Az olasz gyártó 1950-ben alapult Claudio Castiglioni által. Nevét az alapító fiának keresztnevéből, és az alapítás helyének mozaikszavaiból kapta: Castigiloni Giovanni Varese. Kisebb fém alkatrészek gyártásával/kereskedésével kezdték, a kétkerekűek gyártására pedig 1978-ban álltak át. Rögtön versenymotorok építésével is foglalkoztak, a sorozatgyártás pedig a következő évben már elérte a 40 000 utcai példányt – ezek kétütemű 125 és 350 köbcentiméteres erőforrásokkal voltak szerelve. Ekkoriban a Harley Davidson is gyártatott Varese-ben, mely modellek egy része Cagivaként került befejezésre. Az olasz gyártó viszont a terepmotorokban látta a Cagiva jövőjét!
Cagiva GP 500
1985-ben a Cagiva olyan jól állt pénzügyileg, hogy felvásárolta a Ducati gyárát! A Ducatikat továbbra is Bologna-ban gyártották, míg Varese-ben már dezmodromikus L-kettes Ducati erőforrások is kerültek a Cagiva modellekbe, 350-től egészen 900 köbcentiméterig. A felvásárlási láz ezzel nem ért véget, megszerezték a haldokló Moto Morinit (1985), a svéd Husqvarnát (1987), sőt az MV Agustát (1991) is. Ezek voltak a Cagiva arany évei, amikor sikerült futamokat nyerniük a MotoGP-ben (akkor még kétütemű GP500), kétszer győzedelmeskedniük a Dakar Rally összesítésben, sőt segítettek a Ducatinak megalkotni minden idők talán legszebb motorját, a 916-ost. A Cagiva hanyatlása talán 1996-ban kezdődött, amikor megváltak a Ducatitól és a Moto Morinitől, sőt 1999-ben úgy döntöttek, hogy az MV Agusta márkát kell felfuttatniuk.
Cagiva Elefant Dakar Rally
Az ezredforduló után a Cagiva próbálkozott új négyütemű modellekkel, ám a várt eredmények elmaradtak. A Harley birtokába is került, majd visszatért olasz tulajdonba, és legyártottak néhány új Mítót (525), de a kétütemű korszak végével bezárták kapuikat. Vegyük hát sorra a gyártó legsikeresebb és legismertebb modelljeit!
Cagiva Mito 125 SP
Mito A Cagiva egyik legelterjedtebb modellje az utcai kis GP motor, a Mito. Fejlesztése mondhatjuk már 1987-ben indult el, akkor még Freccia típusnéven. A nyíl (olasz fordításban) a Ducati Paso típusának kistestvéreként készült kétütemű 125 köbcentiméteres erőforrással. 1990-ben jött a Mito, melynek 1995-ös EVO változata a legemlékezetesebb. A Ducati 748/916/996/998 dizájn elérhetővé vált a kamaszgyerekek számára, és hamar a legmenőbb kétütemű sportmotorrá vált (álommotor?). Egyik különlegessége a hétsebességes váltó volt, mellyel igazán versenyzőként tarthattuk az egekben a fordulatszámot.
Cagiva Xtra Raptor 1000
Raptor 125, 650, 1000 2000-ben nagy elánnal vágott neki a csupaszmotorok piacának a Raptor 1000. Egy évvel később jött a 650-es, majd 2003-ban a 125-ös változat is. A nyolcad literes erőforrást a Mítótól örökölte, míg a négyüteműeket a Suzuki TL/SV modelleiből építették át. A dübörgő, olcsón feltartható V-kettes erőforrások remek helyre találtak az MV Agusta stílusú vázban, végül mégsem sikerült megtermelniük az elvárt profitot. Készült limitált kiadású (1000 db) Xtra Raptor is, melyen nem spóroltak a karbon alkatrészekkel.
Cagiva Elefant 350
Elefant A gyártó legsikeresebb modellje talán az Elefant volt, melyet 1987-től kezdtek el gyártani csaknem 10 éven át. A Cagivák sokáig inkább a terepet kívánták uralni, és ebben legnagyobb fegyverük (a gyártó szimbólumává is váló) elefántok voltak. Felsorolni is hosszú, mennyi erőforrással gyártották a típust. A 125-ös és 200-as kétütemű erőforrások mellett 350, 650 és 900 köbcentiméteres L-kettes Ducati erőforrások is szerepeltek a palettán, melyek két Dakar győzelemhez is hozzásegítették a márkát.
Cagiva Navigator 1000
Canyon és Navigator Miután a Cagiva megvált a Ducatitól, modernebb típusokkal váltották fel az elefántokat. A Canyon egyhengeres léghűtéses erőforrásokkal volt kapható (500 és 600), míg a Navigator a Suzuki TL literes V-kettesét kapta meg. A Navigator megjelenése előtt készültek még 900 köbcentiméteres Ducati erőforrással szerelt Gran Canyon modellek is, valószínűleg ezekben használták fel az utolsó dezmó erőforrásokat. A három típus azonos dizájnban készült, mely már az ezredfordulós, kerekebb vonalvezetésű, utcaibb endurók közé sorolta őket.
Végül a kihagyhatatlan videó – Dakar Rally és GP 500 (köztük Hungaroring) sikerek megható zenei aláfestésben: