Biztonság
7+1 tipp feszültségszabályzó hibákhoz és a problémák megelőzéséhez
A következő cikkben nem fogom tudni felfedni nektek a bölcsek kövét, de remélhetőleg tudok adni pár hasznos ötletet, amit hiba megelőzéshez vagy feszültségszabályzó cserénél hasznosítani tudtok.
Szeretném az elején leszögezni, hogy az itt felsorolt tippeket mind megtörtént esetek, visszajelzések alapján szedtem össze, így ha valamelyik tipp mégis „alapnak” tűnik, akkor is tartogathat újdonságot.
- tipp:
Az első és legfontosabb: Ha nem értesz hozzá, ne kezdd el bütykölni! Csak több kárt csinálsz, a nap végén pedig sokkal többet fogsz kifizetni és még az időd is rámegy, hogy random youtuber “szakértők” videóit nézed, hogy kell szétszerelni a motorodat. Ez nem egy izzócsere. Ha abban sem vagy biztos, hogyan kell kimérni a feszültségszabályzót vagy a generátort, akkor ne azzal kezd, hogy egyedül akarod szét- és összeszerelni a motorkerékpár elektromos hálózatát.
2.tipp:
Ha elromlik bármi az akkumulátor-feszültségszabályzó-generátor szentháromságból, akkor mindhármat ellenőrizd le! Ha azt veszed észre, hogy elromlott az egyik alkatrész, akkor elképzelhető, hogy nem az eredendően hibás alkatrészt találtad meg, hanem csak a hiba elszenvedőjét.
Ha például azért ment tönkre az akkumulátor, mert túltöltött a feszültség szabályzó, akkor hiába cseréled le az akkumulátort, utána a rossz feszültségszabályzó újra túl fogja tölteni az akksit. De az is lehet, hogy azért ment tönkre a fesszabályzó, mert testzárlatos a generátor és ez borzasztó nagy testzárlati áramot indított a feszültségszabályzó felé.
Szóval azért mert elromlott a feszültségszabályzó, még nem biztos, hogy az volt a hiba oka. Így hiába cseréled ki egy újra, ha utána 20 kilométer múlva az új is tönkre fog menni a továbbra is fennálló, tényleges hiba miatt. Ha hibát észlelsz a három alkatrész bármelyikénél, akkor az a minimum, hogy ellenőrizd le mindhármat!
- tipp:
Akkor lesz sokáig, hosszútávon jó a feszültségszabályzó, ha egy megfelelő és megbízható alkatrészt szerelsz be. A magyar tulajdonú Solvart Kft. által gyártott feszültségszabályzók már több mint egy évtizede jelen vannak a magyar piacon. A szerelők és a motorosok visszajelzése is pozitív a termékről. A feszültség szabályzót tőlünk is be tudjátok szerezni az alábbi linken: motopartsshop.hu .
- tipp:
„Tűzforró a feszültségszabályzóm, szóval az romlott el” – sokan ezzel az indokkal már veszik is az új fesszabályzót. Ez azonban nem igaz. A hűtőborda hőmérséklete 80-90 °C-ig még elfogadható, míg egy 50°C-os fémfelületről elmondhatjuk, hogy már nem fogható meg tartósan kézzel. A feszültségszabályzó bordafelülete sosem lesz langyos. A hőmérséklet nagyban függ attól is, hogy mennyi a hálózatba kivett és a generátorba visszafordított (söntölt) áram aránya. Ez különösen a hagyományos (régebbi) tirisztoros szabályzókra igaz. A szabályzó hőmérséklete alapján nem ítélhető meg egyértelműen, hogy az tökéletesen működik-e vagy pedig tönkrement.
- tipp:
„Ha nem megfelelő a töltés, akkor az a szabályzó hibája” – ez sem egészen igaz így ebben a formában.
A túltöltés esetében (15V feletti töltés) valószínűleg a feszültségszabályzó a hibás. Bár 100%-osan ez sem mondható ki, ilyenkor érdemes a multiméter hitelességét is leellenőrizni. Lemerült elemmel tévesen mutathat a mérőműszer túltöltést.
Azonban alultöltés esetében (13,7-14V alatti töltés) a feszültségszabályzón túl más is eredményezheti a nem megfelelő töltést. Az egyik legjellemzőbb ok, hogy a motorkerékpár vezetékezésében túl nagy a veszteség, például a csatlakozók kilazultak, kilágyultak, megolvadtak vagy pedig a csúszóérintkezők vannak eloxidálódva, elszennyeződve. Kábelkorbácsban, gyárilag roppantott kötésnél is előfordul oxidálódás, kimelegedés, veszteség. Ez szintén gyakori a fő olvadóbiztosító aljzat vezetékezésénél. A fő olvadóbiztosítót a legtöbb esetben az indítórelé közelében helyezik el 30 amperes betéttel. Emellett öreg motoroknál az is előfordulhat, hogy az elektromos hálózat már annyira elavult, hogy arra akár egy csere is ráférne.
- tipp:
Új szabályzó beszerelésénél nagyon nagy a kísértés, hogy ha látsz két hasonló színárnyalatú vezetéket, akkor azok biztos egymásba valók és összekösd őket. Ennek ellenére azt javaslom, hogy mindenképp érdemes minden vezetéket kimérni és beazonosítani egy multiméterrel mielőtt összedugod. Egy fordított polaritású összekötés egy pillanat alatt tönkre teheti a vadonatúj feszültségszabályzódat.
Persze ilyet nyilván nem csinálsz, mert hallgatsz ránk már az 1. tippnél fentebb, épp ezért mindenképp mérd ki az összekötésre szánt vezetékeket.
Volt már, hogy felhívtak, hogy nem működik a frissen vásárolt feszültségszabályzó, majd kisebb telefonos távdoktorlás után kiderült, hogy sikerült egy egyfázisú feszültségszabályzót bekötni a háromfázisú generátorhoz…
- tipp:
És ha már a vezetékeknél tartunk: Ha szerelsz, csak feszültségmentes állapotban tedd! (levett akkumulátorsaru mellett) Bekötésnél kiemelten figyelj rá, hogy nehogy összeérjenek a blankolt vezetékvégek, mert ez szintén indíthat olyan zárlatot, ami tönkre teheti a szabályzót.
Használj fedélzeti feszültségmérőt, hogy menet közben ellenőrizni tudd a rendszer töltését. Így nem megfelelő töltés esetén még a kár előtt közbe tudsz lépni, illetve megspórolod azt, hogy este fél 10-kor Alsókülsőpusztán kelljen várnod a segítségre, mert megálltál hazafele.
A 14-14,5V közötti töltés az ideális. Az AGM (Absorbent Glass Mat üvegszálban felitatott sav) akkumulátorok az enyhén magasabb töltést (14,5-14,9V) jobban tolerálják, a hagyományos akkumulátoroknál ebben a tartományban a vízbontás miatt gyakori desztillált víz utántöltés szükséges.
A 15V feletti töltés rövid időn belül túltölti, tönkreteszi az akkumulátort, míg a 13,8-14V alatti töltés hosszú távon az akkumulátor ellustulásához, szulfátosodásához (kapaciáscsökkenéshez) vezet.
Reméljük hasznosnak találtad cikkünket. Ha neked is van hasonló tipped, tapasztalatod vagy “élményed”, akkor oszd meg velünk kommentben!
Forrás: Mecseki Csaba/Solvart Kft.
Kövess bennünket az Instagramon is!
