Tesztek

SUZUKI GSX-R 1000 K9 teszt a Hungaroringen

Megérkeztek a tavasz első hírnökei a GSX-R-ek.
Faster2
EuroMotor

Megjöttek a tavasz első hírnökei, a GSX-R-ek.

Azt csiripelték a madarak, hogy április 21-én ki lehet próbálni néhány új 1000-es GSX-R-t a Hungaroringen a GSX-R Klub napján. Korán reggel, szinte az elsők között érkeztem a tett helyszínére, mivel nagyon kíváncsi voltam már az újdonságra.

Tavaly Párizsban jártunk, amikor bemutatták a K9-es újdonságokat, ezek közül már a VZR1500-as volt is nálunk, de a GSX-R és a Gladius még csak most érkezett meg a kereskedésekbe.
Mivel a külföldi sajtóteszt elmaradt a pénzügyi válság miatt, így az importőr, a Magyar Suzuki is csak most tudta bemutatni az újdonságot, amikor a szériagyártású motorok megérkeztek.

GSX-R K9 a Hungaroringen

Az on-board felvételek a GoPro nagylátószögű kamerájával készültek.
Kamera ügyben keressétek Fabók Attilát a 06-20-927-8515 -ös számon.

Kaptunk egy nagyon komoly műszaki prezentációt, amiben minden változás benne van, az előző modellhez képest. Ezt a pdf-et itt találjátok. Érdemes elolvasgatni, hogy képben legyetek. Én nem is nagyon térnék ki a műszaki részletekre, mert ez nagyon jól szemléltet minden változást.

A fontosabb technikai változások.

A Suzuki még a tavaly őszi kölni motorkiállítás előtt, Párizsban mutatta be 2009-es modelljeit, köztük az új GSX-R1000-est is. Hamamatsuban az alapokról kezdték a blokk tervezését, az előzővel csupán annyi a hasonlóság, hogy ez is soros négyhengeres, meg persze négyütemű. A lökethossz 59-ről 57,3 mm-re csökkent, ami pörgősebb konstrukciót eredményezett. (A hírek szerint azért volt erre szükség, hogy a versenycsapatok könnyebben tudják tuningolni a motort.) A rövidebb löket ellenére sikerült elérni, hogy az erőforrás ne csak fent legyen izmosabb, hanem az alsó és középső fordulatszám-tartományban is – állítja a sajtóanyag. A teljesítmény-növekedéshez az átformált égéstér, a megnövelt kompresszióviszony, valamint a nagyobb szívó- és kipufogószelepek is hozzájárultak. A végeredmény a csúcsértékek szempontjából változatlan, a Gixer 185 lóerőt ad le 12 000-es fordulaton, illetve 117 Nm-t 10 000-nél. A motorvezérlésnek továbbra is három programja van.

A váz alapkoncepciója változatlan maradt, viszont a korábbinál kisebb és könnyebb blokknak köszönhetően a mérnökök lerövidíthették a váznyak és a lengőkar-forgáspont közti távolságot. Még egy 33 mm-rel meghosszabbított lengőkarnak is jutott hely, pedig a tengelytáv 10 mm-rel csökkent, most 1405 mm. A gyár szerint ezeknek a változtatásoknak köszönhetően fordulékonyabb lett a gép, ugyanakkor kanyarból kigyorsításkor jobban tapad. A Showával közösen kifejlesztett, a korábbinál 720 grammal könnyebb Big Piston teleszkópok speciális kialakításuknak köszönhetően pontosabb visszajelzésekkel szolgálnak, főleg kemény fékezés közben.

A rugók a fordított villák alsó részébe kerültek, ezért az előfeszítést lent kell módosítani; a húzó- és nyomófokozat állítócsavarjait a teleszkópok tetején találjuk. A Honda után a Suzuki is elektronikus vezérlésű kormány-lengéscsillapítót szerelt fel, amely a tempó emelkedésével arányosan keményedik fel. A 310 mm-es első féktárcsákat radiális, Tokico márkájú monobloc nyergek lassítják.

Na szóval GSX-R K9, a legeslegszebb gixer, amit valaha gyártottak…
Nyolc darab gyönyörűség várt bennünket a boxutcában, nagyon kevés kilométerrel, épphogy meg voltak járatva egy kicsit. Mivel pályateszten voltunk, a szervezők gondoltak a kellő tapadásra is, amiről a Pirelli pályagumijai gondoskodtak.

Az első két-három körben csak óvatosan tapogatóztunk körbe a pályán, a felvezető Szabó Attila mögött, mivel gumimelegítés nélkül vágtunk neki a tesztnek. Ő kérte, hogy ne a fejidomot melegítsük meg először a célegyenes végi féktávon, hanem inkább a gumikat és maradjunk mögötte, amíg ez meg nem történik. Azt hiszem, hogy  ez érthető kívánság volt, így nem is forszíroztam az első néhány körben a motor döntögetését, inkább a viselkedésére próbáltam figyelni.

A jobb oldali kormánykapcsolóra került a köridőmérő és egyéb műszerfal funkciók váltógombja, az A-B-C mód kapcsolója pedig a bal oldali kapcsoló aljára. Ezt próbálgattam sokszor, de szerintem ide jobb lett volna rakni a köridőmérő nullázóját, mint a módváltót.

A módok között jelentős különbség érezhető, A-ban (ez az alap) retttenetesen erős minden fordulatszámtartományban, de ezt a sok erőt úgy adja le, hogy mindeközben teljesen egyenletesnek érezzük. A B mód már nem ennyire kifinomult. 9000-es fordultaszámig csak pörög, mint egy villanymotor és utána meg úgy elindul, mintha egy tehervonat lökne meg hátulról. Nekem ez nem tetszett. A C-ben a jól ismert hajszárító efektussal találkozhatunk, miszerint hangosan és egyenletesen pörög, de túl nagy gyorsulásra nemigen számíthatunk.

Amíg ezzel bíbelődtem, addig bemelegedtek a gumik és jobban lehetett döntögetni. Az első szembetűnő változás, hogy egy kicsit hamarabb lehet kigyorsítani az újdonsággal, mivel a hosszabb lengővillának köszönhetően nem annyira ideges ilyenkor. Egykerekezésre szinte csak egyes fokozatban hajlamos. No ez nem azt jelenti, hogy gyenge, hanem azt, hogy nagyon jól kezelhetőre sikerült és azt is, hogy a végáttétel nem éppen erre a pályára tervezték. Elég volt 4. fokozatig váltani a célegyenesben, az ötödiket már csak akkor kívánta, amikor hiper jól sikerült a kigyorsítás az egyenes elején.

Dönthetősége hibátlan, ami főleg annak köszönhető, hogy a lábtartók már följebb voltak állítva a gyári helyhez képest.


Jó dönthetőség ellenére egy kipufógónak tényleg ilyen horpadtan kell kinéznie? A lábtartókonzolon jól látszik a másik két állítási lehetőség.

Most a középső állásban voltak, még hátrébb is lehetett volna húzni őket, de erre semmi szükség nem volt még ennél a tempónál, amit itt a sajtóteszten produkáltunk. Sajnos hivatalos transzponderes időmérés nem volt a teszten, de a boxból 2.02-es időket mértek nekünk a vége felé, ami így tükörrel lámpával szerinten nem rossz. Főleg úgy nem, hogy ezt lazán lehet teljesíteni a GSX-R-rel.
A futómű gyári beállítással rendelkezett, tehát még bőven akad állítási lehetőség, ha gyorsulni szeretnénk.


Szabó Henrikkel kergettük egymást

Ennél a tempónál viszonylag semlegesen viselkedett a Suzuki, mindössze a rövidre vett féktávokon kezdett kicsit idegesen viselkedni.
Az új fejlesztésű első teleszkóp nagyon precíz irányíthatóságot adott a motornak a kanyarba bekormányzásnál, pedig elsőre elég puhának tűntek. Megkockáztatnám azt a kijelentést is, hogy simán lehet vele 2.00-át is menni, anélkül, hogy tekergetnénk rajta bármit is. Az elektromos kormánylengés-csillapító is jól végezte a feladatát.
Mielőtt ráültem a tesztmotorra, néhány külföldi tesztben azt olvastam, hogy a hátsó rugóstagot jobban elő kell feszíteni pályahasználatra.
Lehet, hogy így van, ha még 5 másodpercet szeretnénk lefaragni a legjobb időnkből, de ennél a tempónál még semmilyen pumpálást nem lehetett érzeni. Ami zavaró volt, az a féktávon ide-oda járó hátulja, ami inkább a negatív rugóút hiányának tudtam be.

A következő újítás a monoblock féknyereg, amiről a prezentációban részletesen olvashattok.

Tapasztalatok: az én tesztmotoromon az első négy körben konkrétan nem volt fék, csak valami szivacsos maszatolást lehetett érezni lassulás közben. Sem a nyomáspont, sem a lassulás nem ütötte meg azt a szintet, amit az ember egy GSX-R-től várhat. Aztán egyszercsak hussss és ez a probléma a múlté lett. Kb 10 kör megtétele után mintha kicserélték volna a fékberendezést.

 

Miután összekoptak az alkatrészek, elég jól felkeményedett és határozott nyomásponttal lehetett lassítani a teszt hátralévő részében. Ezért nagyon fontos, hogy jól meg legyenek vasalva a fékbetétek, ha cserélitek őket!

Tavaly mentem Kispataki Viktor GSX-R-ével, aminek olyan volt a féke, mintha egy spéci versenyfékkel lenne dolgom. Egy kis légtelenítés és a fémhálós fékcső csodákra képes.

 
Összeségében nekem nagyon tetszett a K9, élvezet volt terelgetni a Hungaroringen.

Nemsokára jön hozzánk a tesztmotor és egy bővebb utcai teszten is kipróbáljuk. Ha meg tudjuk oldani, akkor egy R1-1000RR-Gixer összehasonlító tesztet is beiktatunk minél hamarabb, amit már alig várok.


Nem is tudtam, hogy állva is megy…
Előnyök és hátrányok
  • Egyenletes teljesítményleadás
  • Könnyű irányíthatóság
  • Szépség
  • Túl hosszú végáttétel
  • Nehezen összekopó fék