Tesztek

Vissza a jövőbe: elektromos robogó (VMoto 120S)

Több mint 2 hónapot töltött nálunk a V-Moto legújabb elektromos prototípusa az E-Max.
EuroMotor
Faster2

Vajon az elektromos hajtásé a jövő? Amikor lassan 400Ft-ot kérnek az egységnyi benzinért, és amíg ez a magyar pénztárcákhoz mérten irreálisan magas ár minden más fogyasztási termék, élelmiszer bekerülését is befolyásolja, addig nem hogy remélem, de egyenesen fohászkodok érte!

Nem csak azért vágyunk sokan az alternatív erőforrású járművek megjelenésére, mert jobb lenne kevesebb szmogot szívatni a Föld nevű, és nem utolsó sorban egyetlen bolygónkkal, hanem mert szeretnénk olcsóbban hozni-vinni a gyereket az oviból, vagy például kisebb költséggel dolgozni, hogy ne az utazásra menjen el a keresetünk jó része. És egész egyszerűen jó lenne kevesebből igazi értéket teremteni! Utópia, és valószínűleg az is marad egészen az utolsó csepp olajig. Akkor talán teret kaphatnak az olyan járművek is, mint például az alább tesztelt elektromos robogó.

Az E-max cég 8 éve, 2003-ban kezdett a széllel szemben tervezni, kiváló német mérnökökkel az asztalaik mögött. A cél olyan sorozatgyártású elektromos hajtás kifejlesztése volt, mely nem csak erejében, méretében, használhatóságában, de hatótávolságában is alternatívája lehet a robbanómotoroknak. Aztán egy kínai cég megfőzte a ma divatos piaci receptet. Az E-Max tavaly a V-Moto tulajdona lett, a székhely Barcelonába került, a tervezők maradtak európaiak, a gyártás pedig átköltözött a távoli keletre. Gyorsan írom, nincs ezzel baj: olcsóbb ott termelni, az állam két marokkal szórja a támogatásokat, és ha valahol van pénz a jövőbe fektetni, az Kína.

Az egészből a lényeg annyi, hogy az elektromos járművek világában néhányuk közt a VMoto jár a legelőrébb, és így kifejezetten érdekes, hogy mire képes a a legfrissebb fejlesztésű robogójuk. Több mint 2 hónapot töltött nálunk a 120S jelzésű modell, melyről videó, és egy kevéske szöveg formájában adunk nektek egy kis véleménycsokrot.

Az elektromosság megnyerő koncepciója

A V-Moto robogó lelkét az egyedi fejlesztésű elektromos motor adja, amit a hátsó, 13 colos kerékbe integráltak. Lényegében az erő így átviteli rendszer nélkül, közvetlenül jut a kerék tengelyére. Nincs alkatrész, mely megvámolná az energiát, így sokkal kisebb a veszteség a hagyományos erőforrásokkal szemben. Ez pedig azt jelenti, hogy egységnyi forrásból sokkal több mozgási energia keletkezhet. A veszteségcsökkentés már önmagában is egyenlő a spórolással, és a környezetvédelemmel.

Hogy adott pillanatban mekkora forgatónyomaték álljon rendelkezésünkre, egy okos vezérlőprogram irányítja. Tudni illik, az elektromos blokkoknál bármikor urai lehetnénk a maximális nyomatéknak, akár rögtön az elindulás pillanatában is. Ám szerencsére van egy jól megszokott potméterünk, melyet furcsa módon ennél a robogónál is gázkarnak hívnak, és a segítségével akkora energia fröccsöt használunk el, amekkora éppen a bokorba hajtáshoz kell a faternak. Az a jó ebben a felállásban, hogy csakis mi (és a motorvezérlő program) határozzuk meg a robogó aktuális erejét, míg a benzines robogóknál ki vagyunk téve a teljesítmény- és nyomatékgörbe kényének, kedvének.

Mivel az egész rendszer elektromos, ezért a fékezés közben elvesztegetett energia visszatöltését illik kihasználni. Magyarul azzal, hogy lassulunk, nem csak a fékbetéteket, -tárcsákat és sajnos a környezetet melegítjük, hanem tölthetjük az akkumulátorunkat. Hibrid autóknál, vagy akár a Forma1-ben is hallhatunk már ilyesmiről, nem új dolog.

Szóval adott egy erőforrás, amiből szinte veszteség nélkül alakul forgómozgássá az energia. Van egy digitális rendszerünk, ami mindezt tetszőleges, és hihetetlenül egyszerű módon szabályozza, sőt, még tolatást is engedélyez. Van egy energia visszanyerő rendszerünk, ami még tovább javítja az egész rendszer hatásfokát. És mindehhez van egy energiaforrásunk, az akkumulátor. Egyelőre ez a gyenge pont, mert a robogóba fizikálisan beépíthető telep kapacitása fele annyi táv megtételére sem elegendő, mint a benzines társaknál. A technológia persze javul, és a legújabb lítium-ionos típussal elméletben már 150km-t is ígér a gyár (körül-belül ha mi toljuk közben), és idővel talán a gyakorlatban is elérhetünk az álomszerű 200km-es határig.

A gyakorlatban

A hozzánk került V-Moto 120S még a rosszabb tulajdonságokkal bíró szilikon akkumulátorral (így nevezik) volt szerelve. A vezetéstől, külső környezettől és a pilóta súlyától függően 40-60km hatótávolság nem túl sok, viszont a teljes újratöltéshez szükséges 4-5 óra annál inkább. Városba esetleg még jó lehet, mi is boldogan használtuk, de mindenképpen szükség van a napi feltöltésre. Erre kb. 400-szor van lehetőségünk és ennyi töltés után az akku még 80%-os állapotban van, új akkumulátor után kb. 6-700 feltöltés után kell néznünk.
A lítiumossal már legalább duplájára nő a hatótávunk, a teljes töltés 2 órára csökken
, és úgy 1000-szer tehetjük meg ezt. Sokkal biztatóbb számok.

A robogó sajnos -köszönhetően az akksinak- nagyon nehéz. A tesztpéldányunk súlya a maga 195kg-jával vetekedett egy menetész 1000-es sportmotoréval, ami persze a menettulajdonságoknál, és a menetdinamikával is visszaköszön. A végsebesség MAX módban 70km/h, a gyorsulásról csak halkan beszéljünk. 40-50-ig dinamikusnak mondható a VMoto, de felette egyre-egyre komótosabb. Ha hasonlítgatni szeretném, akkor teljesítményben kb. egy 90 köbcentis négyütemű robogónak felelne meg a dinamikája. NORMAL módban mindez még tovább fojtódik, amivel ugyan értékes energiát spórolhatunk, azt pedig plusz megtehető kilométerekre válthatjuk be. ECO módban (a zöld robogó még zöldebb fokozatában) a végsebesség 45-50km/h körül áll meg, viszont a gyár szerint így akár 90km-t is megtehetünk. Biztosan nem, de ha mégis, akkor sem érdemes kiszúrnunk magunkkal. Ebben az állapotában ugyanis teljességgel értelmét veszti a jobb oldali markolat, úgyis mindig koppanásig húzzuk.


Postásoknak, futároknak ideális lehet! Hatalmas hátsó dobozt, és egy kis kosárkát is kérhetünk a robogó mellé. Ez a sárga szín pedig igazán melengeti a balesetmegelőzéssel foglalkozó szakemberek szívét

Még egy dolgot még megemlítenék írásban, ez pedig az energia visszanyelés. Ha kicsit is hozzáérünk a hátsó fékhez, akkor a rendszer működésbe lép, és ez olyan érzéssel jár, mintha belehajtottunk volna egy fekete lyukba. Érezni, hogy valami a kar húzásától függetlenül odaszippant az úthoz, mintha valamiféle motorfék lenne. Ha egyenletesen tenné, könnyen hozzászokhatnánk az álmotorfékhez, de a gyakorlatban ez horgonyszerűen működik. Mindegy mennyivel megyünk, mindig ugyanakkora erővel repül a vasmacska, ami 20-szal a parkolóban kanyarodva elég kellemetlen.

Előnyök

Foglaljuk össze, miért jó elektromos robogóval járni. Sokkal kisebb veszteséggel használunk el egységnyi energiát, amivel önmagában is kíméljük a környezetet, hát még azzal, hogy nincsen károsanyag kibocsátásunk és a zajszennyezésünk is nulla. A hatékonyságnak, és az áram árának köszönhetően kb. 300Ft-ért mehetünk 100 kilométert, tehát a benzines társaival szemben jóval olcsóbban közlekedtünk.

És a végére, de az egyik legfontosabbként gondoljunk bele: a motorban nincsenek mozgó alkatrészeink, nem kell olajat cserélnünk, gyertya, kuplung, levegőszűrő sincs. Nem csak a meghibásodás lehetősége, de a karbantartási költségek is jóval kisebbek. A fékbetéten és -tárcsán kívül az akkumulátort kell bizonyos időközönként cserélnünk. A lítiumosat kb. 1000 töltés után.


Egy kis összehasonlító táblázat

A robogó nem olcsó, hiszen bruttó 915.000 Ft-ot kérnek érte, viszont a cégek visszaigényelhetik az ÁFA részét. Nem kerülnek sokkal kevesebbe a hasonszőrű, új benzines robogók sem, amik ugyan keveset fogyasztanak, de hosszú távon még így is sokkal költségesebbek, mint egy elektromos.

Hátrányok

Mindenek előtt a legnagyobb gond egyelőre a hatótávolság. Ezt idővel biztosan megoldják a mérnökök, de valószínűleg a súlyproblémák így is megmaradnak. Bocsánatos bűn a sok előnyért, amit az elektromos robogó koncepciója tartogat az emberiségnek. No nem az elhasznált akkumulátorok tárolására, vagy az elektromos áram nem mindig természetbarát előállítására gondolok. A kapacitás, és a töltési idő javulni fog, de még nincs kiépülve infrastruktúra a “tankoláshoz”. Bár a tapasztalat az, hogy mindenhol szívesen adnak egy szabad konnektort.

Ennél a robogónál hátrány a csomagtartó hiánya is. Van hely az ülés alatt, de azt teljesen elfoglalja a nagy méretű töltő, és egyébként üresen sem fér bele még egy fél sisak sem.

Comments

comments

MPS RAM MOUNT
KTM
MPS APRILIA
MPS Kawasaki Banner
MPS-Biltwell

Hírlevél feliratkozás