Tesztek

Ducati 90th Anniversary – videójáték teszt

Videojáték Ducati rajongóknak: kipróbáltuk a Milestone újdonságának PC verzióját – videóval!
EuroMotor
Faster2

Szöveg, képek: Varga Róbert

A Milestone videojáték stúdió a sikeres Superbike és MotoGP (teszt) játékok után 2015-ben visszamerészkedett az utcai motorok világába, és kiadta a sokak által kritizált Ride (teszt) játékát. Egy évvel később, 2016 júniusában piacra dobta a Ducati 90th Anniversary videojátékot, melyet kifejezetten a vörös márka rajongóinak ajánlunk!


Egy évvel ezelőtt még javában püföltük a Ride-ot, ami széles motorpalettájával izgalmasan hatott a folyamatosan megjelenő MotoGP játékok mellett. Mivel a motoros videojátékokról a legtöbb stúdió már lemondott, örülnünk kellett annak is, amit kaptunk. A helyenként botrányos grafikával, a dühítően hosszú betöltési idővel és a buta ellenfelekkel (PS3 verzió) a fejlesztők mit sem foglalkoztak, hiszen máris a folytatáson dolgoztak. Még az idei évben szeretnék befejezni és piacra dobni a játék folytatását, a Ride 2-t!

Egy rendkívüli évforduló ihletése

A Ducati az idei évben ünnepli megalakulásának 90-ik évfordulóját, ami előtt a szintén olasz játékstúdió hízelegni kívánt egy különkiadással – ez lett a Ducati 90th Anniversary video game. De vajon mit is kapnak a vásárlók a pénzükért? A Forma 1, Moto GP és hasonló sportágak játékfejlesztőit gyakran támadják a rajongók azzal, hogy fejlesztést nem is végeztek a két játék közt, néha csupán aktualizálják a versenyzőket, skin-eket/festéseket, versenypályákat. Ennek a támadásnak van is alapja, és aki arra gondol, hogy a jelenleg tesztelt játék csak a Ride Ducati-asított változata, az nincs is messze a valóságtól.


Modellpaletta

Valójában a Ducati 90th Anniversary felfogható a Ride 1,5 verziójának, amibe bepakolták a Ducati legismertebb modelljeit. Ezzel pedig meg is nyertek maguknak egy óriási rajongótábort, egy hatalmas vásárlóréteget, akik talán ettől többet nem is kérdeznek, mielőtt a kosárba teszik az új játékot. A motorokra pedig nem is lehet panasz! A régi 125 köbcentiméteres versenymotoroktól kezdve, az ikonikus 916-oson át, a csupasz Monster-eken keresztül, egészen a 1299 Panigale-ig mondhatni minden jelentősebb típus szerepel, még a legújabb Multistrada is! A motorok pedig igazán kidolgozottak: részletekben gazdag a grafika, egyedi teljesítmény-leadás, különböző vezethetőség, és valódi motorhangok jellemzik az egyes modelleket. A legnehezebb (Pro) beállításokkal az erősebb motorokat valódi kihívás irányítani, sőt kipörgésgátló nélkül a 200 lóerős Desmosedici-t és 1299 Panigale-t szinte nem is lehet.

Tudom, a márkarajongóknak ennyi már bőven elég ahhoz, hogy elkezdjenek játszani, és talán itt le is zárhatnám a tesztet, jó játékot kívánva az olvasóknak. Viszont nem mehetünk el a játék többi része mellett, melyekre a stúdió nem helyezett elég hangsúlyt, vagy nem is akart.

Egy kis “gameplay” élmény:

Grafika

A MotoGP játékok még az előző konzolokon is jól mutattak, ám a Ride látványvilága már eléggé ellentmondó volt. A PC verzió grafikájára a Ducati 90th Anniversary esetében nem lehet sok panaszunk, mivel ha a gépünk bírja, bátran felhúzhatjuk a textúrák minőségét. Akinek viszont nincs bivalyerős gépe ehhez, ő is be tudja állítani PlayStation 3 játékokat idéző grafikára, ami már elég az élvezhető látványvilághoz. A pályák némely részlete nem túlságosan kidolgozott, ám a motorok aprólékosak és jó rájuk nézni! A betöltési idők messze jobbak, mint az elődök esetében, menüként pedig a Ducati múzeum belsejét kaptuk meg virtuálisan.


Menü és játékmódok

Az újszerű és izgalmas játékmódok tovább fokozhatták volna a hangulatot, ám nem teszik, mivel semmiféle újdonságot, vagy érdekességet nem tapasztalunk ezen a téren. Vannak időfutamok, versenyfutamok és pályanapok – ez utóbbi a Ride játékban mutatkozott be, és lényege, hogy a pályán kolbászoló lassúbb versenyzőket (hobbimotorosokat) kell előzgetni a megadott idő alatt. Megannyi izgalmas játékmódot el tudnánk még képzelni, például a Ride-ban még használt drag versenyek is érdekesek lehettek volna, de a tervezők nem kedveskedtek ilyesmikkel. Van még egyféle kihívás, miszerint adott időre meg kell előzni egy ellenfelet, ám az én érdeklődésemet valahogy nem sikerült felkeltenie.

Hiányoltam továbbá a változó időjárást, ugyanis a nap mindig süt a játékban. A valóságban persze ennek minden motoros örülne, ám érdekes lett volna esős és akár esti futamokat is beszúrni a játékba.

A Ride-ban újításként megjelenő egyedi alkatrészekkel sem találkozhatunk a játékban, pedig milyen érdekes lett volna Rizoma kiegészítőket, Termignoni kipufogórendszereket, vagy nyitott kuplungfedeleket szerelni a motorokra. Ugyanez érinti a motorost is, akinek ruházatát nem szabhatjuk személyre.


A MotoGP játékokban megszokott valódi videók/fotók hiánya is tátongó űrt hagy a játékban. Mennyi érdekes fotót/kisfilmet lehetett volna bónuszként bepakolni a gyártó történelméből? Helyette kapunk néhány sor érdekességet a játékban szereplő modellekről, és a Ducati történetéről.

Mindezek helyett viszont megmaradt a sisaknézet. Vajon létezik olyan felhasználó a földön, aki használja is ezt a nézetet a játékban?

Pályák

Egy külön pontot megérdemelnének a játék pályái, ám azok szinte megegyeznek a Ride-ban használtakkal. Kapunk néhány jól kidolgozott versenypályát, mint pl. Misano, Imola, Donnington, ezekhez pedig hozzácsaptak néhány utcai pályát. Utóbbiak vonalvezetése a képzelet szüleménye, és vannak köztük élvezhető kanyarkombinációk és változatos helyszínek is. Ám egyértelmű, hogy itt sem a pályák száma és variálhatósága, sem pedig a játékmódok bődületes tárháza nem volt szempont, csupán teletömni a játékot minél több modellel az olasz gyártótól.


Mesterséges intelligencia

Az ellenfelek továbbra is buták, sőt mintha a MotoGP 15 óta csak butultak volna. Az egyenesekben kihasználják a szélárnyékot és tudnak előzni, ám nem várhatunk tőlük védekezést, ívváltásokat, de még csak vezetői hibákat sem szoktak véteni – így nincs a játékosnak az az érzése, hogy valódi ellenfelek ellen küzdene (valahogy ezt a MotoGP játékban sokkal élet hűbbnek éreztem). Amennyiben már ismerjük a pályát és megszoktuk a motor viselkedését, az ellenfelek a legerősebb szinten (Realistic) sem jelentenek már kihívást. Természetesen ebben a játékban is szerepel a Flashback/Rewind segítség, amivel visszatekerhetjük az időt, és kijavíthatjuk hibánkat – ebből alapból 9 darab áll a rendelkezésünkre.


TM ítélet: Vajon a Milestone mellényúlt ezzel a játékkal, vagy kihasznált egy lehetőséget? Habár a játékot számos oldaláról lehet támadni és kritizálni, véleményem szerint inkább az utóbbiról van szó. A Ducati rajongótábora jelentős vásárlói réteget képvisel, a gyártó pedig időben reagált a bolognaiak kerek évfordulójára. Tény, hogy a játékot még bőven lehetett volna csiszolni, ám a célját így is elérte, mivel nyomon követhetjük a vörös márka motorjainak fejlődését, és kipróbálhatjuk a mára már ikonikussá vált gépeket.

A rajongók pedig ezért fogják megvenni, és elégedettek is lehetnek, mivel a Ducati iránti rajongás érezhető a játékban, és egyfajta élvezhető hangulatot áraszt. Van azonban a motoros közösségnek egy hasonlóan óriási vásárlórétege, akik egy bizonyos olasz motorversenyző rajongótáborát erősítik, és az ő pénzükért is harcba indul a Milestone – méghozzá a szintén júniusban megjelent Valentino Rossi: The Game videojátékkal!

Előnyök / hátrányok – Ducati 90th Anniversary (hivatalos videojáték)

  • Rengeteg motor, szinte az összes jelentős Ducati modell szerepel
  • Kezelhetőség 
  • Motorhangok 
  • Grafika 
  • Betöltési idő
  • Buta ellenfelek 
  • Kevés játékmód 
  • Személyre szabhatóság teljes hiánya
  • Esőfutamok hiánya

Comments

comments

Husqvarna
Husqvarna

Hírlevél feliratkozás