ég, mint a faszén. Hasonlóképpen korszakalkotó találmányt jelentett az elektromágneses gyújtás felfedezése és a gyújtógyertya használata. Rober Bosch 190-ben szelídítette meg a benzingőz berobbanásához használt tüzet. Bár az első elektromágneses gyújtást 1898-ban Franciaországban használták, Albert de Dion gróf háromkerekűje ekkor még megszakításos gyújtással működött.

Albert de Dion gróf háromkerekűje

Dion gróf, Daimler motorját „ koppintotta le”, a motorházat viszont alumíniumból készítette, s így ez könnyebb volt, a lendkereket a forgattyús tengelyekhez csatlakoztatta, a gyújtásszabályozást pedig bütyköstengellyel oldotta meg. A könnyű, kompakt motor ideális megoldást jelentett a kétkerekűek meghajtására, s így a Dion-, majd később a Peugeot-motorok világszerte sikert arattak, ezt használta többek között az amerikai Pope cég, s az angliai Norton is.

Daimler barátja (1885) Az első motorkerékpár a Nackarsulmban lévő motorkerékpár múzeumban található Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach első benzinmotorral hajtott kerékpárjának élethű mása. Az egyhengeres, négyütemű motor lökettérfogata 264 cm3, teljesítménye 0,5 Le volt.

Forrás: 1000 motorkerékpár

MPS ALPINESTARS 2017

Comments

comments

Astone

Facebook

MPS Vespa-MV

INSTAGRAM

Kövess bennünket az Instagramon is!

Husqvarna
KTM

Trending