Csatlakozz hozzánk

Kirakat

A fékrendszer: hogyan is működik


Amit a fékről tudni lehet

Közzétéve

ekkor

MotoStar

A motorkerékpárra szerelt féknek van a legfontosabb és legkeményebb feladata. Mi motorosok, amikor meghúzzuk a fékkart azt várjuk el tőle, hogy a lehető legrövidebb időn és úton belül csökkentse a sebességünket.  Képességeiknek megfelelően teljesítik is ezt a feladatot. Vegyük például a BMW S1000XR-t, amely álló helyzetből 6,1 másodperc alatt gyorsul fel 160km/h sebességre, s mindezt 151m alatt. Ennek ellenére állóra fékezni csupán 5 másodpercet vesz igénybe 2/3 út alatt. Ez a hihetetlen teljesítmény a modern fékhidraulika erejének és terhelhetőségének köszönhető, amely a következő elemekből épül fel.

Busaverő BMW: S1000XR teszt

Főfékhenger

Abban az esetben, amikor a jobb kezünkkel, illetve lábunkkal meghúzzuk/nyomjuk a kart, a mechanikai erőt egy dugattyú segítségével mechanikai nyomássá alakítjuk át. Amikor a kart meghúzzuk, az erőkar és a főfékhenger mérete határozza meg a rendszerben keletkező nyomás mértékét, ami akár több mint 10 bar is lehet.

Fékcső

Ezek a többrétegű fékcsövek továbbítják a főfékhengerben keletkezett nyomást a féknyergek felé.  A belső fala többnyire teflon bevonatú, amely kap egy lyukasztott nejlon, kevlár vagy rozsdamentes acél erősítést. Mindezt végül egy védőbevonattal látják el. Minél keményebb egy fékcső annál jobb, mivel a nyomás hatására keletkezett tágulás jelentősen befolyásolja a fékerőt. A gyári gumi fékcsövek idővel elfáradnak és elveszítik feszességüket, ezért a gyártók azt javasolják, hogy 4 évente cseréljük le. És ha már cseréljük, akkor érdemes fémhálós fékcsőre cserélni, amellyel sokkal határozottabb féknyomást lehet elérni.

Féknyereg

Amikor a fékkart meghúzzuk, a főfékhengerben keletkezett nyomást a fékbetétek hatalmas felületen keresztül bocsátják a tárcsára.
A zárt rendszerben a fékfolyadéknak köszönhető nyomás egyenlő a belső felületen, de a főfékhengerben megnövelt nyomás a féknyeregben sokkal nagyobb felületen gyakorolja hatását, ezáltal az erő többszörösére növekszik.

Fékbetétek

Ha más nem is, de a fékbetét biztosan kiérdemeli a szimpátiánkat. Az az egyetlen feladata, hogy a motor kinetikus energiáját súrlódással hővé változtassa. El is várjuk tőle ezt többször egymás után anélkül, hogy az esetleg túlmelegedne. Egyáltalán nem ritka, amikor egy vadulós csapatás után egy utcai gép féktárcsája és betétje a 170 °C-ot is eléri, egy pályagépnél ez akár 300 °C is lehet.

 

Féktárcsa vagy dobfék

A féktárcsa és a dobfék továbbítja a fékbetét ellenállását a kerék felé, illetve a gumi felületére. A tárcsákat többnyire rozsdamentes acélból készítik utcai motorokra, versenymotoroknál ez lehet öntöttvas és karbon is, míg a dobfék öntöttvas. Mindkét utcára használatos anyag tökéletesen tartós, hőálló felülettel rendelkezik, ami bírja a fékbetét erőhatását. A modern féktárcsákat jelentősen megkönnyítik és fúrt lyukakkal látják, ezzel segítve a hűtést és a kosz gyorsabb eltávolítására is szolgál.

Így néz ki egy Honda PCX hátsó fékpofája, amely használattól függően kb 20-25.000 kilométert bír ki

Fékfolyadék

Ez az a bizonyos elixír, ami mindent lehetővé tesz. A fékfolyadék felel az erőtovábbításért, ami a fékkartól indul és a fékbetét hátuljáig tart.  Nem lehet tömöríthető folyadék, mert csak úgy garantálható a megfelelő fékerő. Alacsony viszkozitású legyen, ami kompatibilis az ABS komponenseivel. Jó kenési tulajdonságok mellett korróziógátló legyen és magas forrásponttal rendelkezzen. Fékfolyadékoknak 4 csoportját különböztetjük meg: DOT 3, 4, 5 és 5.1

DOT 3, 4 és 5.1 glikolbázisú és egymással keverhetők, míg a DOT 5 szilikonbázisú és semelyik másikkal nem vegyíthető. A glikol tartalmú fékfolyadékok hátránya, hogy hidrofilek, vagyis megkötik a levegő víztartalmát. A DOT 5 hidrofób, de a sok melegedés és hűtési ciklusnak, illetve a főfékhenger tökéletlen tömítésének köszönhetően valamennyi vízzel ez is keveredni fog. A különbség mindössze annyi, hogy a glikolbázisú a levegőben található nedvességet szívja magába, még a szilikonbázisú nem,  ennek köszönhetően a DOT 5 –nek sokkal hosszabb az élettartama.
Ha most arra gondolunk, hogy a mennyivel vonzóbb a DOT 5, akkor el kell keserítsek mindenkit, az ugyanis a sűríthetősége és viszkozitása miatt nem alkalmas a mindennapi használatra. Gondolom most ezen a ponton mindenkiben az a kérdés fogalmazódik meg, hogy akkor minek gyártanak ilyet? Eredetileg a katonaságnak fejlesztették, egészen pontosan olyan járművekbe, amelyek előreláthatóan évekig nem fognak megmozdulni. Továbbá a Harley-Davidson is használta 1 évtizeddel ezelőtt a motorjaiban, de azóta áttértek DOT 4-re.
A fékfolyadék besorolásának kevés köze van a kémiai összetételéhez, inkább annak forráspontján alapul. A Közlekedési Minisztérium meghatározott egy minimum forráspontot száraz és nedves állapotban is, az első állapotban teljesen száraz, míg az utóbbi 3,7%-os vízmennyiséget tartalmaz, amit jellemzően el is érhetünk 1 év használat után. A DOT 3-as fékfolyadék forráspontja a legalacsonyabb, száraz hőmérsékleten 205 °C-os (140°C vizesen), DOT 5.1 esetén ez már 260 °C (180 °C vizesen).
Ahogy azt fent láthatjuk, a víztartalom növekedéssel arányosan csökken a forráspont, továbbá ahhoz vezet, hogy a fékkart egyre puhábbnak érezzük és csökken a fékerő.

Ezért a legtöbb gyártó javaslata szerint 2 évente cseréljünk fékfolyadékot, csak így tudja a rendszer a maximumot nyújtani.


Féknyergek

Szinte az összes sportmotort radiális féknyergekkel ruháztak fel és általánosan elmondható, hogy ez a legjobb. Miért is? Először következzen a különbség a radiális és a normál (más néven axiál) fékek között: a radiális féknyergeket a tárcsával párhuzamosan fekvő csavarokkal rögzítik, az axiál pedig arra merőleges. A radiális fék tökéletesebb összhangot biztosít a nyereg és a féktárcsa között, és lényegesen merevebb az axiálnál. A merevebb felépítés egy jobb fékbetét-tárcsa kapcsolatot biztosít, ezáltal a fék erőteljesebb, és mindemellett jobb visszajelzést kapunk a fékkaron.

Axial féknyereg egy Honda CB500-ason

Fékbetétek jelölése

HH jelzésű fékbetétek a legjobbak, amit jelenleg megvásárolhatunk, de vajon mindenkinek világos, hogy ez mit is jelent?
Az első betű a súrlódási mutató és a súrlódási együtthatót jelöli, amely számszerűsíti a normális üzemi hőmérsékletet, illetve a második betű a nagyon extrém terhelés esetén keletkező hőmérsékletet jelenti, ami megközelítőleg 343°C. Motorkerékpárokba G és H jelzésű betétet raknak, ami „G” esetén CoF szerinti 0.44-0.55 értéket kap, míg a „H” 0.55 vagy magasabb.
Az EBC szinter betétjei mind HH-sak, amelyeket mi is ajánlunk, mert összehasonlítottuk több más betéttel is és ez kopott a legkevésbé, illetve ezzel lassult legnagyobbat a motor. Olvasd el az erről szóló cikkünket is!

Ívre rá, kanyarba be: melyik jobb?

Válaszd ki a legjobbat

A kínálatban széles a paletta, mint a fagylaltosnál, de legfőképp ezzel a 3-mal találkozhatunk:

Organikus

Ezek a betétek mindenféle fémtől mentesek (azbeszt mentes), helyette tartalmaznak gumit, üveget vagy kevlárt, mindezt összekeverve egy masszív hőálló kötő gyantával.
Az organikus fékbetétek a legpuhábbak és egyben a leghalkabbak, továbbá a puhaságából eredően kíméli a féktárcsákat. Minden fenti jó tulajdonság ellenére a fékhatás nem a legjobb agresszív motorozáshoz. Többnyire csak öregebb motorokba szerelték (1990 előtt), kisebb modellekbe, és hátsó fék esetén nagyobb gépek is kaptak belőle.

Organikus fékbetéteknek is van két csoportja. A nagy és kis sebességű motorokhoz külön fejlesztenek betéteket. Balra a nagy, jobbra a kissebességű robogókhoz fejleszetett fékbetét.

Semi metal / félszinter

Ezek már tartalmaznak fémes kiegészítőket (20-40%) a súrlódási anyagban, mellyel növekszik a fékhatás és a fékbetét élettartama. Akkor kerültek piacra, amikor az autók és a motorok erősebbek és gyorsabbak lettek, ezért erősebb fékrendszert igényeltek.  Az organikushoz hasonlóan még ez ezek is csendes betétek, igen népszerű a legtöbb motornál.

Szinter

Nevét az előállításából eredően kapta, amely során extrém hő és a nyomás alkalmazásával porszerű fémanyagot (általában bronz) a tartólapra cementálnak. Szinter fékbetétek rendkívül nagy súrlódási együtthatóval és kiváló hőátadással rendelkeznek, így ideálisak az agresszív használathoz és a versenyzéshez. A legnagyobb hátránya, hogy kicsivel drágább a félszinteresnél és kicsit hamarabb megeszi a féktárcsát. Azt sem mellékes megjegyezni, hogy némi hőt igényelnek a legjobb teljesítmény elérése érdekében.

Balra ugyanabba a motorba készülő szinter betét, jobbra az organikus. Ezt általában a színekből is meg lehet állapítani. Bronz színű a szinter, Piros a félszinter és fekete az organikus betét hordozó lemeze.

Ha bármi kérdésetek lenne a Ti motorotokhoz kapható fékbetétekről, hívjátok Zsoltit a motopartsshop.hu üzletében és segít eldönteni, hogy melyiket válaszd a motorodhoz/stílusodhoz!

Az üzlet címe, ahol a fékbetéteket találod:

1026. Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 17-21

 

MentésMentés

Comments

comments

Hirdetés
Kattintson a hozzászóláshoz

Hagyj egy üzenetet

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Astone

Facebook

Asesso

INSTAGRAM

Kövess bennünket az Instagramon is!

Husqvarna

Trending