Tesztek

Városi cirkáló – Gilera Ice 50

Olvasónk formabontó 50-es robogójáról gyűjtött tapasztalatait osztja meg Veletek
EuroMotor
Faster2

Szöveg: Csongrádi Sebastian

Az 50-es robogók általában a városi rövidtávú, A-ból B-be való eljutást szolgálják, kis teljesítmény és kis fogyasztás mellett. A Gilera Ice tervezői viszont úgy döntöttek, maradandót alkotnak design tekintetében is.

Az Ice 2002-ben került piacra. Az alkotó társaság ugyanaz a csoport volt, akik a DNA-t és a Runnert is tervezték – ezzel egy új világot teremtve a robogós rétegnek. A motor már első pillantásra is feltűnő! A matt és fényes fekete idomok, az ezüstszínű váz és a rikító narancs felni ragadja meg először a tekintetet.

Közelebb érve sem csalódunk az olaszok kreativitásában, megannyi különleges ötlet fogad minket. A vázon elhelyezett szerelőnyílás jégkocka formájú, mely motívum az üléshuzaton is visszaköszön, illetve az egész motorra a sarkosság jellemző. A sort a Gilera-emblémás markolattal és lábtartóval folytatnám, amik nemcsak szépek, hanem praktikusak is. A formás első idom két részből áll, egy matt alsóból és egy fényes felsőből: előnye, hogy ez a megoldás meglehetősen időtálló, még mai szemmel is látványos a vas – pedig nem egy mostani szériáról beszélünk. Bár 2002-ben gyártották ezt a példányt, de kavicsfelverődési nyomokat és karcokat még mindig nem látok rajta. A gyári, formatervezett bukógombák legalább annyira praktikusak, mint amennyire nem lógnak ki az összképből (elég ritka az ilyen – a szerk.).


Abszolút egyedi formavilág, amit a trükkös fényezés csak tovább hangsúlyoz

Építés szempontjából egy nem éppen lányos, illetve idősebbeknek tervezett robogóról beszélünk, hiszen azonnal szembetűnik a lábak közt futó acélcső, mely az olajtartályt is magában foglalja. Ennek eredményeképp csak úgy tudunk felülni a motorra, mint egy vérbeli motoros, de nagyjából ez az egyetlen negatívum, amit fel tudok hozni az Ice-szal szemben. Voltam vele egy párszor a KakucsRingen körözgetni, de esélyem sem volt odaérinteni az alját az aszfalthoz. A középső merevítés eredményeként sokkal stabilabban viselkedik, mint az eddigi robogók, amikkel ezen a pályán cirkáltam. A vázról talán annyit, hogy a középső plusz merevítés eredményeként négyszer(!) erősebb, mint bármely hagyományos robogóé.

Motorját tekintve egy 50 köbcentis Piaggio Hi-per 2 blokkal szerelték, mely pörgős, erős és környezetbarát. Végsebesség szempontjából nekem nagyjából 70km/h-t sikerült elővarázsolnom, amit a nagymotoroktól megszokott digitális kijelzőn olvashatunk le. Erejét tekintve gyárilag 4,5 lóerős, ami az én súlyommal egészen jó gyorsulást eredményez. A katalizátorral ellátott kipufogó lehet, hogy környezetbaráttá teszi a gépet, de elég nagyra és nehézre sikeredett. Amit a lecsupaszítással nyertek az olaszok, azt szépen fel is rakták hátra a kipufogó formájában. Viszont a helyzet az, hogy több kivetnivalót és negatívumot már tényleg nem tudok megemlíteni a motorral kapcsolatban.


Egy 50 köbcentis Piaggio Hi-per 2 blokkal szerelték, mely pörgős, erős és környezetbarát”

Elöl egy vérbeli olasz (Brembo) kétdugattyús, 200mm-es tárcsaféket kapott, ami – ha nem vigyázunk – bizony tud meglepetéseket okozni. Egy kis ügyességgel simán megemelhetjük a hátulját. Hátul pedig egy 110mm-es dobféket találunk. Futóművét tekintve elöl egy 30mm belsőcső-átmérőjű teleszkóppal lep meg minket a gyártó: ennek eredménye egy olyan stabil futás az aszfalton, amit én robogónál még nem tapasztaltam. A hátsó rugóstag állítható, ami szintén nem megszokott ebben a kategóriában. Egy kemény próbának vetettük alá szegényt: megkértem egy barátomat – aki szintén nagyjából 75kg -, hogy pattanjon föl mögém és célba vettünk egy földutat. Az eredmény igen meglepő, ugyanis simán bírta a kiképzést. Viszont ha már itt tartunk, szólnék egy pár szót az ülésről és az üléspozícióról. Azt hiszem, bátran leszögezhetem, hogy ezt a motort magas emberek is kényelmesen használhatják: én 170cm magas vagyok és a térdemtől még 20-25 centi van az idomig. Az üléspozíciója kényelmes, de két személlyel egy kicsit szűkös. Nem mondom azt, hogy nem lehet vele elmotorozni (csak azt, hogy nem szabad – a szerk. :)), de bizony két nagyobb méretű embernek már kicsi.


A fék és a futómű is jól teljesít a kis 50-esen

Szóval összegezném a látottakat és az érzéseket. Az Ice-t annak ajánlanám, aki gyorsan és olcsón szeretne eljutni városon belül bizonyos pontokra, valamint akik a mutatós design-t részesítik előnyben. Az ára egy kicsit még mindig borsos – viszont megéri a belefektetett pénzt.

Technikai információk – Gilera Ice 50 (2002)

Motor: Piaggio Hi-PER2 kétütemű, léghűtéses, egyhengeres
Lökettérfogat: 49,3cm 3
Furat x löket: 40 x 39,3mm
Gyújtás: elektronikus CDI
Indítás: önindító és berúgókar
Kenés: automata különolajozás
Váltó: Automata CVT váltó, automata centrifugális kuplunggal
Első futómű: 30 mm-es hidraulikus teleszkóp
Hátsó futómű: egyoldali rugóstag állítható előfeszítéssel
Fékek: elöl 200 mm-es úszó tárcsa kétdugattyús féknyereggel, hátul 110 mm-es dobfék
Kerekek: elöl 3×10″, hátul 3×10″
Hossz: 1202 mm
Ülésmagasság: 780 mm
Üzemanyagtank térfogata: 6 liter
Olajtartály: 1.6 liter

Comments

comments

MPS RAM MOUNT
KTM
MPS APRILIA
MPS Kawasaki Banner
MPS-Biltwell

Hírlevél feliratkozás