tesztmotor trening 08.23. zx-6r
Ti írtátok

Ti írtátok: Ilyen egy TesztMotor Tréning

Már egy ideje olvasom a TesztMotort, így többször belefutottam a Tréning reklámjába és két haverom volt is egy képzésen egy kis chopperrel, meg egy CBR 125-tel, így körülbelül tudtam, mire számíthatok. Tévedtem.
Euromotor2
MotoStar

Szöveg: Hoffmann Zoltán Képek: KT

Ismerem a Kakucs Ringet, sokszor versenyeztem ott egy Suzuki Swift GTI-vel, amíg a Speed Proex kupákat ott rendezték. A rövid és kanyargós pálya nagyon feküdt az autónak, sokszor törtünk borsot a jóval erősebb autók sofőrjeinek orra alá.

És pont azért, mert ismertem a pályát, nem törtem magam, hogy elmenjek oda motorozni. Már nem tudom, hogy saját ötlet volt vagy valaki más ültette el a gondolat magját a fejemben, de szilárd meggyőződésem volt, hogy a kis Ninja (ZX-6R 2008) nem oda való.


Aztán adódott egy lehetőség és eszembe jutott, mit mondott Lenin elvtárs: „Tanulni, tanulni, tanulni” – kevés dologban értünk egyet, de ezzel nem tudnék vitába szállni – így felpattantam a motorra és irány Kakucs. Úgy 11 óra körül elméleti oktatással kezdődött a program.

Aki már volt vezetéstechnikai tréningen, annak sok minden ismerősen hangzott – de ezeket sosem lehet elégszer ismételni – például helyes testtartás, progresszív fékezés, kanyarodási technikák, stabil gáz, hátsó fék használata, stb. és persze a legfontosabb, hogy mindig az adott körülményeknek megfelelően válaszd meg a sebességedet.


Az előadás vagy sokkal inkább beszélgetés alatt, a száraz elmélet könnyen befogadható információvá transzformálódott, ami észrevétlenül, de nem nyomtalanul szivárgott át a tudatunkba. A beszélgetés után mindenkinek a pályahasználathoz igazították a keréknyomását.

Aztán volt egy kis szünet, ami alatt a regisztráció-evés-ivás-pisi négypróbát gyorsan letudtam, így volt időm nézni, ahogy egy supermotós és egy kismotor – nem tudom mi a hivatalos megnevezése, de egy csővázon két kerék, amit egy hátul lévő motor hajtott meg – gyilkos tempót ment.


Aztán láttam egy pályaidomos hatkilós CBR-t is körözni és a szilárd meggyőződésem – mármint, hogy sportmotor nem való ide – alapjain megjelentek az első hajszálrepedések.

Mielőtt mi is megkezdtük volna a körözést, egy elkülönített placcra gurultunk, ahol előkerültek a bóják és megkezdődött a bemelegítés. Először hátratett kézzel köröztünk a pályán – nem freestyle oktatás, úgyhogy csak a bal volt hátul – majd így kerülgettük a bójákat is. Következő lépés a kanyarodási technikák gyakorlása volt.


Az alacsony sebesség miatt ez többnyire a motor magunktól való eltolását jelentette. A szűk kör belsejében a sportmotor-bőrruha kombó nem sok reménnyel kecsegtetett, de ha egy CBR 600RR és egy R6 elfért, akkor én is elférek. … és tényleg. Az viszont feltűnt, hogy az óramutató járásával szembe haladva sokkal jobban ment, mint az ellenkező irányba.

Ezután a kör külső oldalán gyakoroltuk a motor mellé kiülést – itt még inkább a motor mellé dőlést -. Ezekre azért volt szükség, mert ezt a technikát gyakoroljuk majd a pályán.


BenZso és DennyM minden lépésünket figyelte és javították, ha valamit rosszul vagy nem elég jól csináltunk. Ha valakinek 5 percig kellett magyarázni valamit, akkor 5 percig magyaráztak neki.

Amikor már mindenki rendesen átmozgatta magát – és kellően elszédült 🙂 -, akkor átgurultunk a pályára. Itt villámgyorsan két csoportba osztottak minket: első tréningesek és visszatérő motorosok. Hogy mit gyakoroltak a visszatérők nem tudom, mert én az első csoportba kerültem, ahol hatan vagy heten lehettünk.


Végre a pályán. Először BenZso-t követve tettünk meg több kört, ahol a helyes kanyaríveket mutatta meg. Aztán egyenként maga mögé ültetett mindenkit és így mentünk pár kört. Azt hittem, hogy majd végig billegünk a pályán, de értő kezekben a Ténéré tud újat mutatni. 🙂

Amíg BenZso oktatott valakit, addig szabadon gyakorolhattunk. Minden tanácsot meghallgattam, a fejembe véstem és elkezdtem körözni. Először minden szűk volt és túl gyorsan jöttek a kanyarok egymás után. Nem vagyok hozzászokva, hogy egyik kanyarból ki, aztán rögtön be a másikba, majd megint ki és be. Ritkán járok pályára és a Hungaroringen „kicsit” nagyobbak a távolságok.


Aztán kezdtem alkalmazkodni és egyre jobban éreztem magam. A váltással nem kellett foglalkozni, hiszen kettesben végig lehet menni a pályán. Az S20-as gumik kellő magabiztosságot adtak és egyre gyorsabbnak éreztem magam, aztán egy idő után elkezdtem bakizni. Valami nem volt kerek, ki is gurultam a pályáról. Itt hamar kiderült, hogy mi volt a baj. A leggyengébb láncszem, vagyis és én.

Több mint 30 percet motoroztam egyfolytában és ez kicsit megviselt. Egy kis víz, nyújtózkodás és beszélgetés – BenZso újabb tanácsokkal látott el – után visszamentem és most már rövidebb etapokat tartva gyakoroltam és élveztem, hogy mindig egy kicsit jobban megy. Úgy negyed hat körül éreztem, hogy lankad a figyelmem, már nem tudok teljesen a pályára koncentrálni és így felelőtlenség lett volna tovább körözni. Hiába volt még több mint 45 perc a tréning végéig, elköszöntem és átnyargaltam a Lime party-ra – rendes kawasakishoz illően…


Gergely István nyomában – a vízilabdabajnok volt a legutóbbi kakucsi Tréning sztárvendége

A TesztMotor Tréning “nyolcparancsolata”

Ha naplót írnék, akkor valószínűleg ilyen gondolatok kerültek volna bele a nap végén, miután átugortuk a „Kedves naplóm” részt:

1. Mindig lehet és kell is tanulni és erre tökéletesen alkalmas a Tesztmotor tréning, mindegy, hogy milyen motorral vagy. Most például egy Vulcan is volt.

2. A trénerek (itt is) felkészültek és azért vannak, hogy mi minél jobban és biztonságosan motorozzunk.

3. A kiüléses technikát pályán és nem a közúton kell tanulni, gyakorolni, még akkor is, ha kicsi a pálya.

4. Apropó kicsi pálya. A prekoncepciókról általában kiderül, hogy hülyeség. Egy rövid pályán is lehet jót motorozni egy hatszázassal. Nem mentem gyorsabban 130 km/h-nál, de egy percig se unatkoztam.

A pályára gyakran kijárók megsúgták, hogy ismert profi versenyzők is járnak Kakucsra gyakorolni hatszázas pályamotorokkal.

5. Kb. 20 percenként érdemes egy kis szünetet tartani vagy jobb kondit kell összeszedni, mint én. A motor egyik oldalról a másik oldalra való folyamatos döntögetése úgy látszik nem ugyanaz a fizikai megterhelés, mint 10 km-t futni az erdőben. Este kiderült, hogy közel 90 kilométert motoroztam Kakucson és így már elnézőbb voltam magammal szemben. 🙂

6. A viszonylag alacsony sebesség miatt biztonságosan lehet gyakorolni. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet kimenni a pályáról, esetleg megcsúszni vagy akár elesni – délelőtt valaki eldobott egy motort -,de jobb itt készségszintre fejleszteni, hogy mi a teendő, ha például megcsúszik a motor hátulja. Aztán ha megy, akkor lehet menni a nagyobb pályákra, mert van, amit csak ott lehet megtanulni.

A 240-ről való fékezést mondjuk a Hungaroring célegyenesének végén érdemes gyakorolni.

7. Tréning megfizethető és benne van egy fél napos pályahasználat is.

8. A pálya kíméletes a gumihoz, a 90 km meg sem látszott rajta. Nem úgy, mint 20 perc a Hungaroringen.

Szóval TesztMotor Tréning&Kakucs, see you next time….

Comments

comments